Lechner Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lechner Lajos
Lechner Lajos domborműve Szegeden, Dóm tér nyugati oldalán

Lechner Lajos (Buda, 1833. február 8.Budapest, 1897. november 18.) magyar mérnök; kora egyik legkiválóbbnak tartott várostervező szakembere, nagy részt vállalt Budapest első általános rendezési tervének előkészítésében. Az 1879-es árvíz által elpusztított Szeged városa Lechner tervei alapján épült újjá.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bátyja, Lechner Ágost jogász. Lechner Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1849 tavaszán honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig (1849. augusztus 13.) Görgey Artúr hadtestében szolgált. A szabadságharc bukása után sikerült elkerülnie a császári hadseregbe való besorozást, s a Liedemann J. F. bank- és szállítóüzlet alkalmazottja lett.

1854-től a budai Műegyetemen tanult, s mérnöki oklevelet szerzett, majd a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett, ahol Reitter Ferenc[1] és Mihalik József irányításával sokféle építészeti feladat megoldásában vett részt. 1865-től az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozását irányította. 1870-ben majdnem az egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, hazajövetelétől a központi posta- és távíróhivatal építkezését vezette. 1870-ben elnyerte Budapest általános rendezési terveinek előkészítésére kiírt nemzetközi pályázat 10 000 forintos nagydíját. Lechner tervezte az Andrássy utat, az építkezés kivitelezésére alapított Municipalis bank Súgárút-építési vállalat vezérigazgatója lett, 1873-tól a bécsi világkiállítás zsűrijének előadója volt. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a magyar kiállítási részleg helyettes kormánybiztosa.

Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechner Lajost hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. Lechner működése nyomán korszerű város épült a Tisza partján, középületekkel, lakóházakkal, körutakkal, sugárutakkal, rakpartokkal.[2] Lechner Lajos munkásságáért, különösen Szeged korszerű városrendezésének tervéért több hazai és nemzetközi kitüntetést kapott.

1885-től Pesten az Országház építésének főellenőre. 1886 tavaszától Budapest főváros középítési igazgatója. Még 1873-ban megnyerte a Budapest csatornázására kiírt szűkebb körű nemzetközi pályázatot, s a munka kivitelezése (1891-96) is az ő elgondolásai szerint történt. Irányította a káposztásmegyeri nagy vízmű és az összes nagyobb közmű építését.

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egészséges építkezés városokban és községekben. L. Az 1885. évi országos orvosi és közegészségügyi congressus tárgyalásai. Budapest : 1885.
  • Szeged újjáépítése. Budapest : 1891.
  • Egészséges építkezés városokban és községekben. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, 1892.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Műszaki Tanács alelnöke (1884-től)
  • A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke (1891-94).
  • Szeged város díszpolgára.
  • A Francia Becsületrend lovagja.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Lajos témájú médiaállományokat.
  1. Reitter Ferenc (1813-1874) elgondolásai alapján alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (F.K.T.)
  2. Déry i.m. 57. o.