Káposztásmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káposztásmegyer
Újpestaquaworldcivertanlegi.jpg
Az Aquaworld fürdő- és hotelkomplexum
Közigazgatás
Kerület Budapest IV. kerülete
Alapítás dátuma 18. század
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja Újpest város része
Népesség
Teljes népesség 23 055 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Káposztásmegyer (Budapest)
Káposztásmegyer
Káposztásmegyer
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″

Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze, mely a IV. kerület északi részén található. Népessége 2001-ben 23 055 fő volt.[2]

A városrészt az 1983 és 1990 között házgyári előre gyártott vasbeton elemekből ("panelekből") épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.

A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő utalva arra, hogy maga a lakótelep két részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz (a lakótelep széle gyakorlatilag Dunakeszi határával esik egybe).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult[3]

A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot az itteni káposztaföldekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék. A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók voltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 1912-1944-ig.[4] A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893-1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a szigeteken 13 km hosszúságban húzódtak.

A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen, az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Káposztásmegyer.jpg

Oktatási, nevelési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsődék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Homoktövis Bölcsőde
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Bölcsőde
  • Lakkozó Bölcsőde

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bőrfestő Óvoda
  • Homoktövis Óvoda
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda
  • Lakkozó Óvoda
  • Óceán Óvoda
  • Park Óvoda

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium
  • Gyermekház Általános Iskola
  • Homoktövis Általános Iskola
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Babits Mihály Gimnázium
  • Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IV/3 Fiókkönyvtára /Babits Mihály Könyvtár/
  • Káposztásmegyeri Közösségi Ház
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Közművelődési csoport
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Közösségi Háza

Hitélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportolási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jégcsarnok /Budapesti Koriközpont/

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton Újpest, Rákospalota és Dunakeszi felől közelíthető meg.
A főváros közigazgatási határán elkészült az M0 körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak - Keleti pályaudvar M
  • 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 122: Újpest-Városkapu M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 126: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Dunakeszi, Auchan áruház
  • 126A: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 296: Újpalota, Szentmihályi út - Káposztásmegyer, Szilas-patak

Éjszakai autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a MÁV 70-es (Budapest, Nyugati pályaudvar-Vác-Szob) vasútvonala mellett található; de csak a 14-es villamosra való átszállással közelíthető meg Rákospalota-Újpest állomásról. (Egyébként ez a leggyorsabb módja a Belvárosba jutásnak.)

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régóta tervezik az M3-as metró meghosszabbítását Káposztásmegyerre.

Fontosabb közterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Homoktövis Természetvédelmi Terület
  • Külső Szilágyi út
  • Megyeri út
  • Óceánárok utca
  • Farkas-erdő
  • Szilas-patak

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Budapest IV. kerületének adatai a KSH helységnévtárában
  3. http://www.freeweb.hu/danitz/kornyezet/iskolankkornyeke.htm
  4. Révai nagy lexikona XI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1914.