Élősködő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Két élősködő rák: számukra ez a hal a gazdaegyed, ami habitat, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.

Az élősködő vagy parazita (régiesen: élősdi) egy másik faj, (a gazdafaj) egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A gazda testének belsejében élnek az endoparazita, a test felszínén pedig az ektoparazita fajok. Egyes endoparaziták a gazda egy-egy sejtjén belül élnek, ezek intracelluláris paraziták. Az élősködők tanulmányozásával a parazitológia foglalkozik.

Növényeknél beszélünk holoparazitáról vagy teljes parazitáról (teljes élősködőről), amelyik másodlagosan fotoszintézis nélküli életmódot folytat, illetve hemiparazitáról vagy félparazitáról (félélősködőről), amelyik fotoszintetizál, de a gazdanövénytől is szív el erőforrásokat.

Léteznek fakultatív és obligát paraziták, aszerint, hogy a parazita életmód mennyire kötelező az élőlényre nézve.

Átvitt értelemben, erősen pejoratív jelleggel a másokat kihasználó embert is élősködőnek mondják.

Az élősködő életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parazitizmus a fajok közti kölcsönhatások egyik formája, a fajokat azonban egy adott élőhelyen konkrét populációk képviselik. A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó-préda, a parazita-gazda, a parazitoid-gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők.

Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden (gazdaegyedben) éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit (tehát virulens), esetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat (tehát patogén is lehet). Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A parazita-gazda kapcsolat tehát hosszas, „intim”, egyedi kapcsolat.

A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.

Növényi élősködők például a lepkék, hiszen lárváik, a hernyók, rendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, hanem parazitoidok és ragadozók korlátozzák.

Állati élősködők például a bélférgek és tetvek, hiszen rendszerint ezek is hosszan kötődnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködő kapcsolat, mert populáció-növekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják. Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.

Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek. Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a Plasmodium, a galandférgek, és a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik (pl. orsóférgek, ostorférgek). Sok rovar csak a lárvaként folytat élősködő életmódot (például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsak, vagy az állati élősködő selymes döglégy), más rovarok viszont csak kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek.

Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű. Elképzelhető, hogy egy növényfaj és a gyökereihez kapcsolódó mikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiség nagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén.

Néhány ismert élősködő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehér fagyöngy (Viscum album), növényeken élősködő növény
Egy trópusi békán élősködő légylárva

Élősködő gombák

Növényeken élősködő növények

Állatokon vagy emberen élősködő állatok

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]