Teszér
| Teszér (Hontianske Tesáre) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1135 |
| Polgármester | Dana Kohútová |
| Irányítószám | 962 68 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 918 fő (2007)[1] +/- |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Terület | 33,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Teszér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Teszér weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Teszér (szlovákul Hontianske Tesáre, németül Dessir) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 847 lakosából 779 szlovák és 62 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 21 km-re délnyugatra a Selmec partján fekszik. Hontudvarnok, Kisbácsfalu és Sipék tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A község területe már az újkőkorban lakott volt, a vonaldíszes kultúra településének maradványai kerültek itt elő.
Neve a szláv tesari (ácsok) szóból származik és arra utal, hogy a falu ácsmunkára kötelezett udvari szolgálónépek települése volt. Első írásos említése "Tezer" alakban 1279-ből való, amikor IV. László király az Ottokár cseh király elleni harcokban szerzett érdemeiért Kisteszér települést a Hont nembeli Demeter comesnek adta. 1285-ben Drégely várának tartozéka volt. A 14. században Nagytapolcsány várának tartozéka, kegyura az esztergomi érsek. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi Szent Mihály tiszteletere szentelt templomát, mely valószínűleg a 12. század második felében épült. A falu a 16. században a Péli családé, később a Deméndy, Dobránszky, Hellenbach, Steinlein és Zmeskall családok a birtokosai. 1715-ben 53 háztartása volt a falunak. 1828-ban 100 házában 602 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " TESZÉR. Tót falu Hont Várm. földes Ura B. Hellenbach Uraság, lakosai többfélék, fekszik F. Sipekhez nem meszsze, és annak filiája; legelõje elég, szõleje jó borokat terem, tûzrevaló fája kevés." [2]
Hont vármegye monográfiája szerint "Teszér, tót kisközség, 117 házzal és 592 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomás és posta helyben van; egyúttal körjegyzőségi székhely. A vármegye e régi helységét már a XIII. században ismerték és akkor Kis- és Nagy-Tezer névvel két részből állott. 1279-ben IV. László király a Hunt nembeli Demeter comesnek az Ottokár cseh király ellen viselt háborúkban szerzett érdemei jutalmául, Kis-Tezer községet ajándékozta. 1285-ben is a drégelyi vár tartozékai közé sorozzák. A sági konvent egyik, 1311-ben kelt levele Tezer alakban említi s jelentősége mellett tanúskodik az is, hogy már a pápai tizedszedők 1332–37. évi jegyzéke pélbánosát a jobbmóduek között tünteti föl. a XVI. század elején a Péli család a birtokosa, mígnem 1536-ban Péli Antal deák neje, Zsófia, itteni földjeit a sági prépostságnak ajándékozta. Az újabb korban a Teszéri Deméndy család volt a földesura, majd a Dobránszky, Hellenbach, gróf Steinlein és Zmeskall családok szerezték meg. Teszér községhez tartoznak az Alsópéri, Felsőpéri és Peleske nevű puszták. A község határában nagyobbszerű troglodyta barlang látható, mely némely részében emeletes is." [3]
1910-ben 567, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Hontteszérhez tartozó Patkóspusztán található a Teszéri család ma már romos egykori kúriája. A kúria már a 15. században állt, a hódoltság alatt elpusztult, de a 17. századbanújjáépítették, majd a 19. század elején fgadóvá alakították át. A hagyomány szerint Pefőfi is vendégeskedett benne.
[szerkesztés] Híres emberek
- A Hontteszérhez tartozó Alsópírben született 1435 körül Thuróczy János történetíró, legnagyobb műve a Chronica Hungarorum (Thuróczy-krónika) az első nagy történeti összefoglaló mű a magyarság történetéről.
- Hontteszéren élt és dolgozott Karol Braxatoris (1806 – 1869) szlovák költő, aki itt is van eltemetve.
- Itt született Coroni Frigyes evangélikus lelkész, esperes 1745 körül.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye.
|
|||||||||||
