Léva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Léva (Levice)
Levice.jpg
Léva címere
Léva címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang város
Polgármester Ing. Mišák Štefan
Irányítószám 934 01
Körzethívószám 00421 (0) 36
Népesség
Teljes népesség 34 844 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 571 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 60,9963 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Léva (Szlovákia)
Léva
Léva
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 12′ 59″, k. h. 18° 36′ 29″
é. sz. 48° 12′ 59″, k. h. 18° 36′ 29″
Léva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Lévai várjáték
A lévai vár rekonstrukciós rajza
Léva ostroma, 1664. júliusa
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Léva témájú médiaállományokat.

Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában. A Nyitrai kerület Lévai járásának székhelye. Csánk, Génye, Hontkiskér, Hontvarsány, Horhi és Kereszthegy tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

A Garam völgyében, Selmecbányától 40 km-re délnyugatra, a Selmeci-hegység előterében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

1347-ben említik először Leua néven. Ez a szláv Leva személynévből származik, amely a Lőrinc személynév szláv változata.

Története[szerkesztés]

A város az alacsony várdomb körül alakult ki, amelyen korábban kelta erődítmény állott. 1930-ban 72 darabból álló kelta éremleletet találtak, amely ma a múzeum gyűjteményét gazdagítja.[2] Az 5. század közepén a hun birodalom jelentős hatalmi központja.[forrás?] Az óvárostól északra levő dombon állnak várának romjai. A város legrégibb településhelye azonban a Baratka-domb, ahol 12. századi vár és templom romjai látszanak.

Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. Károly Róbert király a vár előtt fejeztette le Zách Felicián Sebe nevű lányát.

1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen [3], de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Ferdinánd hadai kemény ostrommal foglalták el. Várnagya volt Thury György, 1560-ban Dobó István kapta meg, aki 1571-ben várkastélyt építtetett a vár alatt, amely ma is áll. 1605-ben Bocskai serege a várost felégetve a várat sikertelenül ostromolta, de később Bethlen Gábor hadai bevették. 1663. november 1-jén kapitánya átadta a falai alatt megjelent nagy török seregnek.

1664-ben De Souches tábornok visszafoglalta, ekkor esett el Koháry István ezredes, akinek emlékművet állítottak.[4] 1665 nyarán ismét ostrom alá vette a török, de De Souches felmentette. 1678-ban Thököly serege foglalta el, majd feladta, de 1685-ben ismét visszafoglalta.

1703. szeptember 17-én Ocskay kurucai vették be, de október 31-én a császáriak visszafoglalták. Rövedesen újra kuruc kézre került. 1708 októberében Heister tabornok serege foglalta el. Nemsokára azonban Bottyán seregei foglalták el, és mivel megerősíteni nem tudták, 1709-ben falait lerombolták. Azóta rom.

1885. május 7-én nyitották meg Léván a Brach Ferenc megyei tisztiorvos kezdeményezésére társadalmi összefogással épült 2. megyei kórházat (az első Hizéren volt). A kórház első igazgatója 1905-ig Karafiáth Márius volt.[5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásának, 1938 és 1945 között pedig Bars és Hont k.e.e. vármegye székhelye (1944 december 20-án foglalták el a szovjet csapatok). 1945-ben a város magyar lakosságának háromnegyedét deportálták. A szlovák betelepítések hatására a magyarok aránya 89%-ról 12%-ra esett vissza.

Népessége[szerkesztés]

Léva városnak 1910-ben 9675 lakosából 8752 magyar , 688 szlovák és 199 német volt.

1991-ben 33 991 lakosából 28 126 szlovák (82,75%), 5156 magyar (15,2%), 438 cseh (1,1%), 159 cigány (0,5) és 11 ruszin volt.

2001-ben 36 538 lakosa volt. Szlovák 84,8%, magyar 12,2%, cseh 1%, cigány 0,4%.

2011-ben 34 844 lakosából 27 050 szlovák, 3202 magyar, 229 cseh, 153 roma, 38 lengyel, 19 morva, 12 német, 12 bolgár, 11 ukrán, 7 orosz, 5 horvát, 4 ruszin, 3 szerb, 2 zsidó, 64 egyéb és 4033 ismeretlen nemzetiségű lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 13. századi várának romjai a várostól északra emelkedő dombon állnak.
  • 12. századi várának maradványai a Baratka-dombon láthatók.
  • Barokk plébániatemploma van.
  • Ferences temploma és kolostora reneszánsz stílusban épült, majd barokk stílusban átépítették, később a piaristáké lett.
  • Református temploma is barokk stílusú. Két harangját 1916-ban a hadsereg elkobozta. Az új harangokat Budapesten Slezák László harangöntő mester készítette 1923-ban. A kisebbik 170 kg-os harangot 1943-ban ismét be kellett szolgáltatni. A H hangon szóló 435 kg-os nagyharang átvészelte a háborút. A kisebbik harangot 2008-ban pótolták, az E hangon szóló 145 kg-os harang az őrbottyáni Gombos Miklós alkotása. 2007 októberében emléktáblát avattak a Beneš-dekrétumok következtében 1947-ben Csehországba deportált, valamint a Magyarországra kitelepített felvidéki magyarság tragikus meghurcoltatásának emlékére. Az emléktáblát Erdélyi Géza szlovákiai református püspök avatta fel.
  • Főterén 1945 októberében emlékművet emeltek a szovjet Vörös Hadseregnek. A 18.5 m magas, mészkőlapokkal borított obeliszket Taby Ica lévai szobrász tervei alapján építették. Oszlopfőjéről 1991-ben távolították el a kommunista jelképeket.[6]
  • Lévai Vadásznapok
  • Barsi Múzeum

Képtár[szerkesztés]

  • A vár légifotója

  • Levacivertanlegi2.jpg

  • A lévai várrom]]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Itt halt meg[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Randík, A. 1962: Ornitologické poznámky z rybníkov pri Leviciach. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 103-107.
  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ levice.sme.sk
  3. ↑ [1] Tinódi Sebestyén: Szitnya, Léva, Csábrág, és Murán várának megvevése (1549)
  4. ↑ [2] Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története
  5. ↑ RNDr. PhMr. Ernest Alt, Eugen Bába, MUDr. Ladislav Huljak: Dejiny levickej nemocnice 1885-1985, OÚNZ Levice, 1985, magyar összefoglalóval
  6. ↑ Múlt-kor történelmi portál

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Léva&oldid=13683654”