Tunisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tunisz (تونس, Tūnis)
MontageTunis.jpg
Tunisz
Közigazgatás
Ország  Tunézia
Kormányzóság Tuniszi kormányzóság
Polgármester Abbés Mohsen
Irányítószám 1000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 200 000 fő (2008) +/-
– elővárosokkal 3 980 500 fő
Népsűrűség 19,847.9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 212.63 km²
Időzóna Közép-európai idő (UTC+1)
Elhelyezkedése
Tunisz  (Tunézia)
Tunisz
Tunisz
Pozíció Tunézia térképén
é. sz. 36° 48′, k. h. 10° 11′Koordináták: é. sz. 36° 48′, k. h. 10° 11′
A Tunisz weboldala

Tunisz (arab írással تونس , tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa. 2003-ban 699 700 lakója volt.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve valószínűleg a berber eredetű "eltölteni az éjszakát" kifejezésből származik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tuniszi műholdképen

A hatalmas Tuniszi-öböl partján fekszik, amelyhez a Tuniszi-tó köti, illetve egy csatorna köti La Goulette (Halk al-Wádí) kikötőjéhez. A város a parti síkságon és az azt körülvevő dombvidéken fekszik. A város középpontjától keletre fekszik az óváros (medina-negyed), északra pedig a Belvedere nevet viselő főváros.

A medina a város központja: sűrűen lakott, sikátorok és fedett folyosók szövevénye, pezsgő kereskedelem, intenzív színek és illatok keveredése, különféle áruk, műhelyek és szuvenírüzletek termékeinek tömkelege jellemzi. Az újváros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – régebben Tengeri Kapu – túl kezdődik. A széles Burguiba sugárút vágja ketté, ahol a gyarmati korszak épületei magasodnak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tunisz forró mediterrán éghajlattal rendelkezik. A nyár forró és száraz, gyakori a 40 °C feletti hőmérséklet is ekkor. A tél enyhébb, valamint ekkor hullik a legtöbb csapadék a városra.


Tunisz éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 25,2 29,8 35,2 33,0 39,0 45,2 46,7 46,8 44,4 39,9 31,6 25,9 46,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 15,7 16,5 18,1 20,7 24,9 29,0 32,6 32,7 29,7 25,2 20,5 16,7 23,5
Átlaghőmérséklet (°C) 11,5 12,0 13,2 15,6 19,3 23,2 26,3 26,8 24,4 20,4 15,9 12,5 18,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,2 8,4 9,3 10,4 13,7 17,3 20,0 20,8 19,0 15,5 11,3 9,2 13,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) −1,7 −1,0 0,4 2,6 5,9 9,6 12,9 13,4 12,1 5,5 2,4 −0,4 −1,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 59 57 47 38 22 10 3 7 32 65 56 66 465
Havi napsütéses órák száma 145 165 198 225 282 309 356 328 258 217 174 148 2808
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zitouna-mecset minaretje

Tunisz az egyik legöregebb város a Földközi-tenger partján, múltja az idők homályába vész, melynek történelmét gyakran egészen a punok előtti időkig, az i. e. 12 századig vezetik vissza. A település helyén egykor egy kis falu állt, később pedig a nagy rabszolgatartó állammá terebélyesedő Karthágó erődített külvárosa volt. A pun háborúk és Karthágó elpusztítása után római, vandál, majd bizánci fennhatóság alatt állt. Ekkor veszített ugyan fontosságából, de stratégiai jelentősége megmaradt, mivel a karthágóiak, rómaiak és bizánciak elsősorban flottáikra támaszkodtak, ezért szükségük volt Tunisz nyílt tenger közelében fekvő kikötőjére.

697-ben az arabok foglalták el, és a bagdadi kalifátus része lett. Az új arab hódítók legfőbb katonai ereje a lovasság volt. Hasszán Ben Norman emír, az arab város alapítója itt, a tenger és a hegyvidék felől egyaránt védhető földnyelv belső részén nagy katonai tábort létesített. A gyorsan fejlődő település egy rövid ideig az aglabida birodalom fővárosa is volt, majd I. Ibrahim (894-905) rezidenciáját ide tette át Kairuánból.

1159-ben Tunisz lett a Hafszida dinasztia fővárosa. 1270-ben IX. Lajos francia király rövid időre elfoglalta a várost. 1534-ben a törökök érkeztek a városba, de a következő évben már V. Károly volt a város ura. 1591 után a török bejek gyakorlatilag függetlenséget élveztek az Oszmán Birodalomban. 1655-ben az angol Robert Blake admirális érkezett a vidékre, és Porto Farinánál megütközött a bej hadseregével és szétverte azt.

1881-ben a franciák elfoglalták az országot. 1942-ben innen indultak az amerikaiak útnak, hogy megkezdjék a szicíliai partraszállást. 1956-ban lett független Tunézia, amelynek fővárosa Tunisz lett.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tunisz városa mindenekfelett Tunézia fővárosa, ahol az ország népességének tizede él és dolgozik, és ahol a gazdaság jelentős része összpontosul, nem beszélve az adminisztratív és politikai funkciókról. Tunézia utóbbi évtizedekben mutatott gazdasági növekedésének hatásai jól látszanak az összevissza külvárosokon, melyek a modern Tunézia problémáit és társadalmi ellentmondásait is híven tükrözik.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép az Africa Hotelból fotózva
Városkép az Africa Hotelból fotózva

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.