Kistérség
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg.
A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoznak. 2008-ban Magyarországon 174 statisztikai kistérség van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
- Statisztikai kistérségek
- A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.
- Előzmények
- 1994 -ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994 -es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) KSH Elnöke közleményével történt módosítása következtében 1998. január 1-jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek.
- A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII.18.) Kormány rendelet az előzőekhez képest, felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így 2007 szeptemberéig összesen 168 kistérség fedte le az ország területét. (Akkor újabb hatot hozott létre az Országgyűlés, 174-re növelve számukat.)
- A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.
- Területfejlesztési önkormányzati társulások
- Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. § (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
- A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként.
- Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2004. évi módosítása 10/A. § szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a Közigazgatási Hivatal a törvényerejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.
Jelenleg (2005. április 30.) 12 kistérségben nem alakult semmilyen típusú többcélú társulás.
[szerkesztés] Kistérségek alakulása
A kistérségi rendszer kialakulása óta folyamatosan bővül: több hullámban újabbak jöttek létre a meglévők felosztásával.
Legutóbb 2007. szeptember 26-ával alakult öt új kistérség, egy korábbi pedig kettévált, ezzel számuk elérte a jelenlegi 174-et.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Közszolgáltatások kialakítása és szervezése a kistérségek szintjén, Századvég műhelytanulmányok 12. (magyar)
