Garamsalló

Garamsalló (Šalov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1280
Polgármester	Božena Kapšová
Irányítószám	935 71
Körzethívószám	036
Népesség
Teljes népesség	381 fő (2011) +/-
Népsűrűség	20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	157 m
Terület	19,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamsalló Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 00′ 14″, k. h. 18° 42′ 27″48.0038888889, 18.7075
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 381 lakosából 237 magyar, 97 szlovák és 41 magyar volt.

Fekvése

Lévától 28 km-re délre a Szikince-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar sarló főnévből származik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek.

A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során a szomszédos falvak református templomait lerombolták, így templomos faluként a környék reformátusainak központja lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 9874 lakos élt.

Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló, vagy Sarló. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék is; Kis Salló, Nagy Sallónak filiája; határja meglehetõs. "

Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelõ. Nagy juh- és lótenyésztés. Szõlõhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnõ."

1910-ben 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződés előtt Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államban először az Ipolypásztói, majd a Zselizi járásba osztották be. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A második világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. Az 1990-es években jelentős számú cigány lakosság telepedett le a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság többségét alkották.

A 2001-es népszámláláskor 445 lakosa volt, melynek 73%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették. Az ellenreformáció idején templomos faluként a környékbeli reformátusok központi helye volt.
• Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
• Falumúzeum.
• A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.

Híres emberek

Itt született 1908-ban Csontos Vilmos költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Garamsalló Szlovákia térképén
• Alapinformációk
• E-obce.sk