Élőlény
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az élőlények vagy élő organizmusok („élő szervezetek”) életjelenségeket mutató, önazonosságukat fenntartó (homeosztatikus), önmagukról reprodukálható információt hordozó, termodinamikailag nyílt, disszipatív (energiát szétszóró), evolúcióra alkalmas rendszerek. Az élőlények egy vagy több sejtből állnak.
Hagyományosan nem tekintjük élőlényeknek azokat a rendszereket, melyek nem sejtes szerkezetűek, nincs saját anyagcseréjük, s önállóan szaporodni sem képesek:
- vírusok – bár ezek többek szerint az ún. „nem sejtes élőlények” (Acytota) csoportját alkotják
- szubvirális rendszerek: prionok (kémiailag fehérjék), viroidok és szatellitek (ezek pedig nukleinsavak)
Az élőlények rendszerezése [szerkesztés]
Az élőlényeket régebben öt rendszertani országba (Regnum) sorolták. Ezek:
- Regnum: Prokaryota – Prokarióták (előmagvas egysejtűek)
- Regnum: Protista – Protiszták (véglények)
- Regnum: Plantae – Növények
- Regnum: Fungi – Gombák
- Regnum: Animalia – Állatok
Később kénytelenek voltak a Regnum (ország) rendszertani egység fölé is három újabb egységet tenni Superregnum (domén) néven, és a régi csoportokat ezekbe szétválasztani:
- Superregnum: Bacteria vagy Eubacteria – Baktériumok
- Superregnum: Archaea vagy Archeabacteria – Archeák
- Superregnum: Eukaryota – Eukarióták
- Regnum: Protista – Protiszták
- Regnum: Plantae – Növények
- Regnum: Fungi – Gombák
- Regnum: Animalia – Állatok
Újabban egyes elméletek az országok számát tovább növelik, és lehet találni 5 domén / 28 országos rendszert is. Van olyan is, amelyik csak a gombákat 17 „gombaországra” bontaná szét.[forrás?]

