Lutherstadt Wittenberg

Lutherstadt Wittenberg címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Szász-Anhalt

Kormányzati kerület

Wittenberg

Alapítás éve

1174

Polgármester

Eckhard Naumann (SPD)

Irányítószám

06886

Rendszám

WB

Népesség

46 133 fő

Népsűrűség

335 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

65 m

Terület

135,93 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Lutherstadt Wittenberg

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 51° 52′ k. h. 12° 39′

é. sz. 51° 52′ k. h. 12° 39′

Lutherstadt Wittenberg weboldala

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét.

[szerkesztés] Története

A város területén már 10 ezer éve élnek.

1212-ben meghalt I. Bernhard. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albrecht lett a város ura. 1260-ban II. Albrecht kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albrecht herceg városi jogot adott a településnek.

1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban.

1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.

1422-ben III. Albrechttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a vártemplom kapujára kitűzte Luther Márton a 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.

1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636/37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.

1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ben a hétéves háborúban a poroszoké lett.

1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a Bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.

1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

[szerkesztés] Városrészek

Városrész neve	Terület (km²)	Lakosság (2005. december 31.)
Wittenberg	17,51	29.464
Apollensdorf	11,16	2.038
Braunsdorf	5,76	432
Dobien	4,98	1.534
Kleinwittenberg	1,15	981
Labetz	4,44	473
Nudersdorf	4,97	1.053
Piesteritz	5,57	4.475
Pratau	17,12	2.028
Reinsdorf	4,21	999
Rothemark	1,05	857
Schmilkendorf	6,15	230
Seegrehna	27,45	924
Teuchel	5,82	1.107
Tonmark	2,60	232
Trajuhn	4,64	374
Wachsdorf	1,21	66
Wiesigk	3,09	73