Májmétely
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fasciola hepatica – kifejlett féreg |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Fasciola hepatica (Linnaeus, 1758) |
A májmétely (Fasciola hepatica) egy élősködő laposféreg, mely a közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda) osztályába tartozik.
Fejlődési ciklusa [szerkesztés]
Köztigazdája Európában rendszerint a törpe iszapcsiga (Galba truncatula), végleges gazdái többnyire kérődzők. A végleges gazda ürülékével távozó pete vízbe mosódik, itt miracídium lárva kel ki belőle, amely úszva keresi a csigát. A csiga bőrén át behatolva sporocisztává alakul, melynek testében mintegy tíz rédia lárva képződik. Ezeken már megjelenik a szájnyílás és a bélcsatorna is. Minden rédia testében újabb ivartalan szaporodási folyamat eredményeképpen mintegy húsz farkos cerkária lárva jön létre. Ezek a csiga testfelületén át kifúrják magukat – a csigát elpusztítva – és farokszerű mozgásszervük segítségével a vízparti növényzet leveleire vándorolnak. Itt ellenálló tokot képeznek maguk köré, azaz metacerkária lárvává alakulnak. Az emlősök – elsősorban a kérődzők – legelés közben fertőződhetnek a metacerkáriával. A bélcsatornában a fiatal métely kiszabadul a tokból, előbb a májba furakodik, majd később az epeutakban telepszik meg és itt vérrel táplálkozik. Az epeutakban létrehozott peték a bélcsatornán át a külvilágba ürülnek.
Irodalom [szerkesztés]
- Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
- Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
|
|
|
