Keleti Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti Károly
Keleti Károly (KSH).jpg
Keleti Károly
Született 1833. július 18.
Pozsony
Elhunyt 1892. május 30.) (58 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus
Iskolái Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnázium
Fontosabb munkái Hazánk és népe,
Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai,
Magyarország élelmezési statisztikája,
A gyakorlati statisztika kézikönyve
Díjak A Magyar Tudományos Akadémia nagydíja.
Kitüntetései Literis et artibus érdemrend
Szaniszló érdemrend, Korona érdemrend (orosz)
M. de la Villa Viciosa középkeresztes érdemrend (portugál)
Keleti Károly portréja a Vasárnapi Újságban

Keleti Károly (Pozsony, 1833. július 18.1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonyban született 1833. július 18-án, apja Klette Károly (17931874) drezdai születésű festőművész és rajztanár volt Carl Klette néven József nádor udvarában. Testvére: Kelety Gusztáv festőművész, unokaöccse Kelety Gábor festő. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Végigharcolta a szabadságharcot majd gyakornok lett az alcsúti uradalmon. Budán, majd Szolnokon dolgozott tisztviselőként. 1861-ben visszatért Pestre, ahol előbb kisebb lapoknál dolgozott, majd Eötvös József báró pártfogolása mellett a Politikai Hetilap szerkesztője lett.

Bár nem sokkal később ismét mint banktisztviselőt látjuk viszont, ezúttal a Magyar Földhitelintézetnél, folytatja a statisztikai, közgazdasági témájú publikációs tevékenységet. A kiegyezés után Gorove István miniszter meghívására a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője lett, kezdeményezésére és tervei szerint hozták létre a minisztérium keretein belül, de növekvő függetlenséggel a statisztikai hivatalt. Az intézetben komoly, tudományos munkát akart végezni, tanfolyamokat szervezett, ahol a kor legjobb magyar statisztikusai voltak az előadók, illetve tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre.

Az 1870-es népszámlálás során feltárt nehézségeket látva, kezdeményezésére jött létre a hazai statisztika törvényi háttere 1874-ben. Ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, részt vett a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, tevékenyen részt vett a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában. Munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1868), rendes (1875), majd igazgató (1890) tagjává választotta; a Budapesti Tudományegyetemen előbb egyetemi magántanár (1875), majd díszdoktor (1880). A «Literis et artibus» érdemrend, az orosz Szaniszló, az orosz korona és a portugál M. de la Villa Viciosa középkeresztes érdemrend tulajdonosa volt.

Főbb írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További mûvei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  Online hozzáférés

Keleti Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-467/468.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét viseli:

Keleti Károly mellszobra Budapest VIII. kerületében, a Tavaszmező utcában

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Károly témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]