Magyar agrártörténeti életrajzok
| Magyar agrártörténeti életrajzok | |
 | |
| Szerző | (szerk.) Für Lajos és Pintér János |
| Első kiadásának időpontja | 1987–1989 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | magyar mezőgazdaság története |
| Műfaj | lexikon életrajzgyűjtemény |
| Részei | 3 kötet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest |
A Magyar agrártörténeti életrajzok többkötetes, lexikonszerű életrajzi gyűjtemény, amely a Magyarországon tevékenykedő mezőgazdasági szakemberek gyűjtötte egybe.
Története[szerkesztés]
A Magyar agrártörténeti életrajzok gondolatát Für Lajos (1930–2013), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa vetette fel még az 1960-as évek végén. A mű célja kettős volt: egyfelől a különböző agrár-szakemberek szétszórt életrajzainak egységes gyűjteménye, másfelől az elfeledett, más lexikonokból kiszorult agrár-szakemberek munkásságának szélesebb körben való megismertetése. 1972-ben a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága jóváhagyólag támogatta a tervet, ám a kivitelezésre anyagi gondok miatt nem került sor. 1980-ban ismét előkerült a gondolat, ám ekkor az a döntés született, hogy először egy kisebb kötetben mintegy 100 fő életrajzát tárják a nagyközönség elé.[1] Ennek eredményeként született meg 1985-ben az egyébként 701 nyomtatott oldalas Agrártörténeti életrajzok c. munka a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadásában.[2] Ennek folytatása lett végül a Magyar agrártörténeti életrajzok, amely 1987 és 1989 között 3 vaskos kötetben látott napvilágot szintén a Múzeum kiadásában.
A munka teljes terjedelme 2366 nyomtatott oldal,[2] és 587 személy életrajzát öleli fel[1] (amelyekben szerepelnek az 1 kötetes mű életrajzai is). A munkában számos muzeológus vett részt, a szerkesztési feladatokat Für Lajos és Pintér János irányította.
Az egyes életrajzok végén az adott személy jelentősebb műveinek és a róla szóló irodalomnak kis listái találhatók. A mű csak elhunyt személyek adatait tartalmazza. Már a 3. kötet megjelenése után nem sokkal felmerült a kiegészítések gondolata, azonban ez azóta sem (2022) történt meg.[1]
Munkatársak[szerkesztés]
A mű tartalomjegyzéke alapján:
- Szabó Lóránd
- Für Lajos
- Pintér János
- Taraba Mária
- Balassa Iván
- P. Hartyányi Borbála
- P. Erményi Magdolna
- Kassai M. Katalin
- Takács István
- Balázs György
- Wohlné Nagy Ágota
- V. Góz Gabriella
- Fülöp Éva Mária
- Kotlár Károly
- Mártha Zsuzsánna
- Fehér György
- Laposa József
- Noseda Tiborné
- Oroszi Sándor
- Pálmány Béla
- Saraba Mária
- Udvary Ágnes
- Vezér Amália
- Molnár Imre
- Virány Judit
- Ernst József
- Noseda Tiborné
- Knézy Judit
- Réz Gyula
- Matolcsi János
- Takács Imre
- Nagy Zsófia
- Kurucz György
- Bökönyi Sándor
- Szöllősy Gábor
- Palóczi Horváth András
- Bácskai Erzsébet
- Székelyhidy Iván
- Török Zsófia
- Farkas Gyöngyi
- Vajkai Zsófia
Kötetbeosztás[szerkesztés]
| I. kötet | A–H | 1987 | 866[3] |
| II. kötet | I–P | 1988 | 796[4] |
| III. kötet | R–Zs | 1989 | 701[5] |
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyomtatott önálló és időszaki kiadványai In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 2016–2017, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2017, 307-308. o.
- Magyar agrártörténeti életrajzok I–III.. antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2022. február 8.)
- Agrártörténeti életrajzok. antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2022. február 8.)
- 1. kötet: http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/Magyar-agrartorteneti-eletrajzok_1_A-H_OCR.pdf
- 2. kötet: http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/Magyar-agrartorteneti-eletrajzok_2_i-P_OCR.pdf
- 3. kötet: http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/Magyar-agrartorteneti-eletrajzok_3_R-ZS_OCR.pdf
