Település

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taos Pueblo, az ősi észak-amerikai Pueblo törzs lakhelye, mely közel ezer éves település

A település - általános szóhasználattal - az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is.

A település-fogalom értelmezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település - falu, város, vagy más, huzamos emberi megtelepedést nyújtó közösségi formáció - rendkívül sokrétű, összetett tartalmat fedő fogalom. Egyéni és kollektív tevékenységek, folyamatok, viszonylatok és állapotok gyűjtője. Ily módon nem véletlen, hogy a településsel különféle szakterület szempontjai szerint foglalkozók fogalom-meghatározása a településről eltérő. Ezek részletes felsorolásának - általános használatuk miatt - mellőzésével megállapítható, hogy valójában igazak, de csupán a település valamely - általuk meghatározónak ítélt – jellemzője kiemelésével születtek, s nem a település lényegére, alapvető funkciójára adnak magyarázatot.

"A település csodálatos dolog. Az emberek a történelem során azért tömörültek településekbe, hogy letelepedve, egyéni igényeikből integrált társadalmi szükségleteiket közös tevékenységgel (munkakoncentrálással, munkamegosztással) és közös áldozatvállalással, egyéni lehetőségeiknél magasabb szinten elégíthessék ki. S ez a település lényege." [1]

Történeti kísérletek a fogalom meghatározására[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település

  • Egyszerűen fogalmazva olyan hely, ahol az emberek laknak és dolgoznak. Maga a jelenség (ti. egy adott helyen való letelepedés vagy megtelepedés) nem csak embereknél figyelhető meg. Az emberek a telepedés vagy a telepítés során alkotnak telepet, vagyis önszántukból vagy akaratuk ellenére.
  • Mendöl Tibor szerint az embercsoport lakó és munkahelyének térbeli együttese[2]
    • Lakóhely : az a hely,. ahol egy ember vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak megvédése céljából alkalmas módon berendezkedett.
    • Munkahely : ahol egy ember vagy embercsoport a maga szükségleteinek megszerzése céljából valamilyen tevékenységet folytat.
      Persze beláthatjuk, a meghatározás idejét múlt voltát, hiszen például ma Magyarországon a népesség hozzávetőleg 30%-a ingázik lakóhelye és munkahelye között, fejlett telekommunikációs államokban pedig terjed a távmunkavégzés. Ilyen módon a lakó- és munkahely egységéről ma már nem beszélhetünk.
  • Beluszky Pál meghatározása szerint: A település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények) a lakosság mindennapos, rendszeres "mozgástere" által kijelölt funkcionális egysége.
    • A közigazgatás és a településföldrajz álláspontja itt eltér!
    • Ez a definíció ma is helytálló, mert nem feltétlen térbeli egységről, viszont funkcionális egységről szól.
  • Tóth József szerint: A település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere.
    • Tóth professzor szerint a települést egy olyan elméleti tetraéder belsejében szükséges vizsgálni, melynek a négy lapja [3]
    • Ennek a négy lapnak nagyon fontos tulajdonsága, hogy méreteik egyenlők. Ebből következik, hogy egy település vizsgálata során mind a négy tényező a súlyát egyenlőnek kell tekinteni. A tetraéder abból a szempontból is szemléletes, hogy a rendszer belsejében egy tényező súlyának változása is hatással van a másik három tényező súlyára. Ezáltal a fent felsorolt négy tényező interdependenciáját fejezi ki.
  • Kiss Tamás a településfogalom lényegét közgazdasági szemlélettel közelíti:[4]

"Az előzők közgazdasági értelmezésénél (véleményem szerint a legátfogóbban így lehet a település lényegét kifejteni) abból indulok ki, hogy a település a természet, ember, művi környezet, tevékenységek, viszonylatok stb. gyűjtőedénye. Lényegét tekintve társadalmi kategória; társadalmi produktum és társadalmi folyamatok befogadója.

  • Pontosabban: a település a társadalom területi megjelenési formája a maga helyi (természeti, technikai, társadalmi, stb.) és regionális (táji, nemzeti, stb.) meghatározottságával. Ebből adódóan a település a társadalom (település-társadalom) újratermelésének - kedvező körülmények közt bővített újratermelésének - színtere és feltétele. A társadalmi újratermelési folyamat során létrejövő településalakító körülmények keretében a településalakító adottságok és a településalakító (társadalmi) igények konfrontációja következik be. Ezek egymásra hatása során a település létrehozza, kielégíti létigényeit, s az ezeket meghaladó társadalmi produktumból bővíti önmagát (mennyiségben, minőségben), vagy ennek részbeni-egészbeni elvonása révén létében megalapoz más társadalmi formációkat (város(állam), megye, állam stb.).
  • A településalakító adottságok és társadalmi igények egymásra hatásának folyamata maga a társadalmi újratermelési (bővített újratermelési) folyamat, amelyet - a közgazdaságtan klasszikus megfogalmazásával - termelési, elosztási, felhasználási, felhalmozási szakaszokra bonthatunk. (Úgy gondolom, napjaink tapasztalatai szerint e szakaszokhoz még hozzá kell számítanunk az újratermelési folyamat melléktermékeinek elhelyezési, semlegesítési szakaszát is)." [4]

Kategorizálásának alapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településeket tipikusan a következő ismertetőjegyek (címek) szerint szokás tárgyalni:

  • típusa (tanya, telep, község (falu), város, nagyváros, világváros, sb.)
  • Mérete (területe, lélekszáma)
  • Lakosság összetétele (agrár, ipari, tercier, vegyes, stb.)
  • Kora (alapítása(-i))
  • Története
  • Szerepköre(i)(regionális, gazdasági, ellátási, politikai, stb.)
  • Fekvése (helyi és helyzeti energiák)
  • Jellege, típusa (közigazgatási és településföldrajzi szempontok szerint eltérő!)
  • Alaprajza
  • Látképe

Magyar települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a jellemző településkategóriák a város és a falu. Ezekkel együttesen a településföldrajz tudománya foglalkozik. A saját önkormányzattal rendelkező települések közigazgatási szempontból a város vagy község címet viselik.

A település közvetlen környezete a térség vagy kistérség, idegen szóval a (földrajzi) régió. Magyarország régiókra való felosztásra többféleképpen történik, a legismertebb a közigazgatási tagolás. Így máshová esnek az európai uniós régió-besorolások, mint a a különböző időkben készült hazai besorolások, amiből félreértés szokott származni.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerk. (KSH Területi Stat. Főoszt.): Térgazdasági és területi statissztikai fogalmak (p.92) - Bp. 1972. KSH - Nyomdaüzemi szám: 079972.
  • Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (p.23-36.)- Comitatus, 1955.aug-szept. - HU ISSN 1215 305 X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (p.23-36.)- Comitatus, 1995.aug-szept. - HU ISSN 1215 305X
  2. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz, MTA. Budapest, 1963
  3. Dr. Tóth József: Általános Társadalomföldrajz, Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.
  4. ^ a b Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (p.24)- Comitatus, 1995.aug-szept. - HU ISSN 1215 305X