Terény (Szlovákia)
| Terény (Terany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1298 |
| Polgármester | Iveta Gajdošová |
| Irányítószám | 962 68 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 680 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Terület | 10,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Terény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 54′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Terény (más néven Hontterény, szlovákul Terany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó- és Felsőterény egyesítése. 2011-ben 680 lakosából 597 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Korponától 24 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Terény területén már a római korban is állt település. A mai falut 1298-ban "Teryan" néven említik először. 1356-ban "Terien" alakban említik. Györffy György szerint a Tarján törzs szállásterülete volt, innen kapta a nevét. Terénynek már 1448-ban volt gótikus temploma. A 17. – 18. században birtokosai a Berényi és Lipthay családok voltak. A 19. században a Boronkay család birtoka. A falu régi dűlőnevei mind arra utalnak, hogy azokat még a magyarok adták. A lakosság később elszlovákosodott. 1715-ben malma és 19 háza volt. 1828-ban 39 házában 235 lakos élt, akik mezőgazdasággal és a 19. századig szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén a faluban gőzmalom működött.
Alsóterény a 14. században keletkezett Felsőterény határában. Külön 1387-ben szerepel először írott forrásban "Kysterien" alakban. Alsó- és Felsőterényt együtt a múltban Hársasterényként is említik. 1470-ben "Also Theryen", 1564-ben "Teryen nobilium" alakban említik. A 19. század elején a Berényi és Lipthay családok birtoka. 1715-ben nemesi községként 15 háztartása volt. 1828-ban 29 háza és 299 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint " TERENY. Alsó, és Felsõ Tereny. Két faluk Hont Várm. földes Uraik Gr. Berényi, és Zsembery Uraságok, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Egekhez nem meszsze, mellynek filiáji; földgyeik középszerûek, legelõjök elég van, szõlõhegyei középszerû borokat teremnek, fájok nem elég." [2]
Fényes Elek szerint " Terény (Alsó-Felsõ), 2 egymás mellett lévõ tót falu, Honth vgyében, az elsõ 36 kath., 180 evang., s ev. templommal; a második 53 kath., 240 evang. lak. Földjük termékeny; boruk, gyümölcsük sok. F. u. többen. Ut. p. Szántó." [3]
Hont vármegye monográfiája szerint "Alsóterény, tót kisközség, a Selmecz patak partján, 41 házzal és 236 ág. h. ev. lakossal; vasúti megállója helyben van, távirója Teszér, postája Gyügy. Az ősmagyar Tarján, vagy Terjén-had ez egyik telepe ma már egészen eltótosodott; még a mult század elejéig, 1820-ig, minden negyedik vasárnapon magyar prédikáczió volt a templomban, azóta azonban csupán tót szót hallunk. A XVIII. század első felében a gróf Berényi és Lipthay családokat uralta a falú. A mult században a Podhorszky-családot találjuk itt. Alsóterényhez tartozik Rigómáj-major."[4]
"Felsőterény, azelőtt Alsóterénynyel együtt Hársasterény, magyar-tót kisközség a Selmecz-patak mellett, 71 házzal és 357 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása és távirója Teszér, postája Gyügy. Az ősmagyar Tarján vagy Terjén had e telepe a századok során teljesen eltótosodott. a XVII. és a XVIII. században a gróf Berényiek birtoka volt, a múlt században a Boronkayak szerezték meg, majd pedig a Geussenhaimer család és attól Helbig váltotta magához. Jelenleg Balla Gézának van itt nagyobb birtoka és gőzmalma. Felsőterény községhez tartozik a Bába-major."[4]
1910-ben Alsóterénynek 211, Felsőterénynek 310 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Alsó- és Felsőterényt 1944-ben egyesítették.
2001-ben 747 lakosából 704 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1811-ben épült a korábbi templom helyén, mely 1783-ban épült a középkori gótikus templom bővítésével.
- A községben egy régi kastély is található.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ^ a b Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye.
|
|||||||||||
