Accra
| Accra | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ghána |
| Kerület | Accrai Kerület |
| Polgármester | Stanley N. A. Blankson |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 963 264 fő (2007) +/- |
| – elővárosokkal | 2 905 726 fő |
| Népsűrűség | 10 650 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 61 m |
| Terület | 185 km² |
| Időzóna | Nyugat-európai idő (UTC+0) |
| Elhelyezkedése | |
 Accra
Pozíció Ghána térképén
|
|
| é. sz. 5° 33′, ny. h. 0° 12′ | |
| Accra weboldala | |
Accra Ghána fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, az Atlanti-óceán partján fekszik. Az ország gazdasági, kommunikációs és adminisztratív központja. A város 1877 óta Ghána fővárosa; nevének jelentése „hangyaboly”.
Tartalomjegyzék |
Éghajlata [szerkesztés]
Bár az Egyenlítőhöz igen közel fekszik, mégis aránylag száraz, szavanna éghajlata van. A part közelében ugyanis hideg tengervíz tör a mélyből a felszínre; ez alig mérsékeli a meleget (az évi középhőmérséklet 27 °C), viszont akadályozza a felszálló légmozgást és a csapadékképződést. Hosszú, aszályos időszakok nincsenek, s az évi csapadék (átlagosan 730 mm) fele áprilistól júniusig hull le.
Történelem [szerkesztés]
A város helyén az első települést, a Korle-lagúna partján egy kis halászfalut a 15.században alapították a helyi ga népcsoport tagjai. A portugálok 1471-ben jelentek meg, őket azonban elűzték 1637-ben a hollandok, akiket a rabszolgakereskedelmből származó profit vonzott ide. A 17. században a hollandoknak jelentős konkurenciát jelentettek az angol, a dán, svéd és a francia rabszolga-kereskedők. A hely jelentőségét mutatja, hogy 1650 és 1680 között a szomszédságban lévő Aranyparton három erőd is épült. Christiansborg (Osu) néven a dánok emeltek egy várkastélyt, ami ma az államfő rezidenciája. A hollandok Crévecour (Ussher Fort), az angolok James Fort néven építettek erődítményt, amelyek ma börtönként működnek. Accra a térség kereskedelmi központja lett. 1877-ben, a második angol-asante háború végén Accra a brit gyarmat, az Aranypart fővárosa lett. Egy vasútvonal megépülése után (Kumasi felé) a térség gazdasági és kereskedelmi központja lett. 1862-ben és 1939-ben földrengések rázták meg a várost, de Accra tovább fejlődött. Innen indult ki a ghánai függetlenségi mozgalom is az 1950-es években a brit uralom ellen. Napjainkban Accra Afrika egyik leggazdagabb és legmodernebb városa.
Közművelődés [szerkesztés]
Oktatás [szerkesztés]
A városban számos oktatási intézmény működik, közülük 10 főiskola illetve egyetem.
Kultúra [szerkesztés]
Infrastruktúra [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
A város nyugati részén tömörülnek a feldolgozó ipari üzemek, melyek főként fogyasztási cikkeket (bútort, szövetet, gyógyszert, stb.) állítanak elő. Említést érdemel a trópusi keményfák feldolgozása, valamint a hal- és gyümölcskonzervgyártás is.
Városrészek [szerkesztés]
- Korle Gonno
- Jamestown
- Korle Lagoon
- Kaneshie
- Central Accra
- CBD
- The Ridge
- Nima
- Osu
- Adabraka
- Accra New Town
- Cantonments
- Labadi
Közlekedés [szerkesztés]
Accra Ghána közlekedési csomópontja. Több fontos vasút- és közútvonal találkozik itt. Vasúti összeköttetése Kumasival, Sekondi-Takoradival és Temával van. Accra gazdaságában is fontos szerepet játszik a 25 km-rel keletebbre fekvő Tema jól kiépített mélyvízű kikötője. Itt található Ghána legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Kotoka nemzetközi repülőtér. A városi közlekedést a részben magántulajdonban lévő mini-busz társaságok, valamint taxik és buszok biztosítják.
Látnivalók [szerkesztés]
- Parlament
- Legfelső Bíróság
- Főposta
- Accrai Központi Könyvtár
- Az ismeretlen katona és a nemzeti függetlenség emlékműve a Fekete Csillag téren
- Stadion
- Lóversenypálya
- Makola-piac
- Ghánai Nemzeti Múzeum
- Nemzeti Levéltár
Testvértelepülések [szerkesztés]
USA, Chicago (1989-től)
Benin, Porto Novo
Kép galéria [szerkesztés]
-
Függetlenségi Diadalív
-
Függetlenség tér
-
Ghana 50-ik függetlenségi évfordulójának ünneplése a Függetlenség téren 2007-ben
-
Kwame Nkrumah mauzóleum
-
Kwame Nkrumah sírja a mauzóleumban
-
Accrai forgalom
-
Accrai látkép
-
Anglikán Szentháromság Katedrális
-
Ohene Djan Stadion
-
Utcai nádbútor árus
-
Utcai árus
Források [szerkesztés]
- A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 88. o. ISBN 963-05-6612-5
Jegyzetek [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Accra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
