Gyűgy

Gyűgy (Dudince)
Gyűgy címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Korponai
Rang	város
Első írásos említés	1302
Polgármester	Štefan Pokľuda
Irányítószám	962 71
Körzethívószám	045
Népesség
Teljes népesség	1475 fő (2011) +/-
Népsűrűség	215 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	144 m
Terület	6,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyűgy Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 16″, k. h. 18° 53′ 2″48.1711111111, 18.8838888889
Gyűgy weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyűgy (más néven Dudinc, szlovákul Dudince) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2011-ben 1475 lakosából 1314 szlovák és 42 magyar volt.

Fekvése

Korponától 27 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 15 km-re északnyugatra, a Selmec partján fekszik. Mere tartozik hozzá.

Története

A gyógyfürdő

A falu gyógyforrásait már a kőkorszak embere is ismerte és használta. Ősidők óta használták azt a 22 kis kezdetleges medencét, amelyet a helyiek a rómaiaknak tulajdonítanak. A szlovák néphagyomány szerint Dudinka tündér gyógyította itt a nagy római hadvezér, Aquilia fiát és megígérte, hogyha béke lesz a környéken az erdők mélyén termőföldeket varázsol és szőlőt telepít. Azt hogy a közeli erődökben állomásozó római katonák valóban használták-e a fürdőt nem lehet bizonyítani.

1284-ben "Dyud" alakban említik először, ekkor helyi nemesek birtoka volt. A település régi birtokosa volt a Földváry család, a 18. században Szulyovszky család, majd a Zmeskall és az Oberndorf család a főbb birtokosok. 30 °C-os szénsavas, kénes, alkalikus vize reuma kezelésére használatos, első tudományos leírása Wernher György balneológus 1549-ben írt feljegyzésében olvasható. 1777-ben Crantz professzor ír az itteni savanyúvízről és termálfürdőről, majd később több neves szakember műveiben is szerepel Gyűgy. Az első szabadfürdőt és ivócsarnokot 1909-ben az akkori birtokos Oberndorf gróf építtette. A kénes ásványvizet 1909 és 1924 között palackozták és külföldre is szállították. 1966-tól gyógyfürdőjét jelentős üdülőközponttá építették ki, ennek köszönhetően Szlovákia egyik legkedveltebb üdülő települése lett. Vizét főként reumatikus betegségek gyógyítására használják.

A településnek 1828-ban 19 háza volt 112 lakossal.

Vályi András szerint "GYÜGY. Gyügynitze. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Földvári Uraság, lakosai evangyelikusok, fekszik Egeghez 1/2, Házas Maróthoz 3/4 órányira, malma Selmetz vizén épûlt, az útsza közepén savanyú forrás vize van, a’ falu végén Vendég fogadója, határja közép termékenységû, fája elég van, szõlö hegye meglehetõs, hutája hasznos, második Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Gyügy, (Dudincz), magyar-tót falu, Honth vmegyében, Ipoly-Sághoz éjszakra 2 mfld: 76 kath., 45 evang. lak. Van itt egy savanyuviz-forrás, és több kénköves források, t. i. egy halom tövében 3, a mellette lévõ réten ismét 3. A kifolyások kis tavakat képeznek s kender-áztatásra használtatnak; némellyek a rheumatika, és köszvény betegségek ellen is jónak tartják. F. u. többen. "

1910-ben 140, többségben magyar lakosa lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1989-óta város.

2001-ben 1500 lakosából 53 magyar és 1435 szlovák volt.

Nevezetességei

• A fürdő közelében a magas kalcium tartalmú hőforrásoknak köszönhetően mésztufa alakzatok képződtek. Ezek közül a legjelentősebbek a 6 m magas Fürdőforrás-domb, a félgömb alakú Tatárforrás, a 2 m magas Csipkerózsika forrás a Szemforrás. Több domb egyesülésével keletkezett az egy méter magas Római fürdő néven ismert mésztufaterasz. A Selmec patak partján egy további mésztufaterasz is található.
• Késő klasszicista kastélya 1867-ben épült, később átépítették.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Gyűgyfürdő honlapja
• Skrz.sk
• Herkules.sk
• Magyar nyelvű ismertető
• E-obce.sk
• Népszámlálási adatok