Káposztásmegyer

Káposztásmegyer
Az Aquaworld fürdő- és hotelkomplexum
Közigazgatás
Kerület	Budapest IV. kerülete
Alapítás dátuma	18. század
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Újpest város része
Népesség
Teljes népesség	23 055 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Káposztásmegyer Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 6′ 45″47.5941666667, 19.1125

Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze, mely a IV. kerület északi részén található. Népessége 2001-ben 23 055 fő volt.

A városrészt az 1983 és 1990 között házgyári előre gyártott vasbeton elemekből ("panelekből") épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.

A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő utalva arra, hogy maga a lakótelep két részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz (a lakótelep széle gyakorlatilag Dunakeszi határával esik egybe).

Fekvése

• Északon Budapest közigazgatási határa (azon túl pedig Dunakeszi), valamint Székesdűlő városrész; nyugaton a Duna folyam és Megyer városrész; keleten Rákospalota; délen pedig Újpest fogja közre.
• Pontosabb határai: Váci út (illetve a természetben a Duna folyam) az M0 körgyűrű északi hídjától (Megyeri híd) délre a Szilas-patakig – Szilas-patak – Budapest-Vác-Szob (70-es) vasútvonal – M0 körgyűrű északi szakaszának Budapest-Vác-Szob (70-es) vasútvonal és a Váci út (illetve a természetben a Duna folyam) közé eső része (illetve Budapest közigazgatási határa, ha az M0 valahol azon kívülre esik).

Története

Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult

A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot az itteni káposztaföldekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék. A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók voltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 1912-1944-ig. A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893-1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer m³ kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a szigeteken 13 km hosszúságban húzódtak.

A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen, az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.

Intézmények

Oktatási, nevelési intézmények

Bölcsődék

• Homoktövis Bölcsőde
• Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Bölcsőde
• Lakkozó Bölcsőde

Óvodák

• Bőrfestő Óvoda
• Homoktövis Óvoda
• Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda
• Lakkozó Óvoda
• Óceán Óvoda
• Park Óvoda

Általános iskolák

• Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium
• Homoktövis Általános Iskola
• Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Általános Iskola
• Megyeri Úti Általános Iskola

Középiskolák

• Babits Mihály Gimnázium
• Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium

Kulturális intézmények

• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IV/3 Fiókkönyvtára /Babits Mihály Könyvtár/
• Káposztásmegyeri Közösségi Ház
• Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Közművelődési csoport
• Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Közösségi Háza

Hitélet

• Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia
• Káposztásmegyeri Református Gyülekezet

Sportolási intézmények

• Jégcsarnok /Budapesti Koriközpont/

Közlekedés

Közúti közlekedés

Közúton Újpest, Rákospalota és Dunakeszi felől közelíthető meg.
A főváros közigazgatási határán elkészült az M0 körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd.

Közösségi közlekedés

Autóbuszjáratok

• 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak - Keleti pályaudvar M
• 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 122: Újpest-Városkapu M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 126: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Dunakeszi, Auchan áruház
• 126A: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 296: Újpalota, Szentmihályi út - Káposztásmegyer, Szilas-patak

Éjszakai járat

• 914: Dél-pesti autóbuszgarázs – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak

Villamosjárat

• 14: Lehel tér M – Káposztásmegyer, Megyeri út

Vonattal

A terület a MÁV 70-es (Budapest, Nyugati pályaudvar-Vác-Szob) vonala mellett található; de csak a 14-es villamosra való átszállással közelíthető meg Rákospalota-Újpest állomásról. (Egyébként ez a leggyorsabb módja a Belvárosba jutásnak.)

Metróval

Régóta tervezik a 3-as metró meghosszabbítását is Káposztásmegyerre.

Fontosabb közterületek

• Homoktövis Természetvédelmi Terület
• Külső Szilágyi út
• Megyeri út
• Óceánárok utca
• Farkas-erdő
• Szilas-patak

Külső hivatkozások

• Lap.hu gyüjtemény Káposztásmegyerről
• Lap.hu gyüjtemény a IV. kerületről
• A félbehagyott lakótelep
• Légifotók