Nigéria
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| Nigériai Szövetségi Köztársaság | |||
| Federal Republic of Nigeria Republik Nijeriya Njíkötá Óchíchìiwù Naíjíríà Àpapọ̀ Olómìnira ilẹ̀ Nàìjíríà |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Unity and Faith, Peace and Progress (angolul: Egység és Erő, Béke és Fejlődés) Nemzeti himnusz: Arise O Compatriots, Nigeria's Call Obey |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Abuja | ||
| Legnagyobb város | Lagos | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Goodluck Jonathan | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | hausza, igbó, joruba | ||
| függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1960. október 1. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, OIC, OPEC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 8[1] | ||
| Becsült | 149 229 090[1] fő (2010) | ||
| Rangsorban | 8[1] | ||
| Népsűrűség | 161,54[1] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 923 768[1] km² | ||
| Rangsorban | 32[1] | ||
| Víz | 1,4%% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | naira (NGN) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | NGR | ||
| Hívószám | 234 | ||
| Internet TLD | .ng | ||
|
|
|||
Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány és a partmenti Lagosban székelt.
Nigéria az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km.
Domborzat [szerkesztés]
A széles parti síkságot a Niger folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.
Vízrajz [szerkesztés]
A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.
Éghajlat [szerkesztés]
Északra haladva egyre kevesebb az eső. Egészen délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, messze északon meg egyes tájak félsivatagi jellegűek.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
-
Elefántok a Yankari Nemzeti Parkban
Lásd még: Kategória:Nigéria állatvilágaA tengerparti mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő.
Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában. A "guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a folyókat galériaerdő kíséri. A "szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A "szaheli" szavannán füves részek váltakoznak fedetlen homokkal.
Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger-folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítottak a vállalat ellen. [2] 1995-ben Sani Abacha 9 nigériait végeztetett ki, mert tiltakoztak az ogoni nép földjén folyó környezetromboló olajkitermelés ellen. Egyes vádak szerint a Shellnek köze volt a környezetvédők elhallgattatásához, a Shell tagadja ezt. [3] [4]
Nemzeti parkjai [szerkesztés]
Az ország fő turista vonzerejét adják a nemzeti parkok. Öt nagy nemzeti park a szövetségi állam tulajdonában van.[5]
- Gashaka-Gumti Nemzeti Park: sűrű erdők és folyók. Sokféle állat látható, a látogatók horgászhatnak.
- Kainji Nemzeti Park: egy völgyzárógát és környéke, állatrezervátumok.
- Cross River Nemzeti Park: esőerdő. Gorilla, elefánt, bivaly, leopárd.
- Yankari Nemzeti Park.
- Oban Hills Nemzeti Park.
Történelem [szerkesztés]
Az ország mai területén már időszámításunk kezdetén is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek. A hausza államok a 8. században alakultak ki. Jorubaföld, Benin, Bornu feudális szultánságai a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek. Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart), a terület a 15. században elsőként a portugálok, majd a 19. században az angol rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált. 1811-ben a fulbe törzsek leigázták a jorubákat, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált. Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig gyarmat lett. Nigéria 1960-ban nyerte el függetlenségét.
Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az ibók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.
1967. májusa és 1970. januárja között zajlott a biafrai háború. Az ibók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.
1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.
1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.[6]
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Az országban az angol a hivatalos nyelv és a muzulmán északi országrészben tilos alkohollal kereskedni. Az országban 2 kamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra. 2007. május 29. óta Umaru Yar'adua az államfő és a hadsereg parancsnoka.
Politikai pártok [szerkesztés]
Az országban többpártrendszer van. A legerősebb párt a Democratic Party (PDP).
További pártok, akik a parlamentben vannak:
- People's Democratic Party (PDP)
- All Nigeria People's Party (ANPP)
- Alliance for Democracy (AD)
- United Nigeria People's Party (UNPP)
- National Democratic Party (NDP)
- All Progressives Grand Alliance (APGA)
- People's Redemption Party (PRP)
Az alábbi pártok nem kerültek be a parlamentbe:
- Advanced Congress of Democrats (ACD),
- Communist Party of Nigeria (CPN)
- Fresh Democratic Party (FDP)
- People's Salvation Party (PSP)
- Action Congress (AC)
Elnökök [szerkesztés]
| Név | Hivatali ideje | Párt | ||
| kezdete | vége | távozásának módja | ||
| Abubakar Tafawa Balewa | 1960. október 1. | 1966. január 15. | Puccs | Northern People's Congress |
| Nnamdi Azikiwe | 1963. október 1. | 1966. január 16. | Puccs | National Council of Nigeria and the Cameroons |
| Johnson Aguiyi-Ironsi | 1966. január 16. | 1966. július 29. | Puccs | hadsereg által |
| Yakubu Gowon | 1966. augusztus 1. | 1975. július 26. | Puccs | hadsereg által |
| Murtala Mohammed | 1975. július 29. | 1976. február 13. | Puccs | hadsereg által |
| Olusegun Obasanjo | 1976. február 13. | 1979. október 1. | lemondatás | hadsereg által |
| Shehu Shagari | 1979. október 1. | 1983. december 31. | Puccs | National Party of Nigeria |
| Muhammadu Buhari | 1983. december 31. | 1985. augusztus 27. | Puccs | hadsereg által |
| Ibrahim Babangida | 1985. augusztus 27. | 1993. augusztus 26. | visszahívták | hadsereg által |
| Ernest Shonekan | 1993. augusztus 26. | 1993. november 17. | visszahívták | független |
| Sani Abacha | 1993. november 17. | 1998. június 8. | halál | hadsereg által |
| Abdulsalami Abubakar | 1998. június 8. | 1999. május 29. | lemondatás | hadsereg által |
| Olusegun Obasanjo | 1999. május 29. | 2007. május 29. | lemondatás | People's Democratic Party |
| Umaru Yar'Adua | 2007. május 29. | People's Democratic Party | ||
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Nigéria fővárosa ma egy kisváros, Abuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika legnépesebb városa is, lakóinak száma 2005-ben 13 millió volt. Az előrejelzések szerint 2015-re a világ 3. legnépesebb városa lesz 24 millió lakossal.
A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják.
 |
|
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
 |
 |
 |
| Hauszák | Igbo férfiak | Joruba dobosok |
Általános adatok [szerkesztés]
Az 1991-es népszámláláson Nigériában 88,9 millióan éltek. A várható élettartam férfiaknál 51,3 év, a nőknél 51,7 év. A csecsemőhalandóság 45,4‰.
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
Nigériában a lakosság fele muzulmán, 40%-a keresztény, 10%-a törzsi vallású.
Az országban sokan beszélik a jorubát, a hauszát és az igbo nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van.
A hivatalos nyelv az angol.
A legnagyobb népcsoport az országban a hausza és a fulbe (29%). A lakosság 21%-a joruba, 18%-a ibo. Az országban több mint 100 kisebb népcsoport él. Néhány népcsoport: ijaw (10%), kanuri (4%), ibibio (3,5%), tiv (2,5%), umon. A politikai életben a hauszák és a jorubák dominálnak.
Szociális rendszer [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság.
Nigéria ipara a kőolajra épült ki, OPEC tagállam. Fő kikötője Pourt Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja. A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.
Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést.
Itt található a Kainji (ejtsd: Kaindzsi) vízesés, mely akkora energiát termel ki, hogy a hatalmas országot teljesen ellátja árammal.
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Ipar [szerkesztés]
Az ország legjelentősebb ipara a kőloajkitermelés és feldolgozás. Jelentős még az egyszerű kézmű és egyéb könnyűipar.
Kereskedelem [szerkesztés]
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
Lagos környékén tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti célunkhoz.
Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykűrt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.
Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töménytelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk - láthatóan - nem vonatkoznak. nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik bukósisak és védőfelszerelés nélkül.
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak egy iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. korán-iskolákban.
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Kulturális világörökséggé két nigériai helyszínt nyilvánított az UNESCO. Az egyik a Sukur kultúrtáj, a másik Osun-Osogbo szent erdő.
Tudomány [szerkesztés]
Nigéria 2010 decemberében otthont adott a Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Diákolimpiának. Ezen az ország csapatai a vártnál jobban szerepeltek, a sok nehézséggel tarkított versenyen a magyar csapat mind a 6 tagja (Angyal Péter, Bosits Miklós, Forman Ferenc, Futó Bálint, Horicsányi Attila és Sümegi Ambrus) ezüstérmet szerzett, ezzel a 6. helyet szereztük meg.
Művészetek [szerkesztés]
Az ország legismertebb írója Wole Soyinka, aki 1986-ban megkapta az első afrikai Nobel-díjat. További híres írók és írónők: Amos Tutuola (The Palm-Wine Drinkard), Chris Abani, Cyprian Ekwensi, Buchi Emecheta, Ben Okri, Christopher Okigbo és John Pepper Clark.
Lásd még: Nigériai költők, írók listája
Sport [szerkesztés]
A nigériai labdarúgó válogatott az afrikai nemzetek kupáját három alkalommal hódította el (1980, 1994, 2013). Két alkalommal adott helyszínt a kontinensviadalnak.
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő lévő eledel. Külföldi turistákat szeretettel fogadnak Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.
Média [szerkesztés]
Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió darabot nyomtatnak belőlük naponta.
Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.
Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust
Ünnepek [szerkesztés]
- október 1.: a függetlenség napja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ni.html
- ↑ Nigériai olajszennyezés Greenfo 2012. május 1.
- ↑ A Shell tagad, de fizet az ogoni népnek Népszabadság 2009.június 9.
- ↑ Gyilkos kagyló - dokumentumfilm Global projekt
- ↑ http://www.mapsofworld.com/nigeria/tourism/national-parks.html
- ↑ Újra égnek a házak Nigériában. Kitekintő, 2008. december 2
Kapcsolódó szócikk [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
|
|||||||||||
|
|||||
