Lutherstadt Wittenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg címere
Lutherstadt Wittenberg címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szász-Anhalt
Kormányzati kerület Wittenberg
Alapítás éve 1174
Polgármester Eckhard Naumann (SPD)
Irányítószám 06886, 06888, 06889, 06895
Rendszám WB
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 49 076 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 75 m
Terület 240,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lutherstadt Wittenberg (Németország)
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 52′, k. h. 12° 39′Koordináták: é. sz. 51° 52′, k. h. 12° 39′
Lutherstadt Wittenberg weboldala

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén már 10 ezer éve élnek.

1212-ben meghalt I. Bernhard. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albrecht lett a város ura. 1260-ban II. Albrecht kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albrecht herceg városi jogot adott a településnek.

1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban.

1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.

1422-ben III. Albrechttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a vártemplom kapujára kitűzte Luther Márton a 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.

1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636/37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.

1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ben a hétéves háborúban a poroszoké lett.

1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a Bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.

1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrész neve Terület (km²) Lakosság
Altstadt 0,836 2.244
Schlossvorstadt 3,474 4.355
Lindenfeld 1,240 6.411
Elbtor 1,196 0
Innenstadt 6,746 13.010
Apollensdorf 6,246 1.367
Apollensdorf Nord 4,907 657
Piesteritz 5,573 4.058
Rothemark 1,050 864
Wittenberg-West 0,722 2.783
Kleinwittenberg 1,152 923
Griebo 10,600 624
West 30,250 11.276
Reinsdorf 4,209 917
Braunsdorf 5,761 431
Dobien 4,983 1.410
Nudersdorf 4,966 945
Schmilkendorf 6,154 204
Straach 5,394 604
Berkau 8.823 109
Grabo 8,587 103
Boßdorf 8,562 314
Kerzendorf 7,342 111
Assau 8,530 38
Weddin 8,260 100
Kropstädt 12,951 829
Jahmo 8,290 141
Köpnick 6,346 86
Wüstemark 9,718 166
Nord 106,596 6.508
Tonmark 2,602 220
Teuchel 5,824 1.006
Stadtrandsiedlung 1,131 1.063
Trajuhn 4,635 350
Lerchenbergsiedlung 1,553 1.952
Friedrichstadt 1,904 7.713
Mochau 6,631 396
Thießen 4,332 144
Nordost 28,612 12.844
Elstervorstadt 3,415 912
Labetz 4,440 447
Wiesigk 3,087 71
Luthersbrunnen 2,046 321
Abtsdorf 3,350 1.067
Euper 3,912 132
Karlsfeld 2,436 40
Ost 22,686 2.990
Seegrehna 27,451 857
Pratau 17,119 1.855
Wachsdorf 1,214 52
Süd 45,784 2.764
Összeg 2011 240,674 49.392


Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1500 2.000
1532 4.500
1791 4.860
1792 4.703
1793 4.662
1794 4.617
1814 4.727
1826 6.725
1834 8.107
1846 10.283
Év Lakosság
1875 12.479
1880 13.448
1885 13.836
1890 14.443
1895 16.479
1900 18.345
1905 20.331
1910 22.419
1925 24.160
1939 35.130
Év Lakosság
1946 41.304
1950 49.852
1964 46.828
1971 47.323
1981 53.874
1989 51.754
1990 49.682
1995 53.207
2000 49.643
2005 47.805

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kastély és a kastélytemplom
  • Városi templom
  • Melanchthon-ház
  • Cranachhöfe
  • Hundertwasser iskola
  • Hamlet-ház
  • Városháza és a Marktplatz

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reformationsgeschichtliches Museum der Stiftung Luthergedenkstätten
  • Melanchthonhaus
  • Stadtgeschichtliche Sammlung – Várostörténeti gyűjtemény
  • Julius-Riemer-Museum
  • Haus der Geschichte – A történelem háza
  • Stiftung Christliche Kunst Wittenberg
  • Dauerausstellung zur Geschichte des Ortstteiles Piesteritz

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1703–1714 Johann Ludolph Quenstedt
  • 1917–1918 Dr. Friedrich Schirmer
  • 1918–1922 Dr. Thelemann
  • 1922–1933 Fr. Arnold Wurm
  • 1933–1934 Werner Faber
  • 1934–1936 Dr.Otto Emil Rasch
  • 1936–1937 Landrat Otto Holtz
  • 1937–1939 Theodor Habicht
  • 1939–1945 Fritz Hofmeister
  • 1945–1947 Oskar Gehrischer
  • 1947–1950 Friedrich von Basse
  • 1994 óta Eckhard Naumann

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. de.wikipedia.org/wiki/Lutherstadt_Wittenberg#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-ST-1
Wittenberg
Wittenberg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat.