Világegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk.

A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Jelenlegi ismereteink – a Planck műhold méréseinek 2013-ban közzétett eredményei – szerint a világegyetem kora 13,82 milliárd év.[1] Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum az UDFj-39546284 galaxis.[2][3]

A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található.

Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik[4], az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Universum – C. Flammarion fametszete, Párizs 1888., színezés : Heikenwaelder Hugo, Bécs 1998.
Az univerzum egy ókori zsidó elképzelés szerint

A világegyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el.

Az egyik első tudományos elképzelés Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki a Földet képzelte el a Világ középpontjaként. Ez az elképzelés a reneszánsz idejéig tartotta magát.

A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a reneszánsz kora, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, kezdtek előtérbe kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.

A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó modern fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: teleszkóp, Galileo Galilei) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.

A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték.

Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult, és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást).

Fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan a világegyetem fejlődését is több elmélet próbálja magyarázni. Ezek közül a legfontosabbak: a szupergravitáció-elmélet, a szuperhúr-elmélet és a leginkább elfogadott membránelmélet (M-elmélet).

Nincs még tisztázva, hogy a tágulás:

  • a végtelenségig fog-e tartani, vagy
  • megáll és statikus világegyetem alakul ki [5], vagy
  • egy összehúzódási folyamat során - ami ebben az esetben nem feltétlenül az első - elpusztul minden („Nagy Reccs")?
  • a sötét energia következtében a tágulása oly mértékűre emelkedik, hogy szétszakadnak az atomi kötések ( „Nagy Sutty” vagy Nagy Szakadás) ?

A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag és sötét energia van a világegyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a világegyetem címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]