Nigéria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nigériai Szövetségi Köztársaság
Federal Republic of Nigeria
Republik Nijeriya
Njíkötá Óchíchìiwù Naíjíríà
Àpapọ̀ Olómìnira ilẹ̀ Nàìjíríà
Nigériai Szövetségi Köztársaság zászlaja
Nigériai Szövetségi Köztársaság zászlaja
Nigériai Szövetségi Köztársaság címere
Nigériai Szövetségi Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Unity and Faith, Peace and Progress
(angolul: Egység és Erő, Béke és Fejlődés)
Nemzeti himnusz: Arise O Compatriots, Nigeria's Call Obey
LocationNigeria.svg

Fővárosa Abuja
é. sz. 9°, k. h. 8°
Legnagyobb város Lagos
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Goodluck Jonathan
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek hausza, igbó, joruba
függetlenség Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1960. október 1.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, OIC, OPEC
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 7[1]
Becsült 178 517 000 [2] fő (2014. július)
Rangsorban 7[1]
Népsűrűség 189 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 923 768[1] km²
Rangsorban 32[1]
Víz 1,4%%
Időzóna WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem naira (NGN)
Nemzetközi gépkocsijel NGR
Hívószám 234
Internet TLD .ng

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány és a partmenti Lagosban székelt.

Nigéria az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria domborzati térképe
Nigéria műholdas képe. Az ország legészakibb részét érinti a Száhel-övezet.
A Zuma nevezetű szikla a főváros, Abuja közelében

A széles parti síkságot a Niger-folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északra haladva egyre kevesebb az eső. Egészen délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, messze északon meg egyes tájak félsivatagi jellegűek.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Nigéria állatvilága

A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő.

Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában. A „guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a folyókat galériaerdő kíséri. A „szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szaheli" szavannán füves részek váltakoznak fedetlen homokkal.

Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger-folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítottak a vállalat ellen. [3] 1995-ben Sani Abacha 9 nigériait végeztetett ki, mert tiltakoztak az ogoni nép földjén folyó környezetromboló olajkitermelés ellen. Egyes vádak szerint a Shellnek köze volt a környezetvédők elhallgattatásához, a Shell tagadja ezt. [4] [5]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország fő turista vonzerejét adják a nemzeti parkok. Öt nagy nemzeti park a szövetségi állam tulajdonában van.[6]

  • Gashaka-Gumti Nemzeti Park: sűrű erdők és folyók. Sokféle állat látható, a látogatók horgászhatnak.
  • Kainji Nemzeti Park: egy völgyzárógát és környéke, állatrezervátumok
  • Cross River Nemzeti Park: esőerdő. Gorilla, elefánt, bivaly, leopárd
  • Yankari Nemzeti Park
  • Oban Hills Nemzeti Park


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori Nok-kultúra szobrászatának egy alkotása

Az ország mai területén már időszámításunk kezdetén is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek. A hausza államok a 8. században alakultak ki. Jorubaföld, Benin, Bornu feudális szultánságai a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek. Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok, majd a 19. században az angol rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált. 1811-ben a fulbe törzsek leigázták a jorubákat, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált. Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig -gyarmat lett. Nigéria 1960-ban nyerte el függetlenségét.

Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az igbók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.

1967 májusa és 1970 januárja között zajlott a biafrai háború. Az igbók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.

1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.

1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.[7]

Boko Haram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria északi területein különösen aktív a Boko Haram nevű iszlamista szervezet, mely azt hirdeti, hogy a nyugatí tipusú oktatás bűn. Közösséget vállaltak az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű terrorszervezettel. Legnagyobb nyilvánosságot kapott cselekedeteik, a nigériai iskoláslányok [8], valamint a kameruni miniszterelnök-helyettes feleségének elrablása[9].

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országgyűlés épülete Abujában

Az országban 2 kamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra. 2007. május 29. óta Umaru Yar'adua az államfő és a hadsereg parancsnoka.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban többpártrendszer van. A legerősebb párt a Democratic Party (PDP).

A parlamenti pártok:

  • People's Democratic Party (PDP)
  • All Nigeria People's Party (ANPP)
  • Alliance for Democracy (AD)
  • United Nigeria People's Party (UNPP)
  • National Democratic Party (NDP)
  • All Progressives Grand Alliance (APGA)
  • People's Redemption Party (PRP)

A parlamenten kívüli pártok:

  • Advanced Congress of Democrats (ACD),
  • Communist Party of Nigeria (CPN)
  • Fresh Democratic Party (FDP)
  • People's Salvation Party (PSP)
  • Action Congress Party (ACN)

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Hivatali ideje Párt
kezdete vége távozásának módja
Abubakar Tafawa Balewa 1960. október 1. 1966. január 15. Puccs Northern People's Congress
Nnamdi Azikiwe 1963. október 1. 1966. január 16. Puccs National Council of Nigeria and the Cameroons
Johnson Aguiyi-Ironsi 1966. január 16. 1966. július 29. Puccs hadsereg által
Yakubu Gowon 1966. augusztus 1. 1975. július 26. Puccs hadsereg által
Murtala Mohammed 1975. július 29. 1976. február 13. Puccs hadsereg által
Olusegun Obasanjo 1976. február 13. 1979. október 1. lemondatás hadsereg által
Shehu Shagari 1979. október 1. 1983. december 31. Puccs National Party of Nigeria
Muhammadu Buhari 1983. december 31. 1985. augusztus 27. Puccs hadsereg által
Ibrahim Babangida 1985. augusztus 27. 1993. augusztus 26. visszahívták hadsereg által
Ernest Shonekan 1993. augusztus 26. 1993. november 17. visszahívták független
Sani Abacha 1993. november 17. 1998. június 8. halál hadsereg által
Abdulsalami Abubakar 1998. június 8. 1999. május 29. lemondatás hadsereg által
Olusegun Obasanjo 1999. május 29. 2007. május 29. lemondatás People's Democratic Party
Umaru Yar'Adua 2007. május 29.     People's Democratic Party

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria fővárosa ma egy kisváros, Abuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika legnépesebb városa is, lakóinak száma 2005-ben 13 millió volt. Az előrejelzések szerint 2015-re a világ 3. legnépesebb városa lesz 24 millió lakossal.

A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják.

Nigéria tagállamai
  1. Abia
  2. Adamawa
  3. Akwa Ibom
  4. Anambra
  5. Bauchi
  6. Bayelsa
  7. Benue
  8. Borno
  9. Cross River
  10. Delta
  11. Ebonyi
  12. Edo
  13. Ekiti
  14. Enugu
  15. Gombe
  16. Imo
  17. Jigawa
  18. Kaduna
  19. Kano
  20. Katsina
  1. Kebbi
  2. Kogi
  3. Kwara
  4. Lagos
  5. Nasarawa
  6. Niger
  7. Ogun
  8. Ondo
  9. Osun
  10. Oyo
  11. Plateau
  12. Rivers
  13. Sokoto
  14. Taraba
  15. Yobe
  16. Zamfara
  17. Fővárosi körzet

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria etnikumai 1979-ben

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria 2014-es becsült lakossága: 178,5 millió.[10] A várható élettartam férfiaknál 51,3 év, a nőknél 51,7 év. A csecsemőhalandóság 45,4‰.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigériában a lakosság fele muzulmán, 40%-a keresztény, 10%-a törzsi vallású. Az északi, muszlim országrészben tilos alkohollal kereskedni.

Az országban sokan beszélik a jorubát, a hauszát és az igbo nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A hivatalos nyelv az angol.

A legnagyobb népcsoport az országban a hausza (21%) és a joruba (21%), a lakosság 18%-a igbo (igbo), fulbe 11%. Az országban több mint 100 kisebb népcsoport él. Néhány kisebb népcsoport: ijaw (10%), kanuri (4%), ibibio (3,5%), tiv (2,5%), umon. A politikai életben a hauszák és a jorubák dominálnak.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést.

Az itt található Kainji (ejtsd: Kaindzsi) vízesés akkora energiát ad, hogy a hatalmas országot teljesen ellátja árammal (igaz, hogy alacsony fogyasztói igény mellett).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasági termelése 1990-2003 között 60%-al bővült. Az ország területének 36%-át művelik meg, 23% legelő, 15% erdő, 26% beépített ill. terméketlen (2004-ben). Erdőinek területe a fakitermelés miatt az elmúlt években rohamosan csökkent. Az egykori esőerdők helyén égető-talajváltó gazdálkodás keretében jelentéktelen az állattenyésztés.

Fontosabb termesztett növények: kukorica, manióka (ennek termelésében világelső[11]), köles, cirok, táró, földimogyoró, déligyümölcsök.

A déli nagyvárosok körzetében néhány korszerű nagyüzem működik (tejgazdaság, baromfitelep, sertéshizlalda).[12]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legjelentősebb ipara a kőolajkitermelés és feldolgozás. Jelentős még az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar.

Nigéria ipara a kőolajra épült ki, OPEC tagállam. Fő kikötője Pourt Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja. A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

Külkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2012-ben)[13] :

  • Kivitel: elsősorban az USA-ba, Indiába, Hollandiába, Spanyolországba, Brazíliába
  • Behozatal: elsősorban Kínából, az USA-ból, Indiából.

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Niger folyó deltájában, a lagúnákban, a tengerpart mentén jellemző a halászat.


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Út Ondo városban

Az országban 1970-ben tértek át a jobb oldali közlekedésre.

Lagos környékén tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úticélunkhoz.

Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykürt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.

Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töméntelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk - láthatóan - nem vonatkoznak. nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik, bukósisak és védőfelszerelés nélkül.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. korán-iskolákban.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökséggé két nigériai helyszínt nyilvánított az UNESCO. Az egyik a Sukur kultúrtáj, a másik Osun-Osogbo szent erdő.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigéria 2010 decemberében otthont adott a Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Diákolimpiának. Ezen az ország csapatai a vártnál jobban szerepeltek, a sok nehézséggel tarkított versenyen a magyar csapat mind a 6 tagja (Angyal Péter, Bosits Miklós, Forman Ferenc, Futó Bálint, Horicsányi Attila és Sümegi Ambrus) ezüstérmet szerzett, ezzel a 6. helyet szereztük meg.

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legismertebb írója Wole Soyinka, aki 1986-ban megkapta az első afrikai Nobel-díjat. További híres írók és írónők: Amos Tutuola (The Palm-Wine Drinkard), Chris Abani, Cyprian Ekwensi, Buchi Emecheta, Ben Okri, Christopher Okigbo és John Pepper Clark.

Lásd még: Nigériai költők, írók listája

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nigériai labdarúgó válogatott az afrikai nemzetek kupáját három alkalommal hódította el (1980, 1994, 2013). Két alkalommal adott helyszínt a kontinensviadalnak.

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. A külföldi turistákat szeretettel fogadják Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban.

A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdeje Osogbo város mellett.

Az erőszakos bűncselekmények Nigériában gyakoriak, s ezeket gyakran rendőri vagy katonai egyenruhát viselő bűnözők követik el. Vidéken az úttorlaszok segítségével történő fegyveres támadás jellemző bűnesetnek számít. A hatóságok fellépése az ilyen esetek ellen meglehetősen körülményes. A külföldiek ellen irányuló tisztességtelen üzleti eljárások sajátos veszélyt jelentenek.[14] A világ egyik legveszélyesebbnek tartott nagyvárosa Lagos.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió példányt nyomtatnak belőlük naponta.

Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.

Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust

Teherhajók és házak Lagosnál

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 1.: a függetlenség napja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ni.html
  2. <CIA World Factbook/>
  3. Nigériai olajszennyezés Greenfo 2012. május 1.
  4. A Shell tagad, de fizet az ogoni népnek Népszabadság 2009.június 9.
  5. Gyilkos kagyló - dokumentumfilm Global projekt
  6. http://www.mapsofworld.com/nigeria/tourism/national-parks.html
  7. Újra égnek a házak Nigériában. Kitekintő, 2008. december 2
  8. El akarják adni az elrabolt 223 diáklányt. Index.hu (2014. máj. 05.)
  9. A Boko Haram elrabolta egy kameruni vezető feleségét. Index.hu (2014. júl. 27.)
  10. CIA The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ni.html
  11. La yuca (spanyol nyelven) (PDF). FAO. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  12. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  13. CIA World Factbook
  14. Edward G. Hinkelman: World Encyclopedia of Business Culture

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigéria témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]