Nigéria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Unity and Faith, Peace and Progress (angolul: Egység és Erő, Béke és Fejlődés) |
|||
| Himnusz: Arise O Compatriots, Nigeria's Call Obey | |||
 |
|||
| Főváros | Abuja | ||
| Legnagyobb város | Lagos | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| - Elnök | Umaru Yar'Adua
|
||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| függetlenség | Nagy Britanniától | ||
| - kikiáltása | 1960. október 1. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 923 768 km² (31.) | ||
| - Víz (%) | 1,4% | ||
| Népesség | |||
| - 2007 évi becslés | 135 771 988 (9.) | ||
| - Népsűrűség | 139 fő/km² | ||
| GDP | |||
| - Összes | |||
| - Egy főre jutó | |||
| HDI () | (.) – | ||
| Pénznem | Naira (NGN) |
||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Internet TLD | .ng |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | NGR | ||
| Hívószám | +234 |
||
|
|||
Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-ben a főváros az ország közepében fekvő Abuja, korábban a nigériai kormány a partmenti Lagosban székelt.
Nigéria az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km.
[szerkesztés] Domborzat
A széles parti síkságot a Niger folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.
[szerkesztés] Vízrajz
A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.
[szerkesztés] Éghajlat
Északra haladva egyre kevesebb az eső. Egészen délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, messze északon meg egyes tájak félsivatagi jellegűek.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A tengerparti mentén sós vízű mocsarak alakultak ki: mangrove-erdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak víze édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő.
Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában. a "guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a folyókat galériaerdő kíséri. A "szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A "szaheli" szavannán füves részek váltakoznak fedetlen homokkal.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Az ország fő turista vonzereje a nemzeti parkok. Öt nagy nemzeti park a szövetségi állam tulajdonában van.[1]
- Gashaka-Gumti Nemzeti Park: sűrű erdők és folyók. Sokféle állat látható, a látogatók horgászhatnak.
- Kainji Nemzeti Park: egy völgyzárógát és környéke, állatrezervátumok.
- Cross River Nemzeti Park: esőerdő. Gorilla, elefánt, bivaly, leopárd.
- Yankari Nemzeti Park.
- Oban Hills Nemzeti Park.
[szerkesztés] Történelem
Az ország mai területén már időszámításunk kezdetén is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek. A hausza államok a 8. században alakultak ki. Jorubaföld, Benin, Bornu feudális szultánságai a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek. Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart), a terület a 15 században elsőként a portugálok, majd a 19. században az angol rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált. 1811-ben a fulbe törzsek leigázták a jorubákat, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1862-ben Lagas, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált. Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig gyarmat lett. Nigéria 1960-ban nyerte el függetlenségét.
Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az ibók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.
1967. májusa és 1970. januárja között zajlott a biafrai háború. Az ibók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.
1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.
1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az országban az angol a hivatalos nyelv és a muzulmán északi országrészben tilos alkohollal kereskedni. Az országban 2 kamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra. 2007. május 29. óta Umaru Yar'adua az államfő és a hadsereg parancsnoka.
[szerkesztés] Politikai pártok
Az országban többpártrendszer van. A legerősebb párt a Democratic Party (PDP).
További pártok, akik a parlamentben vannak:
- People's Democratic Party (PDP)
- All Nigeria People's Party (ANPP)
- Alliance for Democracy (AD)
- United Nigeria People's Party (UNPP)
- National Democratic Party (NDP)
- All Progressives Grand Alliance (APGA)
- People's Redemption Party (PRP)
Az alábbi pártok nem kerültek be a parlamentbe:
- Advanced Congress of Democrats (ACD),
- Communist Party of Nigeria (CPN)
- Fresh Democratic Party (FDP)
- People's Salvation Party (PSP)
- Action Congress (AC)
[szerkesztés] Elnökök
| Név | Hivatali ideje | Párt | ||
| kezdete | vége | távozásának módja | ||
| Abubakar Tafawa Balewa | 1960. október 1. | 1966. január 15. | Puccs | Northern People's Congress |
| Nnamdi Azikiwe | 1963. október 1. | 1966. január 16. | Puccs | National Council of Nigeria and the Cameroons |
| Johnson Aguiyi-Ironsi | 1966. január 16. | 1966. július 29. | Puccs | hadsereg által |
| Yakubu Gowon | 1966. augusztus 1. | 1975. július 26. | Puccs | hadsereg által |
| Murtala Mohammed | 1975. július 29. | 1976. február 13. | Puccs | hadsereg által |
| Olusegun Obasanjo | 1976. február 13. | 1979. október 1. | lemondatás | hadsereg által |
| Shehu Shagari | 1979. október 1. | 1983. december 31. | Puccs | National Party of Nigeria |
| Muhammadu Buhari | 1983. december 31. | 1985. augusztus 27. | Puccs | hadsereg által |
| Ibrahim Babangida | 1985. augusztus 27. | 1993. augusztus 26. | visszahívták | hadsereg által |
| Ernest Shonekan | 1993. augusztus 26. | 1993. november 17. | visszahívták | független |
| Sani Abacha | 1993. november 17. | 1998. június 8. | halál | hadsereg által |
| Abdulsalami Abubakar | 1998. június 8. | 1999. május 29. | lemondatás | hadsereg által |
| Olusegun Obasanjo | 1999. május 29. | 2007. május 29. | lemondatás | People's Democratic Party |
| Umaru Yar'Adua | 2007. május 29. | People's Democratic Party | ||
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Nigéria fővárosa ma egy kisváros, Abuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika legnépesebb városa is, lakóinak száma 2005-ben 13 millió volt. Az előrejelzések szerint 2015-re a világ 3. legnépesebb városa lesz 24 millió lakossal.
A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják.
 |
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Az 1991-es népszámláláson Nigériában 88,9 millióan éltek. A várható élettartam férfiaknál 51,3 év, a nőknél 51,7 év. A csecsemőhalandóság 45,4‰.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Nigéria városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Nigériában a lakosság fele muzulmán, 40%-a keresztény, 10%-a törzsi vallású.
Az országban sokan beszélik a yorubát, a hauszát és az igbo nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A hivatalos nyelv az angol.
A legnagyobb népcsoport az országban a hausza és a fulbe (29%). A lakosság 21%-a yoruba, 18%-a ibo. Az országban több mint 100 kisebb népcsoport él. Néhány népcsoport: ijaw (10%), kanuri (4%), ibibio (3,5%), tiv (2,5%), umon. A politikai életben a hauszák és a yorubák dominálnak.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság.
Nigéria ipara a kőolajra épült ki, OPEC tagállam. Fő kikötője Pourt Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja. A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.
Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést.
Itt található még a Kainji (ejtsd: Kaindzsi) vízesés, mely akkora energiát termel ki, hogy a hatalmas országot teljesen ellátja árammal.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak egy iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. korán-iskolákban.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
Kulturális világörökséggé két nigériai helyszínt nyilvánított az UNESCO. Az egyik a Sukur kultúrtáj, a másik Osun-Osogbo szent erdő.
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
Az ország legismertebb írója Wole Soyinka, aki 1986-ban megkapta az első afrikai Nobel-díjat. További híres írók és írónők: Amos Tutuola (The Palm-Wine Drinkard), Chris Abani, Cyprian Ekwensi, Buchi Emecheta, Ben Okri, Christopher Okigbo és John Pepper Clark.
Lásd még: Nigériai költők, írók listája
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Média
Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió darabot nyomtatnak belőlük naponta.
Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.
Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust
[szerkesztés] Ünnepek
- október 1.: a függetlenség napja
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- hivatalos oldal
- Nigéria Térkép
- országinformációk
- országinformációk
- Időjáráselőrejelzés
- országinformációk
- Nigéria.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||
