A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az eretnekség valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés. Minden világvallás történetében előfordulnak eretnek mozgalmak.

Etimológia^[1]: Az eretnek szó a görög haireomai = "választani, kiválasztani" igéből eredő hairetikosz (latin haereticus) melléknév, a mindennapi nyelvben egy bizonyos filozófiai vagy vallási irányzathoz tartozó emberre vagy embercsoportra alkalmazták. Csak az Újszövetségben nyeri el "eretnek, az egyháztól elkülönült, tévtanítást valló" értelmét.

A görög haireszisz (eretnekség) szó eredeti jelentése: "választás, döntés". Ebből következőleg: valamilyen tanítás vagy vallási-bölcseleti iskola, amelyhez az ember választás, illetve döntés alapján csatlakozik.

Később a másként gondolkodókat bélyegzik meg ezzel a megjelöléssel. Maga a haireszisz főnév a haireo = "venni, nyerni, megragadni, választani", illetve a visszaható alakú haireomai = "(magának) kivenni, kiválasztani" igéből ered.

A klasszikus görög nyelvben a haireszisz elfoglalást (pl. egy városét), választást (pl. valamely hivatásét), hajlamot, döntést, vállalkozást, célratörő szándékot jelentett. A hellénizmus korában első jelentése: tanítás, tan; a második pedig: iskola (ahol azt a bizonyos tant terjesztik és aszerint élnek). A tant és az annak megfelelő életet szorosan összekapcsolták a görög-római bölcselet világában. Az egyes tanhoz, iskolához tartozók természetesen bizonyos fokú életközösséget alkottak és elhatárolták magukat a más nézeteket valló, más tekintélyeket tisztelő, más tanítókra hallgató csoportoktól. Ehhez a jelentéshez kapcsolható a szó Újszövetségi értelmében a latin secta szó.

A héber megfelelője: nödábá. A hellénista és rabbinista zsidó irodalomban a haireszisz jelentése alkalmazkodik az általános hellénista görög szóhasználathoz s főleg bölcseleti-vallási nézetek szerint elkülönült csoportokra vonatkozik.

Josephus Flavius zsidó történetíró a Zsidó háború c. könyvében a júdeai pusztában lakó esszénusokat, a szadduceusokat és a farizeusokat nevezi így. Később már nem a zsidóságon belüli iskolákat, nézeteket, hanem a máshitűeket nevezték így.

A haireszisz nagyobb veszély a szkhiszmánál (szakadásnál), mert az eretnekség, a haireszisz az alapvető egyházi tanítás helyett valami más, veszedelmes dolgot csempész be a gyülekezetbe.

Tartalomjegyzék 1 Katolicizmus 2 Reformáció 3 Judaizmus 4 Iszlám 5 Lábjegyzetek

[szerkesztés] Katolicizmus

A középkori katolikus egyház az egyház filozófiai, de nem feltétlenül teológiai nézeteivel szembenálló személyeket nevezte eretneknek. Az egyház történetében szinte kialakulásától fogva számos eretnek mozgalom volt, ezek mára csaknem kivétel nélkül eltűntek. Egyes vélekedések szerint már a Biblia utolsó könyve, a Jelenések könyve is részben az eretnek mozgalmakkal szemben, az egyház egységének megőrzése céljából íródott. Szintén eretnekségnek tekintették a manapság New Age-nek hívható vallási cselekményeket, illetve egyes, akkoriban filozófiainak számító, ma természettudománynak tekintett felfedezéseket, meglátásokat. Az eretnekséggel szemben az inkvizíció és a világi hatalmak együtt léptek fel, büntették és akár ki is végezték őket, esetenként máglyahalállal. Erre csak akkor került sor, ha az illetőt semmilyen módon nem tudták rávenni álláspontja visszavonására. A középkor évszázadai folyamán egész Európában néhány ezer ilyen esetre került sor.

Máglyán végezte például a katolikus pap Giordano Bruno is. A pápa barátja, Galileo Galilei elkerülte az elítélést álláspontja visszavonásával. Az inkvizíció túlkapásaiért II. János Pál pápa bocsánatot kért, a jelenleg természettudományos felfedezésnek tekintett eredményeket képviselő személyek ellen hozott ítéleteket megsemmisítette.

[szerkesztés] Reformáció

A szentháromságtagadó unitárius, vagy antitrinitárius egyházat megalapító Szervét Mihály orvost Kálvin szavazatával is ítélték máglyahalálra.

[szerkesztés] Judaizmus

A judaizmus eretneknek tekinti azokat a zsidókat, akik nem fogadják el Maimonidész 13 alapvető hitelvét. Az ortodox judaizmus a reform, neológ és konzervatív judaizmust is eretneknek tekinti.

Eretneknek tekintik továbbá a nem rabbinikus csoportokat, így a karaitákat is.

[szerkesztés] Iszlám

Az iszlám két fő ága, a siíta és a szunnita ág, kölcsönösen eretneknek tekinti a másikat. Kisebb iszlám csoportokat, mint például a szúfik, szintén eretneknek tekinthetnek.

[szerkesztés] Lábjegyzetek

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. Az ezen a lapon látható jelölés 2006 áprilisából származik.