Végtelen
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A végtelen kifejezés több elkülöníthető, a teológiában, filozófiában és a matematikában előforduló fogalomra utal. Hétköznapi használata sokszor nincs összhangban a technikai jelentésével. A végtelen szó határtalan, vég nélküli, megszámlálhatatlan mennyiséget jelöl.
A teológiában – például Duns Scotus írásaiban – Isten végtelen természete képességeinek határtalanságára utal, nem mennyiségbeli végtelenségre. A filozófiában többször alkalmazzák a fogalmat a térre vagy az időre vonatkoztatva, például Kant az első antinómiájában. A végtelennel foglalkoznak a végső, az abszolút és a Zénón paradoxonjai cikkek.
A matematika a végtelen fogalmának szigorú kezelésére több megoldást használ. A függvénytanban a végtelen számnak tekintése helyett a határértéket használják a minden korláton túl növekvő mennyiségekre. Egyes matematikai elméletekben a valós számokat kiegészítették végtelen elemekkel, és az így kapott halmazon újraértelmezték a műveleteket. A geometriában sokszor szemléletes egy végtelen távoli pontot elképzelni, például a parabolát egy ellipszisnek tekinteni, amelynek egyik fókuszpontja végtelen távol van. A végtelen távoli (ideális) pontok szigorú kezelése adja a projektív geometriát.
A matematikai halmazelmélet a végtelennek többféle fogalmát különbözteti meg, amelyeket nagyság szerinti sorba tud állítani. A legkisebb végtelen (pontosabban végtelen számosság) a megszámlálható végtelen, az ennél nagyobbakat megszámlálhatatlannak nevezik. A megszámlálható végtelen az, aminek meg tudjuk számolni az elemeit, azaz minden eleméhez tudunk mondani egy pozitív egész számot, úgy, hogy minden számot csak egyszer használunk fel. Nem tudjuk azonban megszámolni a valós számokat, az egészekből álló sorozatokat, vagy a valós számokat valós számokba képző függvényeket.
Irodalom [szerkesztés]
- Bhagavad Gítá – Európa Budapest 1987
- Hamvas Béla művei
- Kovai Lőrinc: A nagysámán – Szépirodalmi Budapest 1983
- Várkonyi Nándor művei
- Újtestamentum – Szent István kiadó, Budapest, 1985
- Szent-györgyi Albert: Válogatott Tanulmányok – Gondolat, Budapest, 1983
- Hegedüs Géza: Az írástudó – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980
- J. Gleick: Káosz – Göncöl, 1999
- Marik Miklós: Helyünk a világmindenségben – Tankönyvkiadó, 1989
- Budó Á. – Mátrai T.: Kísérleti fizika – Tankönyvkiadó, 1970-77
- L. Ron Hubbard: Scientology kiadványok – New Era, Copenhagen, 2007
- Nagy J: Általános és szervetlen kémia – Műegyetemi Kiadó, 1993
- K. Lorenz: Az orosz kézirat – Cartafilus Kiadó, Budapest, 1998
- Mitológiai Enciklopédia - Gondolat, 1988
 |
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
