Béld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béld
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Selmecbányai
Turisztikai régió Dél-Szitnya-Berencs
Rang község
Polgármester Slávka Cibulová
Népesség
Teljes népesség 131 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 407 m
Terület 22,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Béld  (Szlovákia)
Béld
Béld
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 54′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 54′
Béld weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Béld (1891-ig Beluja, szlovákul: Beluj) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 2011-ben 131 lakosából 111 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selmecbányától 16 km-re délre a Béldi-patak partján fekszik. Jellegzetes patak menti sorházas település, régi házai kőből épültek, a zárt udvarokat deszkakapuk díszítik.

Délnyugatról Bagyan, nyugatról Bacsófalva, északról (rövid szakaszon) Illés, keletről Berencsfalu, délről Ledény, délkeletről pedig Szebelléb és Hontnémeti községekkel határos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már a bronzkorban is lakott volt. 1232-ben "Bolug" néven tűnik fel írott forrásban először. A középkorban kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség birtoka. 1290-ben Beel néven említik, akkor amikor addigi birtokosa Lampert a falut a bányai polgároknak adja el. 1342-től Litva várának uradalmához tartozott. 1388-tól a Széchenyieké, a 16. században a szitnyai uradalom része, később a Koháryak tulajdona. A század közepén elpusztította a török. A 19. században a Coburgoké. Híres fazekasfalu, 1625-ben említik először híres fazekasait. 1715-ben malma és 61 háztartása volt. 1828-ban 112 házában 672 lakos élt, akik fazekassággal, mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BELUJA. Tót falu Hont Vármegyében, másként Belugya, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Prenesfalvának szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, legelője, ’s mind a’ kétféle fája elég, szomszédságában lévén Selmecznek, vagyonnyait jól eladhattya; de mivel a’ posta úton kivűl, hegyek közt fekszik, ’s rosz útakkal terheltetik, és szőlő hegye sints, a’ második Osztályba tétetett." [2]

Fényes Elek szerint "Beluja, tót falu, Honth vgyében, Selmeczhez 1 1/2 mfd. 89 kath., 578 evang. lak., kik kapós cserépedényeket csinálnak, s patakjokban rákot fognak. Evang. templom. F. u. h. Coburg. Ut. p. Selmecz." [3]

1910-ben 480, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. Később is elsősorban mezőgazdasági település, de lakóinak nagy része már a selmecbányai üzemekben dolgozott.

2001-ben 151 szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben épült, 1871-ben átépítették. 1740-ből származó értékes képei vannak.
  • Evangélikus temploma 1785-ből való, a 20. századg elején átépítették.
  • Karcolásos díszítésű kerámiái messze földön híresek.
  • A faluban számos 19. századi népi építésű lakóház található.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]