Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus[1] vagy evangélikus vallás[2] egy keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ev., ág. ev.) A legtöbb magyar evangélikus a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a Lutheránus Világszövetség.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A reformáció kezdete 1517. október 31-ére tehető, amikor Luther Márton kifüggesztette a híres 95 tételét a wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet. 1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa és V. Károly német-római császár személyében. Fontos megjegyezni, hogy Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek. A lutheri reformáció hamar elterjedt Európában, majd a világon.
[szerkesztés] Hitelvei
Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás. De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az Apostoli hitvallás, a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és az Athanasios-i hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton Kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.) Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztyén felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a hit – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember „hozza létre” magában.
[szerkesztés] Evangélikusok a világban
Világszerte ma csaknem 74 millió evangélikus él. Többségük, több mint 37 millióan Európában, majdnem 19 millióan Afrikában, csaknem 9 millióan Ázsiában, majdnem 8 millióan Észak-Amerikában és több mint 1 millióan Dél-Amerikában. Ausztráliában mindössze 75 000 evangélikus él.
A legnagyobb számban a következő országokban élnek evangélikusok: Németország (12,9 millió), Amerikai Egyesült Államok (7,5 millió), Svédország (6,8 millió), Indonézia (5,6 millió), Tanzánia (5,3 millió), Etiópia (5,3 millió), Finnország (4,5 millió), Dánia (4,5 millió), Norvégia (4 millió).
Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Izland, Lettország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Észtország, Csehország.[3]
[szerkesztés] Evangélikus egyházak
- Dán Népegyház
- Feröeri Népegyház
- Magyarországi Evangélikus Egyház
- Norvég Egyház
- Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház („szász egyház”, központja Nagyszeben)
- Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház („magyar egyház”, központja Kolozsvár)
- Svéd Egyház
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az Evangélikus Világszövetség honlapja (angolul)
- A Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapja
- „Evangélikus egyszeregy”
- Dr. Gál Zoltán: A bajai evangélikusok (Baja Story)
- Evangélikus linkgyűjtemény
- Csipetnyi Só evangélikus magazin
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A magyar evangélikus teológiai szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, ez inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha a felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint”, stb.
- ↑ Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról.
- ↑ A Lutheránus Világszövetség 2009-es statisztikája
 |
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
