Leléd
| Leléd (Leľa) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Alexander Mezei |
| Irányítószám | 943 65 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 375 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Terület | 8,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Leléd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 46′ 25″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Leléd (szlovákul Leľa) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában. 2011-ben 375 lakosából 307 magyar és 48 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Párkánytól 8 km-re északkeletre az Ipoly jobb partján szűk völgyben fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén már az újkőkorban is éltek emberek. 1262-ben említi először oklevél, az esztergomi érsekség birtoka volt. A 16. században a török által elpusztított magyar lakosság helyére szlovákokat telepítettek, akik idővel elmagyarosodtak. 1715-ben malom és 20 adózó volt a településen. 1828-ban 74 házában 447 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "LELÉD. vagy Leleld. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Bajtának szomszédságában, mellynek filiája földgye 3 vetőre van osztva ’s középszerű, hegyes, réttye kevés, szőleje tűrhető van. " [2]
Fényes Elek szerint "Leléd, magyar falu, Honth vármegyében, az Ipoly mellett, Esztergomhoz 1 mfd. 455 kath. lak., termékeny szántóföldekkel, kövér rétekkel, szőllőhegygyel, erdővel. F. u. a primás. " [3]
1910-ben 553, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett.
2001-ben 396 lakosából 343 magyar és 46 szlovák volt. [1]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752 és 1774 között épült.
- A község határába belenyúlik a Kovácspataki-hegyek (Észak) Tájvédelmi Terület.
Képek [szerkesztés]
-
Leléd látképe
-
Leléd köszönt. Jelképek.
-
A lelédi templom
-
A lelédi magyar óvoda
-
Kápolna a harctereken hősi halált halt falubeliek emlékére
-
A kocsma és a bolt
-
Egy régi sírkő 1820-ból
-
Az Ister Granum Eurorégió tájékoztató táblája a faluban
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Községinfó
- Leléd Szlovákia térképén
- Alapinformációk
- Leled az Alsó-Garammente és Ipolymente honlapján
- E-obce.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
