Lingua franca
| Lingua franca | |
| Beszélik | nincs beszélője |
| Terület | Tunézia, Földközi-tengeri szigetek |
| Nyelvcsalád | Pidzsin nyelvek újlatin alapú lingua franca |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | sehol nem volt hivatalos |
| Gondozza | nincs szabályozva |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-3 | pml |
A lingua franca vagy sabir (az újlatin saber, savoir stb. < latin SAPERE, ’tudás’ szóból) újlatin alapú keveréknyelv volt, amelyet Tunéziában, illetve a Földközi-tengeri szigeteken használtak. A legrégibb pidzsin nyelv. Kezdetei a keresztes háborúk idejére vezethetőek vissza, majd a 14. századtól egészen a 19. század közepéig a hajósok, kalózok, kereskedők, illetve az Észak-Afrikában fogva tartott rabszolgák közvetítő nyelve volt. Szegényes szókincse javarészt olasz, kisebb mértékben spanyol, katalán és okcitán elemekből állt, de átvett szavakat a franciából is; azonban összetétele – koronként és területenként – változott. Sztenderd nyelvváltozata nem alakult ki, írásbeliséggel sem rendelkezett.
A kreol nyelvekhez hasonlóan nyelvtana igen egyszerű. Az ige nem ragozódik, egyetlen alakja az újlatin főnévi igenévből származik és -ar vagy -ir lehet. Szintén jellemző rá a reduplikáció: siémé siémé ’együtt’ (vö. olasz insieme), poco poco (vö. olasz és spanyol poco a poco) ’kissé, kevés’.
Nyelvi példák [szerkesztés]
Az alábbi mondatok egy 1830-as algériai feljegyzésből származnak (összehasonlításképpen a mediterrán újlatin nyelveken is):
| Lingua franca | olaszul | spanyolul | katalánul | franciául | magyar jelentés |
|---|---|---|---|---|---|
| Qui star aki? | Chi sta qui? | ¿Quién está aquí? | Qui hi ha? | Qui est là? | ’Ki van itt?’ |
| Intrar! | Entra! | ¡Entra! | Entra! | Entre! | ’Gyere be!’ |
| Oundé ti vénir? | Da dove vieni? | ¿De dónde vienes? | D’on vens? | D’où viens-tu? | ’Honnan jössz?’ |
| Ové ti andar? | Dove vai? | ¿Adónde vas? | A on vas? | Où vas-tu? | ’Hová mész?’ |
| Mi andar spasségiar. | Vado a passeggiare. | Voy a pasear. | Vaig a passejar. | Je vais me promener. | ’Sétálni megyek.’ |
| Ti quérir mi andar con ti? | Vuoi che io vada con te? | ¿Quieres que vaya contigo? | Vols que vingui amb tu? | Veux-tu que j’aille avec toi? | ’Szeretnéd, hogy elkísérjelek?’ |
| Si, andar siémé siémé. | Sì, andiamo insieme. | Sí, vamos juntos. | Sí, anem-hi junts. | Oui, allons-y ensemble. | ’Igen, menjünk együtt.’ |
Más értelmezése [szerkesztés]
Tágabb értelemben – e nyelv elnevezése után – minden olyan nyelvet lingua francának neveznek a szakirodalomban, amely adott földrajzi területen közvetítő szerepet tölt(ött) be eltérő anyanyelvű lakosok között. Ilyen volt például Európában a latin és a görög, valamint a Közel-Keleten az arámi. Ma jelentős lingua franca például nemzetközi szinten az angol és a francia, Afrikában az arab, a portugál vagy a szuahéli, a volt Szovjetunió területén az orosz, Indiában a hindi, a Távol-Keleten a maláj és a tagalog, Latin-Amerikában a spanyol, stb.
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.
, pp. 853–854, 1191–1192.
- Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája), Sala, Marius (et al.), Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bukarest, 1989, p. 281.
- Lingua Franca – Ethnologue
