Lechner Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lechner Lajos
Lechner Lajos 1892-41.JPG
Született 1833. február 8.
Buda
Elhunyt 1897. november 18. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök, várostervező
Lechner Lajos domborműve Szegeden, Dóm tér nyugati oldalán

Lechner Lajos (Buda, 1833. február 8.Budapest, 1897. november 18.) magyar mérnök; kora egyik legkiválóbbnak tartott várostervező szakembere, nagy részt vállalt Budapest első általános rendezési tervének előkészítésében. Az 1879-es árvíz által elpusztított Szeged városa Lechner tervei alapján épült újjá.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bátyja, Lechner Ágost jogász. Lechner Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1849 tavaszán honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig (1849. augusztus 13.) Görgey Artúr hadtestében szolgált. A szabadságharc bukása után sikerült elkerülnie a császári hadseregbe való besorozást, s a Liedemann J. F. bank- és szállítóüzlet alkalmazottja lett.

1854-től a budai Műegyetemen tanult, s mérnöki oklevelet szerzett, majd a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett, ahol Reitter Ferenc[1] és Mihalik József irányításával sokféle építészeti feladat megoldásában vett részt. 1865-től az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozását irányította. 1870-ben majdnem az egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, hazajövetelétől a központi posta- és távíróhivatal építkezését vezette. 1870-ben elnyerte Budapest általános rendezési terveinek előkészítésére kiírt nemzetközi pályázat 10 000 forintos nagydíját. Lechner tervezte az Andrássy utat, az építkezés kivitelezésére alapított Municipalis bank Súgárút-építési vállalat vezérigazgatója lett, 1873-tól a bécsi világkiállítás zsűrijének előadója volt. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a magyar kiállítási részleg helyettes kormánybiztosa.

Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechner Lajost hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. Lechner működése nyomán korszerű város épült a Tisza partján, középületekkel, lakóházakkal, körutakkal, sugárutakkal, rakpartokkal.[2] Lechner Lajos munkásságáért, különösen Szeged korszerű városrendezésének tervéért több hazai és nemzetközi kitüntetést kapott.

1885-től Pesten az Országház építésének főellenőre. 1886 tavaszától Budapest főváros középítési igazgatója. Még 1873-ban megnyerte a Budapest csatornázására kiírt szűkebb körű nemzetközi pályázatot, s a munka kivitelezése (1891-96) is az ő elgondolásai szerint történt. Irányította a káposztásmegyeri nagy vízmű és az összes nagyobb közmű építését.

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egészséges építkezés városokban és községekben. L. Az 1885. évi országos orvosi és közegészségügyi congressus tárgyalásai. Budapest : 1885.
  • Szeged újjáépítése. Budapest : 1891.
  • Egészséges építkezés városokban és községekben. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, 1892.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Műszaki Tanács alelnöke (1884-től)
  • A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke (1891-94).
  • Szeged város díszpolgára.
  • A Francia Becsületrend lovagja.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Lajos témájú médiaállományokat.
  1. Reitter Ferenc (1813-1874) elgondolásai alapján alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (F.K.T.)
  2. Déry i.m. 57. o.