Trichina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Trichina
Trichinella larv1 DPDx.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Animalia
Törzs: Nematoda
Osztály: Adenophorea
Rend: Trichurida
Család: Trichinellidae
Nemzetség: Trichinella
Faj: T. spiralis
Tudományos név
Trichinella spiralis
(Owen, 1835)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Trichina témájú kategóriát.

izomzatban lévő betokózódott lárvák mikroszkópos metszetben

A trichina (Trichinella spiralis) egy élősködő fonálféreg, mely emlősök (és esetleg madarak?) bélcsatornájában és izomzatában él. Mivel kizárólag húsevéssel terjed, ezért csak ragadozó, dögevő, vagy mindenevő emlősöket fertőz; köztük az embert is.

Fejlődési ciklusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kifejlett egyede az ún. „béltrichina”, mely alig néhány milliméter hosszú és a vékonybélben él. A béltrichinák ivarosan szaporodnak, a nőstények elevenszülők. A megszülető lárvák kifúrják magukat a vékonybélből, majd a vér- és nyirokereken át az izomzat különböző részeibe sodródnak, ahol betokozódva inaktívvá válnak. Az „izomtrichina” nyugalmi állapota (hipobiózisa) akkor szakad félbe, ha a fertőzött állatot elfogyasztja egy újabb gazdaállat.

Gazdaként csak azok az állatfajok alkalmasak, melyek legalább részben ragadozók vagy dögevők. A vándorpatkány (Rattus norvegicus) szívesen fogyaszt dögöt, ezért könnyen fertőződhet, a sertés pedig könnyen fertőződhet patkány fogyasztásával. Olykor növényevő háziállatokban, például lóban, marhában is megjelenhet, ha annak takarmányába húslisztet kevertek.

Az ember leggyakrabban akkor fertőződik, ha nyersen fogyaszt fertőzött sertéshúst. Az okozott betegség, a trichinellózis jellegzetes példája az esetenként embert is fertőző állati betegségeknek, tehát zoonózis. Az emberi trichinellózis hazánkban szerencsére ritka. Emberben a fertőzés olykor halálos kimenetelű szívizomgyulladáshoz vezethet.

Más Trichinella fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvosi és állatorvosi szempontból kevésbé jelentős fajok:

  • T. britovi – elterjedt a mérsékelt égövi Eurázsia erdei emlős ragadozóiban (kutyafélék, macskafélék, medvék), olykor patkányt, disznót, embert is fertőzhet. A T. spiralis-nál kevésbé jól fertőz patkányt és disznót.
  • T. nativa – az északi arktikus és szubartikus területeken él. Főként ragadozó emlősökből (medvék, rókák, farkasok, menyétfélék) ismert, de igen gyengén fertőz sertést és patkányt. Az izomban betokozódott lárvái különösen jó fagytűrő képességet mutatnak.
  • T. nelsoni – elterjedt a trópusi Afrika macskaféle ragadozóban és hiénáiban, olykor disznóféléket és embert is fertőzhet. A többi fajnál jobban tűri a magas hőmérsékletet.
  • T. murrelli – Észak-Amerika erdei emlős ragadozóiból ismert, olykor embert is fertőz.
  • T. pseudospiralis – kicsit kisebb, mint a rokon fajok, és nem hoz létre izomban betokozódott lárvákat. Dögevő vagy ragadozó madarakban és emlősökben egyaránt előfordul, olykor embert is fertőz.
  • T. papuae – az izomban betokozódott lárva-stádium szinten hiányzik, de nem fertőz madarakat. Csak Új-Guineából ismert.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. Babos S 1958. Élősködő fonálférgek III. Nematoda parasitica III. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae III: 4.
  • 2. De Bruyne A, Yera H, Le Guerhier F, Boireau P, Dupouy-Camet J 2005. Simple species identification of Trichinella isolates by amplification and sequencing of the 5S ribosomal DNA intergenic spacer region. Veterinary Parasitology, 132, 57-61.
  • 3. Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
  • 4. Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
  • 5. Murrel KD, Lichtenfels RJ, Zarlenga DS, Pozio E 2000. The systematics of the genus Trichinella with a key to species. Veterinary Parasitology, 93, 293–307.
  • 6. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.