Hegybánya

Hegybánya (Štiavnické Bane)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Selmecbányai
Rang	község
Első írásos említés	1559
Polgármester	Stanislav Neuschl
Irányítószám	969 81
Körzethívószám	045
Népesség
Teljes népesség	824 fő (2011) +/-
Népsűrűség	81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	750 m
Terület	10,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegybánya Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 21″, k. h. 18° 51′ 54″48.4391666667, 18.865
Hegybánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegybánya (1891-ig Pjerg, szlovákul Štiavnické Bane, 1948-ig Piarg, németül Siegelsberg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 2011-ben 824 lakosából 768 szlovák volt.

Fekvése

Selmecbányától 3 km-re délnyugatra fekszik, a Selmeci-hegységben, 750 méteres tengerszint feletti magasságban, ezzel a Selmecbányai járás legmagasabban fekvő községe. Áthalad rajta a Selmecbányát Lévával összekötő 524-es út.

Délről Magaslak és Gyökös, keletről Selmecbánya, nyugatról pedig Hodrushámor községekkel határos.

Területe 1921-ben még 8,29 km² volt, 2007-ben 10,1584 km² (Selmecbányától területet csatoltak át hozzá).

Története

1352-ben "Sygluspergh" néven említik először. Később a kamarához tartozó saskői váruradalom része. 1388-ban "Pergh", 1457-ben "Sigelsperg", 1559-ben "Pergh" alakban szerepel az írott forrásokban. A 16–17. században többször szenvedett a török támadásoktól. A 17. században meginduló bányászatnak köszönhetően nagy fejlődésnek indult, ezért az akkor már jelentős települést falakkal, bástyákkal erősítették meg. 1627-ben használtak először puskaport a kőzet robbantására. Legjelentősebb aknák a József, Károly, Leopold, Magdaléna, Krisztina, Königsegg és Siglesberg aknák voltak.

A 18. században a vízrendszer szabályozására víztározót építettek. A település lakói főként a bányászatban és a kohászatban dolgoztak. A század közepén a településre jezsuiták érkeztek, akik felépítették templomukat és kolostorukat, melyet a 19. században bontottak le. Itt épült fel Magyarország legelső bányászkórháza. Hegybányának 1715-ben 68 háztartása volt, közülük 52 bányászcsaládé. 1828-ban 114 házában 695 lakos élt, akik bányászok, kohászok, erdei munkások voltak.

Vályi András szerint "PERG. Piarg, Siegelsberg. Német falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Windschachthoz közel, mellynek filiája, határja sovány."

1910-ben 1460, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

2001-ben 827 lakosából 816 szlovák volt.

Nevezetességei

Hegybánya látképe 1906 előtt

• A Hierominátus-rend kolostoregyüttese a hozzá tartozó 18. században épített Szent József-templommal. Értékei a Szent József-oltárkép, a négy mellékoltár képei, valamint a bányászokat ábrázoló domborművekkel díszített rokokó orgonája. A 19. században neoromán toronnyal bővítették.
• Az egykori bányaerőd maradványai a kör alaprajzú bástyával.
• Az egykori bányahivatal reneszánsz eredetű épülete.
• Bányászkórháza 1650-ben épült.
• Barokk temploma 1736-ban épült.
• Kápolnája 19. századi klasszicista stílusú.
• A temető hátsó sarkában 48-as honvédemlékmű áll, mely Görgey itteni csatájának hőseire emlékeztet.

Híres emberek

• Itt született 1883. március 12-én Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus, a magyar növénytan kimagasló kutatója.
• Itt született Vojtech Tuka szélsőjobboldali szlovák politikus, akit 1946-ban kivégeztek.
• Itt született Csia Sándor szélsőjobboldali magyar politikus, akit 1946-ban kivégeztek.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Hegybánya Szlovákia térképén
• Slovakiatourism.sk
• Hegybánya története (szlovákul)
• E-obce.sk