Világegyetem
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,82 milliárd év.[1] Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az UDFj-39546284 galaxis.[2][3]
A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található.
Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik[4], az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.
Tartalomjegyzék |
Keletkezése [szerkesztés]
A világegyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el.
Az egyik első tudományos elképzelés Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki a Földet képzelte el a Világ középpontjaként. Ez az elképzelés a reneszánsz idejéig tartotta magát.
A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a reneszánsz kora, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, kezdtek előtérbe kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.
A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó modern fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: teleszkóp, Galileo Galilei) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.
A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték.
Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult, és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást).
Fejlődése [szerkesztés]
A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan, a világegyetem fejlődését is több elmélet próbálja magyarázni. Ezek közül a legfontosabbak: a szupergravitáció-elmélet, a szuperhúr-elmélet, és a leginkább elfogadott membránelmélet (M-elmélet).
Nincs még tisztázva, hogy a tágulás:
- a végtelenségig fog tartani, vagy
- megáll, és statikus világegyetem alakul ki [5], vagy
- egy összehúzódási folyamat során - ami ebben az esetben nem feltétlenül az első - elpusztul minden („Nagy Reccs")?
- a sötét energia következtében a tágulása oly mértékűre emelkedik, hogy szétszakadnak az atomi kötések ( „Nagy Sutty” vagy Nagy Szakadás) ?
A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag, és sötét energia van a világegyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
