Központi Statisztikai Hivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A KSH főépülete a budapesti Keleti Károly utcában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy szakmailag önálló, de a kormány felügyelete alá tartozó országos szervezet, melynek legfőbb feladatköre az egyes gazdasági és társadalmi adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. A hivatal adatokat szolgáltat az Országgyűlés és a közigazgatás szervei, a helyi önkormányzatok, a tudományos élet, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek részére.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század utolsó harmada[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1867-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban öt fővel statisztikai ügyosztályt alakítottak. Élére a kor neves közgazdászát, Keleti Károlyt nevezték ki. Ezt az eseményt tekintik a hivatalos statisztikai szolgálat megszületésének. [1] Keleti Károly az első magyar népszámlálás sikeres megszervezése után elérte, hogy az ügyosztályból önálló hivatal legyen. A Statisztikai Hivatal szabályzatát 1871. április 18-án hagyták jóvá, első igazgatója Keleti Károly lett.

Az első években meg kellett küzdeni az adatszolgáltatók közönyével, a statisztikai érzék hiányával. Az 1874. évi XXV. törvény a statisztika ügyének szervezéséről megadta a lehetőséget a kötelező statisztikai adatszolgáltatás elmaradásának szankcionálására. Az 1880. évi népszámlálást már egyéni laprendszer alapján bonyolították le. Ugyanebben az időben kezdődött az áruforgalmi statisztika kialakítása. Keleti Károly bő két évtizedes igazgatósága alatt megvetette a hazai hivatalos statisztika alapjait, és kialakította a hivatal nemzetközi kapcsolatait.

1892 tavaszán Keleti Károly meghalt. A hivatal igazgatójává Jekelfalussy József addigi aligazgatót nevezték ki, aki már Keleti mellett is részt vett a nagyobb munkákban. Irányítása alatt a hivatal kiadványai szakszerűbbé váltak. Megindult a Hivatalos Közlemények sorozata, melyben a statisztikai adatok egységes, áttekinthető formában, tudományosan feldolgozva kerültek nyilvánosságra. A sorozatot az 1890. évi népszámlálás kötetei nyitották meg, és nagy jelentősége volt az ekkor kiadott Helységnévtárnak is.

A hivatal 19. századi történetét 30 évvel a minisztériumi ügyosztály létrehozása után, a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvénycikk megalkotása zárta le.

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épületének homlokzata (1897. december).
A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épülete az akkori Margit körútról nézve (1897. december).

A Központi Statisztikai Hivatal palotaszerű főépülete a budai Rózsadomb lábánál emelkedik (II. kerület, Keleti Károly utca 5–7.), díszesen kiképzett főhomlokzata a Bimbó út és a Keleti Károly utca találkozásánál kialakított kis térre néz. Nyugati oldalán a Mechwart liget terül el. Az eklektikus stílusú épületet Czigler Győző tervezte.

1867-ben a statisztikai ügyosztály még csak öt főből állt; 1892-re a hivatali tisztviselők létszáma 50 főre duzzadt, az 1898. évi költségvetésben pedig már 64 fős létszámot irányoztak elő. Ugyanakkor a hivatal működésének első negyedszázada alatt kilencszer költözködött, mert önálló épülettel nem rendelkezett.

A palota felépítésére az 1896. évi XX. törvény adta meg a felhatalmazást. Erre a célra az akkor már felhagyott Klemm-féle téglavető telkének egy részét jelölték ki. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal palotáját az egykori Oszlop utca (ma Keleti Károly utca) és Tudor utca (ma Buday László utca) kereszteződésében, 1896 októberében kezdték építeni és 1897. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.

A főbejárattól széles, világos lépcsőház vezet fel az emeletekre. A főhomlokzat mögött az első és második emeleten egy-egy tágas tanácstermet, fölöttük a harmadik emeleten nagyméretű munkahelyiséget alakítottak ki. A központi épületrészből induló épületszárnyak egy nagy középső udvart zárnak közre, melyre széles, világos, zárt folyosók néznek. A keleti épületszárny földszintjén találhatók a könyvtár termei. A 140 helyiséget magában foglaló palota már a maga korában sem számított korszerű építészeti alkotásnak, de előnyére írják, hogy egyetlen udvarra néző hivatali helyisége sincs.

A 20. század második felében a hivatal részére további két épületet emeltek. Az egyiket közvetlenül a főépület mellé, a Buday László utcában, a másikat a szintén közeli Fényes Elek utcában.

Feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Statisztikai fogalmak, módszerek kidolgozása
  • A központi állami statisztikai rendszerben sorra kerülő statisztikai adatgyűjtések elrendelése
  • A kötelező és az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtések keretében befolyó információk feldolgozása és elemzése
  • Adatok és elemzések szolgáltatása az állami szerveknek
  • A társadalmi szervezetek, pártok, önkormányzatok, valamint a tudományos kutatás és a közvélemény statisztikai információs igényeinek kielégítése.
  • Népszámlálások előkészítése és lebonyolítása, valamint az adatok feldolgozása és közzététele.

Működésének jogi alapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A statisztika jogi hátterét a statisztikai törvény határozza meg. Ennek igazodnia kell az ország politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaihoz, és egyben kifejezi a statisztikai tevékenység mindenkori fejlettségét és a statisztika társadalmi szerepének színvonalát is. A népszámlálások lebonyolításának jogi hátteréről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése rendelkezik, aminek értelmében népszámlálások végrehajtásáról külön törvénynek kell intézkednie. A népszámlálásról az 1999. évi CVIII. törvény, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról rendelkező 76/2000. (V.31.) kormányrendelet, valamint az 1993. évi CVIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hozott rendeletek szólnak. A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvény is tartalmazta.

Szervezeti felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatal felelős vezetője az elnök, akinek a munkáját az elnöki és tájékoztatási főosztály, valamint az adatgyűjtési és módszertani koordinációs főosztály segíti. A hivatal elnökét három helyettes elnök segíti, akik három ágazatcsoport felügyeletével foglalkoznak:

  • Lakossági megfigyelések
  • Vállalati, valamint intézményi adatgyűjtések
  • Igazgatás, költségvetés és műszaki ellátás

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Múltban gyökerező jelen. Központi Statisztikai Hivatal portál. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]