Közgazdasági enciklopédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgazdasági Enciklopédia
Borítódísz
Borítódísz

Szerzőszerk. Gerő László, Dr. Bud János, Dr. Czettler Jenő, Szterényi József báró, Dr. Korányi Frigyes báró, Dr. Fodor Ferenc, és Dr. Teleki Pál
Első kiadásának időpontja1929
Nyelvmagyar
Témakörtudományos ismeretek gyűjteménye
Műfajlexikonok
Részei4 kötet
Kiadás
Magyar kiadásAthenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest

A Közgazdasági enciklopédia egy nagy terjedelmű magyar közgazdasági ismerettár a két világháború közötti időből.

Jellemzői[szerkesztés]

A mű a magyar nyelven megjelent kevés számú nagyobb közgazdasági lexikon egyike – azaz nevével ellentétben nem témakör szerint, hanem betűrendben tartalmaz információkat. Az összességében 4 kötetes, és közel 4600 hasábnyi (azaz 2300 oldalnyi) szöveget tartalmazó mű az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadásában Budapesten jelent meg 1929-ben. Célja az előszó szerint az volt, hogy az 1898-ban megjelent, és kissé már akkoriban is elavult Közgazdasági lexikont pótolva összekösse a közgazdaságtan tudományos művelőjét és a napi közgazdasági kérdésekkel foglalkozó „gyakorlati embert”.

„Azelőtt két külön világot jelentett »az élet embere« és a »tudomány embere«, hisz a katedrát, amely a közgazdaságnak mint tudománynak otthona, szinte csillagászati távolságban levőnek érezték a mindennapi gazdasági élet tömegei. Ma azonban azt lehet mondani, hogy a tudós: a leggyakorlatibb közgazda, akinek állandó tartózkodási helye van a gyárak laboratóriumaiban, a nagy áruházakban és bankirodákban, a szakszervezetekben, vasúti, hajózási vagy légiforgalmi társaságokban és agrárüzemekben épúgy, mint a minisztériumok kodifikációs osztályaiban. Ma úgy tágulnak a közgazda munkájában az élet határai és perspektívái, mint a 15. és 16. században a nagy felfedezők, hajósok, csillagászok korszakalkotó tevékenységében. Ma a közgazdasági élet: közélet és magánélet és ismerete az események menetében nagyon sokszor nem a »tudás« kérdése, vagy a »vélemény kérdése«, de életkérdés. Ha a régi békebeli világban fontos volt a nagyközönség számára a közgazdasági élet áramlatainak, összefüggéseinek, praktikumainak, rengeteg nagy és kis elágazódásának ismerete, még inkább fontos ma. [...] Nálunk ezen a téren óriási hézagok vannak s ezt kívánja pótolni a Közgazdasági Enciklopédia, amely a legmagasabb tudományos szinten, de amellett a mindennapi gyakorlati élet követelményeinek is legéberebb szemmeltartásával adja az olvasónak a mai közgazdasági élet – mindenekelőtt természetesen a magyar közgazdasági élet – egész anyagát, mozgalmaiban, tényeiben, intézményeiben, törvényeiben, rendeleteiben és történelmi kialakulásában.”

A gyakran több oldalas, részekre bontott szócikkek általános fogalmi kérdések mellett bemutatják a korabeli hatályos törvényeket, és számos – napjainkra már elfeledett – magyar és külföldi közgazdasági szakember életével és munkásságával ismertetik meg XXI. századi olvasót.

Az aranyozott gerincű kötetek több színes térképmellékletet és táblázatot tartalmaz a vizualitás segítésére. A vele egyidőben megjelenő Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikonától szócikkeinek átlagos hosszában és alaposságában tér el.

Szerzők[szerkesztés]

Az egyes szócikkek megírásában sok-sok szerző vett részt, akiknek névsorát külön tünteti fel a könyv. A szerkesztési feladatokat Gerő László, Dr. Bud János, Dr. Czettler Jenő, Szterényi József báró, Dr. Korányi Frigyes báró, Dr. Fodor Ferenc, és Dr. Teleki Pál gróf látta el.

Kötetbeosztás[szerkesztés]

Az egyes kötetek a következők voltak:

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Oldalszám
I. Ab–Dühring 1929 851
II. Eagle–Ivernois 1929 972
III. Jacini–Müller 1929 1238
IV. Nádas–Zsíróforgalom 1929 1530

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]