Nyálkaspórások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Myxozoa
Myxobolus cerebralis aktinospóra
Myxobolus cerebralis aktinospóra
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Csoport: Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Csoport: Myxozoa
Grassé, 1970
Csoport
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Myxozoa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Myxozoa témájú kategóriát.

A nyálkaspórások (Myxozoa, etymológia: görög myx- „nyálka” + zoa „állatok”) csoportját a közelmúltig az egysejtűek (Protista ország) közé sorolták, azonban sejttani és molekuláris genetikai bizonyítékok alapján ma már a csalánozók (Kent et al. 1994, Siddall et al. 1995), vagy esetleg a kétoldalasan szimmetrikus állatok (Bilateria) (Cavalier-Smith 1998) leegyszerűsödött utódainak tekintjük őket. Legtöbb ismert fajuk halakban és/vagy gerinctelenekben él.

Fejlődési ciklus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok fajuk fejlődési ciklusának alapja, hogy a fertőzött halból ürülő myxospórák gerinctelen gazdát fertőznek, majd az ebből ürülő aktinospórák újabb halat fertőznek. Bonyolult fejlődési ciklusaikban a gazdasejten belül élő, egysejtű, amőboid alakok is vannak (Molnár 1994), de terjesztő képleteik (melyeket hibásan spórának neveznek) többsejtűek, és két csalánsejtet is tartalmaznak. A „spóra” csalánsejtei alapján régóta sejtették a csalánozókkal való rokoságukat, de mivel fejlődési ciklusukban nincs embrió szakasz, és így szöveteik sincsenek, ezért e kapcsolat a közelmúltig vitatott maradt. A gazdaállat testével érintkezve a csalánsejtekből kicsapódó fonal rögzíti a „spórát”, de ez nem alkot behatoló csövet, mint a kisspórások rögzítőfonala. A kiszabaduló amőboid sejt a szervezetben vándorol, talán a véráram felhasználásával, és az alkalmas testtájakban megtelepedve ivartalanul szaporodik. Halakban akár több centiméternyi kinövéseket is okoznak. Ivaros folyamataik kevéssé ismertek.

Elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Myxobolus fajok hazai halakban és gernictelenekben gyakoriak, olykor jelentős halgazdasági károkat is okozhatnak. Az Actinomyxida csoport fajai gerinctelenek, főként gyűrűsférgek élősködői, így például a Triactinomyxon a csővájó férgekben (Tubifex spp.) él.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. Cavalier-Smith T 1998. A revised six-kingdom system of life. Biological Reviews, 73, 203-266.
  • 2. Kent ML, Margolis L, Corliss JO 1994. The demise of a class of protists: taxonomic and nomenclatural revisions proposed for the protist phylum Myxozoa Grasse, 1970, Canadian Journal of Zoology, 72, 932-937.
  • 3. Molnár K 1994. Comments on the host, organ and tissue specificity of fish myxosporeans and on the types of their intrapiscine development. Parasitologia Hungarica, 27, 5-20.
  • 4. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  • 5. Siddall ME, Martin DS, Bridge D, Desser SS, Cone DK 1995. The demise of a phylum of protists: phylogeny of Myxozoa and other parasitic cnidaria. Journal of Parasitology, 81, 961-967.
az aktinospóra alakja lehetővé teszi a vízben való lebegést, és ezáltal a halak kopoltyúján át történő fertőzést
Myxobolus cerebralis myxospórák pisztráng porcszövet metszetében
nyálkaspórás fertőzéstől eltorzult pisztráng