Társadalom
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Definíciók
[szerkesztés] Köznapi értelmezés
A társadalom köznapi értelmezése nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek. A társadalom kifejezés a „társ” szóból született a latin societas („társadalom”) mintájára, amely a „társ” jelentésű socius szó származéka (ez a magyarban is használatos a „szocio-” előtagban). Így a társadalom jelentése viszonylag közel áll a „társ”, „társas”, „társaság” szavakéhoz.
[szerkesztés] Társadalomtudományos meghatározás
Anthony Giddens Szociológia című könyvében (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.) a következőként definiálta a társadalom szót: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.”
A társadalomtudományok a társadalom kifejezést használják félig zárt (vagy félig nyitott) társadalmi rendszert alkotó emberek csoportjára, amelyben a legtöbb interakció a csoporttagok között történik. Még elvontabban a társadalom önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata. A társadalom kifejezést szintén gyakran használják kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre.
[szerkesztés] Politikai értelmezés
Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai egyetértőlegesen megosztanak egymással valamilyen kölcsönös érdeket vagy hasznot. Ennek alapján a kifejezés alatt gyakran egy ország állampolgárainak közösségét értik. Sőt, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják, a társadalom kifejezés magának az országnak lesz a szinonimája.
A társadalom legtágabb jelentése az egész emberi faj, amely az állatvilágból kiemelkedve új típusú létformákat hozott létre.
[szerkesztés] Szervezet
[szerkesztés] Létfenntartás
Az emberi társadalmak gyakran az elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek. Társadalomtudósok vadászó-gyűjtögető, nomád állattenyésztő, kertészkedő, földművelő és mezőgazdasági termelő, valamint városlakó társadalmakat, ún. civilizációkat különböztetnek meg. Ezen túl ipari (indusztriális) és poszt-indusztriális társadalmakat azonosítanak elkülönítve a már főként iparban, majd a főként szolgáltatásokban foglalkoztató rendszereket. A társadalmak felépítését, rendszerét a társadalmi struktúra jellemzi…
[szerkesztés] Politikai szerveződés
A mérettel és összetettséggel növekedve megkülönböztethetők horda, törzs, nemzetség és állam társadalmak, amelyeket az erőforrások elosztásának rendszere különbözteti meg. A társadalmak rendszer szerveződését politikai rendszerük jellemzi.
[szerkesztés] Gazdálkodás
A társadalmakat strukturális felépítésük és politikai rendszerszerveződésük mellett gazdasági rendszereik jellemzik.
[szerkesztés] Rendszabályozás
A társadalomban kialakuló viselkedési normákat és szabályokat jogrendszereik írják le.
[szerkesztés] Közös hit
A közös kultúra, hagyományok, vallás vagy más érték több nemzetet is egyesíthet, ezt szintén társadalomnak hívjuk (pl: Zsidó-Keresztény, Keleti, Nyugati stb.)..
