Aranka (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranka
Virágzó közönséges aranka (Cuscuta europaea) nagy csalánon (Urtica dioica)
Virágzó közönséges aranka (Cuscuta europaea) nagy csalánon (Urtica dioica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Szulákfélék (Convolvulaceae)
Nemzetség: Cuscuta
L.
Hazai fajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranka témájú kategóriát.

Az aranka (Cuscuta) az összenőtt szirmú szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség. Korábbi rendszertanokban az önálló Cuscutaceae család egyetlen nemzetségeként is kezelték. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, paplanfű, pippany.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levéltelen és lágyszárú, klorofillt nem tartalmazó, halvány sárgás színű, később gyökér nélküli, élősködő gyomnövények. Fonálszerű szárukon virágzatokban apró, húsos virágai vannak, amelyeknek csészéje 4-5 hasábú, szirma harang vagy korsó alakú, a szirom csövéhez nőtt 4-5 porzója van, a toktermés kétüregű, négymagvú.

Fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hazánkban honos arankafajok közül jelentékenyebb károkat okozza:

  • A lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum Weihe). A lenfojtó aranka a lenvetésben tesz kárt, de megél a lóherén és lucernán is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él.
  • A herefojtó v. kisaranka (Cuscuta trifolii Bab.), lóherén és lucernán élősködik, vékony szálú, ún. „ördögcérna”.
  • Az illatos, vagy nagy aranka (Cuscuta campestris Yuncker, syn.: Cuscuta arvensis Beyr.), szintén lóherén és lucernán élősködő, szála durvább, rostosabb, zöldessárga. Paprikán, paradicsomon stb. is megél.
  • A kakukkfűfojtó aranka (Cuscuta epithymum /L./ L.) károsíthat lucernában, de főként különböző füveken élősködik.
  • A közönséges aranka, v. Aranyfonalfű (Cuscuta europaea L.) szára vöröslő v. sárgás, leginkább sziromtalan növényeken él (fűzfa, csalán, komló stb.), de előfordul csillagfürtön is.
  • A többi faj vadon növő növényeken élősködik.

Kártétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aranka magja a talajban csírázik, a csíra szőrös és süvegtelen gyököcskéje a földbe furakodva szilárd helyzetbe kerül, a szárrésze felfelé irányul, és ingaszerű mozgást (nutációt) végez, ami közben a gazdanövényre rátalál, növekedésénél fogva rácsavarodik és a gazdanövénnyel érintkező oldalán apró dudorok alakjában, szívókat fejleszt, melyek a gazdanövény szárára erősen ráilleszkedve, attól a kész táplálékot elvonják. Ezáltal a gazdanövényt gyengítik, sőt el is pusztítják, és ezzel a termesztett növényi kultúrákban nagy kárt okoznak.

Az aranka a fitoplazma-baktériumok fertőzési vektora is lehet.

A zöld vetésben eleinte halvány kerek folt alakjában jelentkeznek, amely mindinkább nagyobbodik, terjed. Nagy mértékű károsításának megakadályozására irtani kell.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védekezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arankát irtani kell vagy úgy, hogy az arankás foltot felkapáljuk és még hozzá 1 méternyi sávot, azután szalmával behintjük, és ott helyben elégetjük, vagy pedig az arankás foltot lekaszáljuk az ép lóherés 1 m-nyi sávjával, azután a foltot 30 cm vastagságban lótrágyával, vagy földdel befedjük. 3-4 hét múlva, a foltról a trágyát eltávolítjuk, mire a lóhere ismét növekedésnek indul, az aranka pedig ez idő alatt kipusztult.

Újabban inkább ajánlják, hogy a foltot le kell kaszálni, felkapálni és a kikapált növényeket jó mélyen a föld alá temetni. Ez az irtási mód a többinél olcsóbb és célszerűbb. Az arankás lóherét, vagy lucernát nem szabad a foltról elhordani, mert az aranka elhullott szárrészei a gazdanövényhez jutnak, és új foltot hoznak létre. Az aranka terjedését leginkább megelőzhetjük, aranka-mentes, tiszta vetőmag használatával.

Arankairtás céljából ún. foltkezelés is lehetséges, mely során általában totális herbiciddel az arankát gazdanövényével együtt foltszerűen elpusztítjuk. Használható főbb hatóanyagok 2013-ban: glifozát, diquat-dibromid, pendimetalin, stb. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium: Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2013 I.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]