Garamsalló
| Garamsalló (Šalov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1280 |
| Polgármester | Božena Kapšová |
| Irányítószám | 935 71 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 407 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 19,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garamsalló
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. A 2001-es népszámláláskor 445 lakosa volt, melynek 73%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 28 km-re délre a Szikince-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a néphagyomány a magyar sarló főnévből származtatja, mivel lakói egykor sarlókészítéssel is foglalkoztak. Etimolgiailag viszont a finnugor talo-salo falu, füves, zsombékos terület főnévből származik. Ezt azonban semmiféle régészeti lelet nem igazolja.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit (voloszovói, finnugor kultura) találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek. A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során, mikoris a szomszéd községek református templomait lerombolták, templomos falu lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 9874 lakos élt.
Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló, vagy Sarló. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék is; Kis Salló, Nagy Sallónak filiája; határja meglehetõs. " [1]
Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelõ. Nagy juh- és lótenyésztés. Szõlõhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnõ." [2]
1910-ben 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A II. világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. Az 1990-es években jelentős számú cigány lakosság telepedett le a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság többségét alkották.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették.Az ellenreformáció idején, mint "templomos falu", a ref. egyház székhelye volt.
- Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
- Falumúzeum.
- A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1908-ban Csontos Vilmos költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||||||||
