A világegyetem története
A világegyetem története vagy egyetemes történelem a világegyetem történetének fontos eseményeit mutatja be időrendben. A szócikk kitér az emberi faj (Homo Sapiens) történetére és az Univerzum jövőjével kapcsolatos elméletekre is. A vallásos alapon nyugvó alternatív nézőpontokat a teremtés szócikk tartalmazza.
Tartalomjegyzék |
Az univerzum kora [szerkesztés]
Mivel az emberi megfigyelés közvetlenül csak igen rövid időszakot és relatíve kis távolságot, vagyis az univerzumnak csak töredékét foglalja magában a távoli múltat közvetlenül nem tudjuk meghatározni.
A tudomány egyéb ágaiban számos ismeretlen változó esetén eredményeket csak feltételezés és annak gyakorlati bizonyítása (u.n. trial and error, vagyis próba és hiba) számítási módszer segítségével lehet meghatározni. A világegyetem múltját is csak bizonyos változók feltételezésével (vagyis egy elmélet felállításával) és azok előző, vagy következtethető ismeretekkel való megegyezési próbája (teszt) segítségével tudjuk meghatározni. A legutóbbi ilyen elmélet a standard modell.
A Világegyetem koráról csakis azóta beszélhetünk, mióta a standard modell elméletét a tudomány széles körben elfogadta, mert eszerint a Világegyetem egy egyetlen esemény, egy szingularitás (angolul singularity) eredménye, vagyis egy végtelenül kicsi és végtelenül forró pontból indult ki; olyan állapotból, amelyben az általunk ismert fizikai törvények és anyagok nem léteztek, amiből a tapasztalatunk szerinti Világegyetem csaknem végtelen sebességgel képződött. Ez előtt az állapot előtt tehát a standard modell elmélete szerint még idő sem létezett. A világegyetemnek a standard modell által leírt születését ősrobbanás (angolul Big Bang) néven ismerjük.
A tudomány történelmében ahogy ismereteink gyarapodtak, világnézeti elméletünk is változott. Így a standard modell ugyan számos megfigyeléssel egyezik és a részecskefizika tudományának számos jelenségének létét és azok fizikai tulajdonságait is képes volt megjósolni, azt abszolut igazságnak nem tekinthetjük. Egy cikkben [1] Hubert Reeves francia csillagász ezt így fejezte ki: Ha a megfigyelés alátámasztja is az Ősrobbanás gondolatát, az csak azt jelenti, hogy az elmélet erősen hihető, de nem azt, hogy ez az abszolút és feltétlen igazság.
Mérföldkövek [szerkesztés]
A távoli múlt [szerkesztés]
Mivel az ősrobbanást követő események rendkívüli sebességgel változtak, annak történetét lineáris időskálán nem lehet ábrázolni. Grafikus ábrázolását logaritmikus időskálán a kezdetektől az első csillag megjelenéséig Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása cikk ábráján követhetjük.
- 13,82 milliárd évvel ezelőtt[2] az Univerzum az ősrobbanással („Big Bang”) megkezdődik (a napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint).[3]
- A kozmológia cikk ír azokról a részletekről, amelyek a tudomány szerint az ősrobbanás után közvetlenül történtek
- 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat
- 600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok (lásd: Galaxisok kialakulása és fejlődése)
- 5 milliárd éve: a Nap létrejötte
- 4,5 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete
- 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön
- 600-500 millió éve fejlődésnek indul a többsejtű élet
A földi élővilág evolúciója [szerkesztés]
- 2,5-2 millió éve: Az ember kialakulásának kezdete
Az emberiség történelme [szerkesztés]
- 12-10 ezer éve: Az ember feltalálja a mezőgazdaságot, az emberi civilizáció kezdete
- 1961: az első ember Föld körüli pályán egy űrhajóval
Lásd még: Történelmi korszakok
A távoli jövő [szerkesztés]
- 3 milliárd év múlva a Tejút és az Androméda-galaxis összeütközik
- 5 milliárd év múlva a Nap vörös óriássá válik
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hubert Reeves (2007. november 1.). „Le Big Bang a-t-il eu lieu?”. Sciences et Avenir Numéro spécial, 54-55. o. Hozzáférés ideje: 2008. január 19.
- ↑ Planck reveals an almost perfect Universe 2013-03-22
- ↑ Az ősrobbanás dátuma a NASA WMAP (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe = Wilkinson Mikrohullámú Anizotrópia Szonda) adatai alapján
Lásd még [szerkesztés]
- Ősrobbanás: a világegyetemnek a szingularitás elvén alapuló elmélete.
