Garamsalló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamsalló (Šalov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1280
PolgármesterKassai Renáta
Irányítószám935 71
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség352 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület19,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′Koordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Garamsallóról szól. Hasonló címmel lásd még: Salló (egyértelműsítő lap).

Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 28 km-re délre, a Szikince-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar sarló főnévből származik.[2]

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek.

A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során a szomszédos falvak református templomait lerombolták, így templomos faluként a környék reformátusainak központja lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 987 lakos élt.

Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Perecsényhez 2 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, marháji is számosak. " [3]

Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelő. Nagy juh- és lótenyésztés. Szőlőhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnő."[4]

Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződés előtt Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államban először az Ipolypásztói, majd a Zselizi járásba osztották be. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A második világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. 1966-tól kezdve, a faluvégi cigánytelep felszámolása után telepedett le a cigány lakosság a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság jelentős részét alkották.[5]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 936 lakosából 893 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 951 lakosából 948 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1055 lakosából 1047 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1037 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1158 lakosából 1114 magyar és 24 csehszlovák volt.

1930-ban 1066 lakosából 964 magyar és 50 csehszlovák volt.

1941-ben 1021 lakosa mind magyar volt.

1991-ben 421 lakosából 373 magyar és 45 szlovák volt.

2001-ben 445 lakosából 323 magyar (73%) és 83 szlovák volt.

2011-ben 381 lakosából 237 magyar, 97 szlovák és 41 cigány volt.

2021-ben 352 lakosából 188 magyar, 102 szlovák, 21 cigány, 1 egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették. Az ellenreformáció idején templomos faluként a környékbeli reformátusok központi helye volt.
  • Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
  • Falumúzeum.
  • A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.

Neves személyek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 500. o. ISBN 963-05-4568-3
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ http://www.komp.mtaki.hu/tanulmanyok/telepulesek/SK_Garamsallo.doc[halott link]
  6. ↑ ma7.sk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Garamsalló&oldid=24629514”