Keleti Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti Károly portréja a Vasárnapi Újságban

Keleti Károly (Pozsony, 1833. július 18.1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója.

Tartalomjegyzék

Életútja [szerkesztés]

Pozsonyban született 1833. július 18-án, apja Klette Károly (17931874) drezdai születésű festőművész és rajztanár volt Carl Klette néven József nádor udvarában. Testvére: Kelety Gusztáv festőművész, unokaöccse Kelety Gábor festő. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Végigharcolta a szabadságharcot majd gyakornok lett az alcsúti uradalmon. Budán, majd Szolnokon dolgozott tisztviselőként. 1861-ben visszatért Pestre, ahol előbb kisebb lapoknál dolgozott, majd Eötvös József báró pártfogolása mellett a Politikai Hetilap szerkesztője lett.

Bár nem sokkal később ismét mint banktisztviselőt látjuk viszont, ezúttal a Magyar Földhitelintézenél, folytatja a statisztikai, közgazdasági témájú publikációs tevékenységet. A Kiegyezés után Gorove István miniszter meghívására a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője lett, kezdeményezésére és tervei szerint hozták létre a minisztérium keretein belül, de növekvő függetlenséggel a statisztikai hivatalt. Az intézetben komoly, tudományos munkát akart végezni, tanfolyamokat szervezett, ahol a kor legjobb magyar statisztikusai voltak az előadók, illetve tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre.

Az 1870-es népszámlálás során feltárt nehézségeket látva, kezdeményezésére jött létre a hazai statisztika törvényi háttere 1874-ben. Ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, részt vett a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, tevékenyen részt vett a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában. Munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1868), rendes (1875), majd igazgató (1890) tagjává választotta; a Budapesti Tudományegyetemen előbb egyetemi magántanár (1875), majd díszdoktor (1880). A «Literis et artibus» érdemrend, az orosz Szaniszló, az orosz korona és a portugál M. de la Villa Viciosa középkeresztes érdemrend tulajdonosa volt.

Főbb írásai [szerkesztés]

Keleti Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-467/468.
  • A politikai gazdaság kézikönyve. (Baudrillart Henrik francia műve nyomán) Pest, 1863. 419 lap.
  • A magyar mezőgazdaság. Pest, 1867. 19 lap.
  • Emlékirat egyúttal javaslat Magyarország hivatalos statisztikájának szervezése tárgyában. Pest, 1867.
  • Telekadó és kataszter, közgazdasági és statisztikai szempontból. Pest, 1868. 221 lap.
  • A statisztika hivatalos és tudományos mívelése. Értekezések a társad. tudom. köréből I. 6. Pest, 1868. (akadémiai levelező székfoglaló)
  • A mezőgazdasági termelés. Pest, 1869. 70 lap.
  • Hazánk népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Pest, 1871. 471 lap.
  • Mezőgazdasági statisztika a nemzetközi statisztikai kongresszusokon. Bp., 1874. 32 lap.
  • Acktenstücke zur Organisation der Landesstatistik in Ungarn. Bp., 1874. 29 lap.
  • A gyakorlati statisztika kézikönyve. Bp., 1875.
  • Magyarország szőlészeti statisztikája 1860-1873. Bp., 1875. 402 lap.
  • Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára. Bp., 1876. 29 lap. (akadémiai rendes székfoglaló)
  • Rapport sur l'état de l'agriculture en Hongrie. Bp., 1878. 240 lap.
  • Magyarország közgazdasági és mívelődésí állapotai. Bp., 1879. 299 lap.
  • Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon. Bp., 1887. VIII+165+363 lap+17 térkép.

További mûvei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  Online hozzáférés

Lásd még [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Károly témájú médiaállományokat.

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]