Afrikai marabu

Afrikai marabu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes) Család: Gólyafélék (Ciconiidae) Nem: Leptoptilos Faj: L. crumeniferus
Tudományos név
Leptoptilos crumeniferus (Lesson, 1831)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Afrikai marabu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai marabu témájú médiaállományokat.

Az afrikai marabu (Leptoptilos crumeniferus) a madarak osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.

Nevét az afrikai muszlim szentek arab nevéből kapta.

Előfordulása

Afrikában a Szaharától délre él, egészen Dél-Afrikáig. Szavannák és mocsarak lakói, de az emberi településeket sem kerülik el.

Megjelenése

Magassága 150 centiméter, szárnyfesztávolsága 320 centiméter, testtömege 9 kilogramm is lehet. Feje és nyaka kopasz, erős, ék alakú csőre és jellegzetes begyzacskója van. A begyzacskó vagy toroklebeny a nyaktól kiinduló, nagy kiterjedésű képződmény. Az orrlyukakkal összekötött légzsákoknak köszönhetően felfújható. A begyzacskó 40 centiméteres is lehet.

Hosszú szárnyú

nagy csőrű madár

az Állatkert lakójaként

Életmódja

A keselyűkkel vetélkedik a dögökön, de aktívan vadászik is, tápláléka rovarokból, halakból, patkányokból és kisebb madarakból áll, de megtámadja a flamingó, a kormorán és a pelikán fiókáit is, vagy kirabolja a fészküket. Széles szárnyaival nehézkesen repül, de a meleg légáramlatokat kihasználva nagyobb magasságokban is tud őrjáratozni. A marabu legfeljebb 20 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. A párzási időszak az esős évszak végén kezdődik. Évente egyszer költ, de nem minden évben. Fákra vagy sziklákra gallyakból építi fészkét, melyet levelekkel bélel ki. Fészekalja 2–3 fehér, pettyezett héjú tojásból áll. A tojásokon 30 napig kotlik mindkét szülő. A fiatal marabuk 116 nap múlva válnak röpképessé, de még néhány hétig a fészekben maradnak.

Érdekesség

Marabuk Afrikában

A maraburól egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 4.)

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról