Papucsállatka
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Paramecium aurelia |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
|
A papucsállatka (Paramecium) csillós egysejtűek egy nemzetsége. A csillósok legtöbbet tanulmányozott tagja.
Méretük 50 és 350 μm hossz között mozog, fajtól függően. Nevét alakjáról kapta. A testet borító csillók szinkron mozgást végeznek, mint az enyhe szélben ringó búzatábla. A mély szájnyílás mentén található csillók a táplálékot viszik a száj irányába. Általában baktériumokkal és más kisebb egysejtűekkel táplálkoznak. A papucsállatka – más kisebb élőlénnyel együtt – a halivadékok táplálékaként szolgál, mivel a halivadékok szájnyílása kicsi.[1] Az ozmotikus szabályozást az összehúzható vakuólumpár végzi, amely az ozmózis során felszívott vizet távolítja el a szervezetből.
A Paramecium édesvízben él és gyakran előfordul az algarétegben. A savas közeget kedveli. Néhány más egysejtű eukariótával együtt, kivételt képez a genetikai kód általános érvénye alól, mivel néhány kodonban eltér az általánostól. Az eukarióták országába,a kétféle magvúak törzsébe és a csillósok osztályába tartozik.
Ismertebb fajok [szerkesztés]
- Paramecium aurelia
- Paramecium bursaria
- Paramecium caudatum
- Paramecium duboscqui
- Paramecium jenningsi
- Paramecium micronucleatum
- Paramecium multimicronucleatum
- Paramecium nephridiatum
- Paramecium pentaurelia
- Paramecium primaurelia
- Paramecium polycaryum
- Paramecium putrinum
- Paramecium tetraurelia
- Paramecium trichium
- Paramecium woodruffi
