Protiszták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Protiszták
Evolúciós időszak: neoproterozoikumholocén
Protist collage.jpg
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták
Csoport: Protiszták (Protista)
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Szinonimák
  • Véglények régies
  • Egyszerű eukarióták
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Protiszták témájú kategóriát.

A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat ma a növények (Plantae), az amőbák (Amoebozoa), a chromalveolata, a rhizaria és az excavata országok valamelyikébe, vagy országba besorolatlan törzsekbe helyezik a modern rendszertanok.

Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is.

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta.

A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek.

Struktúra és funkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön.

Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de soha nincsenek szöveteik.

Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, más néven moszatok, a baktériumok közé tartozó kékalgák kivételével.

heterotróf táplálkozású csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, élősködők, szaprofiták stb.

Rendszerezés változása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
[1]
Chatton 1937
2 birodalom[2]
Copeland 1956
4 ország
[3]
Whittaker 1969
5 ország
[4]
Woese et al. 1977
6 ország
[5]
Woese et al. 1990
3 domén
[6]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cavalier-Smith T, Chao EEY 2003. Phylogeny and classification of phylum Cercozoa (Protozoa). Protist, 154, 341–358.
  • Marguilis L, Corliss JO, Melkonian M, Chapman DJ (szerk) 1990. Handbook of Protoctista. Jones and Bartlett, Boston.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  2. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  3. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  4. R. H. Whittaker (1969.). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.  
  5. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977.). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.  
  6. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990.). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.