Országház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (pl. Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik.

Tartalomjegyzék 1 Az építkezés története 1.1 A pályázat 1.2 Steindl Imre megvalósult terve 1.3 Az építkezés 2 Látnivalók az Országházban 3 Jegyzetek és források 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az építkezés története

[szerkesztés] A pályázat

Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott, amelynek alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett, négy szinte egyenlő értékű pályázat született 1883-ra eklektikus stílusban.

Otto Wagner (1841-1918.) neoreneszánsz pályaműve; Hauszmann Alajos neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó terve; Schickedanz Albert (1845-1915.) és Freund Vilmos (sz. 1846.) együttes alkotása, mely elsősorban az antik építészeten alapult; végül Steindl Imre neogótikus hatású épületterve. A neogótikus stílus mind Budapesten, mind Bécsben, a császár-városban is igen divatos volt, kifejezte a boldog békeidők emelkedett ünnepélyességét. Talán a kor szelleme is közrejátszott abban, hogy a győztes Steindl Imre terve lett, míg Hauszmann Alajos terve alapján megvalósult az egykori Királyi Kúria, szintén a Kossuth Lajos téren (az épület jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont). Az említett nem nyertes pályázó magyar építészek is nagyon sok megrendelést kaptak más épületekre, s sokat tettek Budapest és az ország magyar városai épített környezetének jobbításáért.

[szerkesztés] Steindl Imre megvalósult terve

Steindl Imre (1839–1902.) építész megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. ^[1] Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte.^[2] Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX.-XX. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.^[3]

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.^[4]

[szerkesztés] Az építkezés

Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 95 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.

[szerkesztés] Látnivalók az Országházban

• Díszlépcső
• Kupolacsarnok
• Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
• A Szent Korona és a koronázási ékszerek

• Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893.)

[szerkesztés] Jegyzetek és források

• Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ISBN 9630034905

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az Országház leírása a hivatalos honlapon
• Az Országház a Google térképén
• Légifotók az Országházról