Archaikum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Archaikum
(4 000 – 2 500 millió évvel ezelőtt)
Előző eon
Következő eon
hadaikum
proterozoikum
Archaikum

Az archaikum (vagy régebbi elnevezéssel azoikum, esetleg ősidő) a földtörténet egy eonja. 4000 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2500 millió évvel ezelőtt ért véget. (A kezdeteként megadott időpontot a Nemzetközi Rétegtani Bizottság hivatalosan is elfogadja.[1])

Az archaikum előtti földtörténeti eon a hadaikum, az utána következő pedig a proterozoikum.

Kronológiai sorrendben az alábbi négy földtörténeti időre osztható:

Élet az archaikumban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kémiai evolúció során az elő rendszerek létezéséhez szükséges vegyületek (cukrok, aminosavak) jöttek létre.[2]

A biológiai evolúció vonatkozásában fotoszintézisre képes cianobaktériumok együtteséből származó sztromatolitok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók) bizonyítják a kékalgák jelenlétét az archaikumban, különösen az eon vége felé. Nagy valószínűséggel baktériumokat tartalmazó fosszíliákat tartalmaznak bizonyos tűzkövek is.[3] A baktériumok doménjén túlmenően bizonyos archeák meglétét is azonosították.

Az élet nagy valószínűséggel az archaikum teljes időtartalma alatt jelen volt a Földön, de csak sejtmag nélküli egysejtű organizmusok, azaz prokarióták formájában. Nincs olyan ismert fosszília ebből az időből, ami eukariótákat tartalmazna, jóllehet ettől függetlenül, hogy ebben az időszakban már megkezdődött az eukarióták kialakulása is.[4] Ultramikroszkópikus sejtközi organizmusok, például vírusok létezésére sincs még fosszilis bizonyíték.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jóllehet létezik néhány, az archaikumot megelőző időből származó kőzet, de a Föld felszínén található legrégebbi kőzeteinek nagy része az archaikumból származik. Archaikumból származó kőzetek ismertek Grönlandról, a Kanadai-pajzsból, Nyugat-Ausztráliából, és Dél-Afrikából. Az első kontinensek is az archaikum alatt alakultak ki, azonban ezen kőzeteknek csak 7%-a található meg a Föld mai kőzetlemezein. Ezért még ha figyelembe is vesszük az erózió és destrukció hatásait, azt kapjuk, hogy a jelenlegi kontinensek kőzetanyagának csak 5-40%-a származhat az archaikumból.[5]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  2. Sulinet – FÖLDTÖRTÉNET ÉS LEMEZMOZGÁSOK A MÚLTBAN
  3. Stanley, Steven M. Earth System History. New York: W.H. Freeman and Company, 1999. ISBN 0-7167-2882-6, 307
  4. Stanley, Steven M. Earth System History. New York: W.H. Freeman and Company, 1999. ISBN 0-7167-2882-6, pp. 306, 323
  5. Stanley, Steven M. Earth System History. New York: W.H. Freeman and Company, 1999. ISBN 0-7167-2882-6, pp. 301–302.