Országház
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
Az Országház 2004 augusztusában |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Magyarország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | {{{kritériumok}}} | |||
| Felvétel éve | 1987 | |||
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (pl. Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az építkezés története
[szerkesztés] A pályázat
Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott, amelynek alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett, négy szinte egyenlő értékű pályázat született 1883-ra eklektikus stílusban.
Otto Wagner (1841-1918.) neoreneszánsz pályaműve; Hauszmann Alajos neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó terve; Schickedanz Albert (1845-1915.) és Freund Vilmos (sz. 1846.) együttes alkotása, mely elsősorban az antik építészeten alapult; végül Steindl Imre neogótikus hatású épületterve. A neogótikus stílus mind Budapesten, mind Bécsben, a császár-városban is igen divatos volt, kifejezte a boldog békeidők emelkedett ünnepélyességét. Talán a kor szelleme is közrejátszott abban, hogy a győztes Steindl Imre terve lett, míg Hauszmann Alajos terve alapján megvalósult az egykori Királyi Kúria, szintén a Kossuth Lajos téren (az épület jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont). Az említett nem nyertes pályázó magyar építészek is nagyon sok megrendelést kaptak más épületekre, s sokat tettek Budapest és az ország magyar városai épített környezetének jobbításáért.
[szerkesztés] Steindl Imre megvalósult terve
Steindl Imre (1839–1902.) építész megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. [1] Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte.[2] Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX.-XX. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.[3]
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.[4]
[szerkesztés] Az építkezés
Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 95 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.
[szerkesztés] Látnivalók az Országházban
- Díszlépcső
- Kupolacsarnok
- Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
- A Szent Korona és a koronázási ékszerek
- Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893.)
[szerkesztés] Jegyzetek és források
- ^ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Steindl szócikk l. 473.
- ^ Déry Attila i.m. 63. o.
- ^ Déry Attila i.m. 40-41.
- ^ Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 233. ISBN 9632437616
- Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ISBN 9630034905
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Mátyás-templom | Budai vár | Citadella (a Szabadság-szoborral) | Belvárosi plébániatemplom | Vigadó | Magyar Tudományos Akadémia | Országház | Széchenyi lánchíd | Aquincum |
Világörökség-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap


