Lechner Lajos
Lechner Lajos (Buda, 1833. február 8. – Budapest, 1897. november 18.) magyar építészmérnök; kora egyik legkiválóbbnak tartott várostervező mérnöke, nagy részt vállalt Budapest első általános rendezési tervének előkészítésében. Az 1879-es árvíz által elpusztított Szeged városa Lechner tervei alapján épült újjá.
Tartalomjegyzék |
Élete, munkássága [szerkesztés]
Bátyja, Lechner Ágost jogász. Lechner Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1849 tavaszán honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig (1849. augusztus 13.) Görgey Artúr hadtestében szolgált. A szabadságharc bukása után sikerült elkerülnie a császári hadseregbe való besorozást, s a Liedemann J. F. bank- és szállítóüzlet alkalmazottja lett.
1854-től a budai Műegyetemen tanult, s mérnöki oklevelet szerzett, majd a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett, ahol Reitter Ferenc[1] és Mihalik József irányításával sokféle építészeti feladat megoldásában vett részt. 1865-től az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozását irányította. 1870-ben majdnem az egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, hazajövetelétől a központi posta- és távíróhivatal építkezését vezette. 1870-ben elnyerte Budapest általános rendezési terveinek előkészítésére kiírt nemzetközi pályázat 10 000 forintos nagydíját. Lechner tervezte az Andrássy utat, az építkezés kivitelezésére alapított Municipalis bank Súgárút-építési vállalat vezérigazgatója lett, 1873-tól a bécsi világkiállítás zsűrijének előadója volt. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a magyar kiállítási részleg helyettes kormánybiztosa.
Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechner Lajost hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. Lechner működése nyomán korszerű város épült a Tisza partján, középületekkel, lakóházakkal, körutakkal, sugárutakkal, rakpartokkal.[2] Lechner Lajos munkásságáért, különösen Szeged korszerű városrendezésének tervéért több hazai és nemzetközi kitüntetést kapott.
1885-től Pesten az Országház építésének főellenőre. 1886 tavaszától Budapest főváros középítési igazgatója. Még 1873-ban megnyerte a Budapest csatornázására kiírt szűkebb körű nemzetközi pályázatot, s a munka kivitelezése (1891-96) is az ő elgondolásai szerint történt. Irányította a káposztásmegyeri nagy vízmű és az összes nagyobb közmű építését.
Főbb publikációi [szerkesztés]
- Egészséges építkezés városokban és községekben. L. Az 1885. évi országos orvosi és közegészségügyi congressus tárgyalásai. Budapest : 1885.
- Szeged újjáépítése. Budapest : 1891.
- Egészséges építkezés városokban és községekben. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, 1892.
Díjak [szerkesztés]
- A Műszaki Tanács alelnöke (1884-től)
- A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke (1891-94).
- Szeged város díszpolgára.
- A Francia Becsületrend lovagja.
Jegyzetek és források [szerkesztés]
- ↑ Reitter Ferenc (1813-1874) elgondolásai alapján alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (F.K.T.)
- ↑ Déry i.m. 57. o.
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 149. o. ISBN 963-547-891-0
