Kullancsok
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Ixodes hexagonus |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kullancsok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kullancsok témájú médiaállományokat. |
A kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát.
Tartalomjegyzék |
Fejlődési ciklusuk [szerkesztés]
Mint minden ízeltlábú esetében, a ciklus egyes szakaszait itt is vedlés határolja. A petéből lárva kel ki, melynek még csak 6 lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után nimfa-stadiumok következnek, a nimfáknak 8 lábuk van, és nem szaporodnak. A kifejlett állat, vagy más néven imágó szintén 8 lábú, ivarosan szaporodik: párzás után petéket rak.
Kárpát-medencei fajaik [szerkesztés]
A Kárpát-medencében leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely a vérszívás során Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást, és mást fertőzéseket is terjeszthet az emberre.
Közép-Európában a Dermacentor reticulatus különösen a tularémia kórokozójának terjesztése miatt jelentős.
A partifecske-kolóniákban tömeges faj az Ixodes lividus, mely leegyszerűsödött és felgyorsult életciklusával a partifecske fiókáinak kizsákmányolására specializálódott. A Felső-Tisza-vidéken világhírű kutatások folynak a fecske-kullancs kapcsolat tanulmányozása terén.
Mintegy két tucat kullancsfaj is él a Kárpát-medencében. A fontosabbak:
- Dermacentor marginatus
- Dermacentor pictus
- Dermacentor reticulatus (a kutya babéziózis fontos terjesztője)
- Ixodes acuminatus
- Ixodes canisuga (gyakran kutyán, rókán, borzon)
- Ixodes hexagonus
- Ixodes lividus (partifecskén)
- Ixodes ricinus (kifejlett állat emberen, kutyán, közepes- vagy nagy testű emlősökön)
- Ixodes trianguliceps (egéren, pockon)
- Ixodes vespertilionis (denevéren)
- Rhipicephalus bursa (lovon)
- Rhipicephalus sanguineus (pl. emberen, kutyán)
Orvosi jelentőségük [szerkesztés]
Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres az emberi testen. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres.
Az emberek rendszerint még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot.
A legtöbb kullancs emberi kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, például Lyme-kórt vagy vírusos agyvelőgyulladást (kullancsencephalitist) és agyhártyagyulladást terjesztenek emberre.
Kiegészítő irodalom [szerkesztés]
- Hazai kutatások kullancsokról és általuk terjesztett kórokozókról (magyar nyelven). Kullancsok.parazitak.hu. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- Hazai kutatások kullancsokról és általuk terjesztett kórokozókról (angol nyelven). Kullancsok.parazitak.hu. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- Babos S 1965. Kullancsok – Ixodida. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae XVIII: 7.
- Földvári G, Farkas R 2005. Ixodid tick species attaching to dogs in Hungary. Veterinary Parasitology, 129, 125-131.
- Földvári G, Farkas R 2005. A Dermacentor reticulatus (Acari: Ixodidae) kullancsfajjal kapcsolatos irodalmi áttekintés és újabb ismeretek a hazai előfordulásáról. Magyar Állatorvosok Lapja, 127, 289-298.
- Hubalek Z, Treml F, Halouzka J, Juricova Z, Hunady M, Janik V 1996. Frequent isolation of Francisella tularensis from Dermacentor reticulatus ticks in an enzootic focus. of tularaemia. Medical and Veterinary Entomology, 10, 241-246.
- Kotlán S, Kobulej T 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
- Lakos A 1992. Kullancsok és betegségek. Melania, Budapest.
- Lakos A 1996. Újabb kullancs által terjesztett betegségek. SubRosa, Budapest.
- Pikula J, Treml F, Beklová M, Holesovská Z, Pikulová J 2003. Ecological conditions of natural foci of tularaemia in the Czech Republic. European Journal of Epidemiology, 18, 1091-1095.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
- Szép T, Møller AP 1999. Cost of parasitism and host immune defence in the sand martin Riparia riparia: a role for parent-offspring conflict? Oecologia, 119, 9-15.
- Szép T, Møller AP 2000. Exposure to ectoparasites increases within-brood variability in size and body mass in the sand martin. Oecologia, 125, 201-207.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kullancsok Magyarországon (Magyar Parazitológusok Társasága)
- Kullancsbetegségek Ambulanciája, Budapest
- Angol állatorvosi irodalom (angolul)
- Védőoltás.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Lyme-kór.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Tévhit a kullancsokról és szúnyogokról - cikk
- Hogyan kell a kullancsot eltávolítani?
