Felsőbágyon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőbágyon (Horný Badín)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Korponai
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Mária Hnilicová
Népesség
Teljes népesség 176 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 311 m
Terület 5,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőbágyon  (Szlovákia)
Felsőbágyon
Felsőbágyon
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 19° 04′ 30″
é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 19° 04′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbágyon (1891-ig Felső-Badin szlovákul Horný Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2011-ben 176 lakosából 170 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1135-ben villa Badin néven említik először. A bozóki premontrei apátság birtoka, majd a Balassa és a Fáncsy családé. 1720-ban 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 31 házában 185 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint méhészettel foglalkoztak. Különösen a méhészet fejlődött nagy mértékben és végül már az egész korponai vidéket ellátták mézzel.

Vályi András szerint "BAGYÁN. v. Bagyon. Tót falu Hont Vármegyében, birtokos Ura Zsemberg Uraság, 90lakosai katolikusok, fekszik Prentsfalvátol, mellynek filiája nem meszsze. Nevezetesíti e’ helyet Valaszki Pál Úrnak itten lett születése, a’ ki a’ Magyar Litteraturáról tett jeles munkájával magának szép hírt, és érdemet szerzett; termõ földgye soványas: de fája mind a’ két féle elég, nem külömben legelõje is, szõlõ hegye nintsen, de e’ fogyatkozását helyre hozza Selmetzhez való szomszédsága, melly töle ugyan távolka fekszik; de vagyonnyait ottan jól eladhattyák, melly okból második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bagyon, tót falu, Honth vgyében, Selmecztõl délre 2 mfd., 23 kath., 245 evang. lak. Földje kõsziklás és sovány, de fenyves, bikkes, nyirjes erdeje szép. Evang. templom. F. u. Zsembery fam. – Itt született Valaszky Pál nevezetes tudós. " [3]

1910-ben 211, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

2001-ben 196 lakosából 195 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu közepén kisebb harangtorony található.
  • Régi lakóházai a szlovák népi építészet remekei.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés