Rózsa Dávid (könyvtáros)
| Rózsa Dávid | |
 | |
| 2019 februárjában | |
| Született | 1982. november 8. (41 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Rózsa Gábor |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Fényes Elek-díj (2020) |
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2020. március 16. | |
| Előd | Hammerstein Judit |
| A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 2018. április 1. – 2020. március 15. | |
| Előd | Fülöp Ágnes |
| Utód | Kálmán Rita |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Dávid témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rózsa Dávid (Budapest, 1982. november 8. –) könyvtáros, bibliográfus, statisztikatörténész, 2018 és 2020 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója, 2020-tól 2023-ig a Magyar Statisztikai Társaság elnöke, 2020 óta az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.
Életútja[szerkesztés]
Családja[szerkesztés]
Apai nagyapja Rózsa György (1922–2005) könyvtáros, édesapja Rózsa Gábor (1947) statisztikus, demográfus, édesanyja Farkas Ana ápolónő.
Tanulmányai[szerkesztés]
Felső tagozatos és középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban végezte 1992 és 2000 között. 1997-től 2000-ig minden évben meghívták a Sárváron megrendezett Diákírók és Diákköltők Országos Találkozójára. Az 1999–2000-es tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyén nyolcadik helyet ért el történelemből.[1][2]
2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen történelem alapszakos bölcsészdiplomát, majd 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen informatikus könyvtáros mesterdiplomát szerzett.
Szakmai pályafutása[szerkesztés]
2010 szeptemberében tájékoztató könyvtárosként kezdte meg szakmai pályafutását a KSH Könyvtár Olvasószolgálati Osztályán. 2012-ben tudományos titkári, 2013 májusában történeti kutatási osztályvezetői megbízást kapott. 2013 novemberétől az intézmény főigazgató-helyettese, emellett 2014 májusától a Kutatástámogató és Statisztikatörténeti Főosztály vezetője volt. 2018. április 1-jével öt évre szóló megbízást kapott a KSH Könyvtár főigazgatói posztjának betöltésére. 2020. március 16. óta az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.
Munkássága[szerkesztés]
Tevékenysége a KSH Könyvtárban[szerkesztés]
Olvasószolgálati munkája mellett 2012-ben elindította a Magyar társadalomtudományi hivatkozások adatbázisát. 2013-tól irányította a könyvtár kutatási, kiadási, analitikus feltáró és marketingtevékenységét. A 2014-es Infotér Konferencia e-Festival minőségi különdíját elnyert Népszámlálási digitális adattár (Néda) létrehozása mellett a második világháború előtti országos és fővárosi statisztikai kiadványsorozatok digitalizálását is koordinálta az Arcanum Adatbázis Kft.-vel együttműködésben.[3] 2015-tel kezdődően több intézményközi megállapodást készített elő. 2018-ban a II. kerületi önkormányzattal közösen kezdeményezte egy óvodások könyvtárhasználatát segítő program elindítását.[4]
Könyvtárügyi tevékenysége[szerkesztés]
2016-tól 2019-ig szervezte a tudományos könyvtárak együttműködését elmélyíteni és a tudományos könyvtárügy aktualitásait bemutatni hivatott éves országos konferenciákat, a Szakkönyvtári seregszemléket. 2017 és 2019 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi (utóbb Könyvtári és Levéltári) Főosztályának felkérésére az országos könyvtárstatisztikai adatgyűjtés tartalmi megújítását célzó munkálatokat koordinálta. 2018 óta szerepel a kulturális szakértői névjegyzékben. 2018–2019-ben közreműködött az országos szakkönyvtárak stratégiai tervének megalapozásában. 2019 októbere és decembere között Demeter Szilárd miniszteri biztos felkérésére elvégezte az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárszakmai tevékenységének átvilágítását.[5][6]
Tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége[szerkesztés]
Rendszeresen publikál a statisztikai és a könyvtári szaksajtóban, illetve ad elő konferenciákon és workshopokon, elsősorban a tudományos könyvtárügy, a könyvtárstatisztika, a könyvtár- és a statisztikatörténet kérdéseiről. Szerzőként két könyv, szerkesztőként vagy összeállítóként tíz további kötet (személyi bibliográfia, tanulmánygyűjtemény, kézikönyv, album) fűződik nevéhez. A magyar szakkönyvtári rendszert nemzetközi kontextusban bemutató kötete a téma egyetlen hazai monografikus feldolgozása.[7][8] A vezetésével elkészült statisztikus-életrajzi lexikon fél évszázad több sikertelen kísérlete után jelent meg, és a nemzetközi szakirodalomban is csak néhány előzménnyel bír.[9] Szerkesztőként jegyzi a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából megjelent statisztikai térképalbumot, vendégszerkesztőként a Statisztikai Szemle 2020. 6., Magyarország 1920 és 2020 közötti történetét hosszú idősoros elemzéseken keresztül bemutató lapszámát.
Tanulmányait, szakcikkeit eddig többek között a Könyvtári Figyelő, a Magyar Könyvszemle, a Statisztikai Szemle és a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, míg ismeretterjesztő írásait az Élet és Tudomány közölte. Könyvrecenziói is megjelentek az Élet és Irodalomban és a Magyar Hírlapban.
2015-ben megalapította és 2017 végéig főszerkesztője volt a Nemzetközi Statisztikai Figyelő című negyedéves elektronikus referáló folyóiratnak.[10] 2019 októberétől a Statisztikai Szemle könyvrecenziós rovatának szerkesztője.[11]
2009 óta a Wikipédia online enciklopédia önkéntes szerkesztője.
Oktatói tevékenysége[szerkesztés]
2019-től a Könyvtári Intézet kutatástámogatással és szaktájékoztatással foglalkozó akkreditált programjainak óraadójaként részt vesz a felsőfokú könyvtáros-továbbképzésben.
Társasági tagságai[szerkesztés]
Szakmai és tudományos szervezeti tagságai[szerkesztés]
2011-ben lépett be a Magyar Könyvtárosok Egyesületébe, ahol 2012–2013-ban a szervezetfejlesztési munkabizottság, 2019–2020-ban pedig az országos elnökség tagja volt. Emellett 2015 és 2020 között két ciklusban dolgozott az egyesület Társadalomtudományi Szekciójának vezetőségében. Szintén 2011-től a Wikimédia Magyarország Egyesület tagja, amelynek elnökségében 2012 és 2014 között működött. 2012-ben a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Statisztikai Társaság tagja, ez utóbbinak 2016-ban választmányi tagja, a 2020. január 22-én megtartott tisztújító közgyűlésen pedig elnöke lett. 2014-ben a társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának vezetőségi tagjává, 2016-ban titkárává, 2017-ben elnökévé választották. 2013-ban bekerült a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság Statisztikai Tudományos Albizottságába. 2014 és 2017 között a Központi Statisztikai Hivatal és könyvtára delegáltja volt a Magyar Tudományos Művek Tára Programtanácsában, 2016-ban pedig szerepet vállalt a testület szervezeti átalakítását előkészítő munkabizottságban. 2018 óta az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program Programtanácsában az országos szakkönyvtárak és a nemzeti könyvtár képviselője.
Szerkesztőbizottsági tagságai[szerkesztés]
2019-től 2022-ig a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2019 óta a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
2001-ben volt iskolája Fazekas Mihály-érdeméremmel tüntette ki. 2016-ban elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Kovács Máté Alapítvány közös elismerését, Az Év Fiatal Könyvtárosa díj különdíját. 2020-ban „a statisztika területén végzett munkássága elismeréseként” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Fényes Elek-díjat adományozott számára.[12]
Főbb művei[szerkesztés]
Monográfiák[szerkesztés]
- Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre. MTA Könyvtár és Információs Központ – KSH Könyvtár, Budapest, 2015. 262 o. (Rózsa Györggyel)
- Szakkönyvtár a holnap határán. KSH Könyvtár, Budapest, 2018. 236 o.
Szerkesztett, összeállított kötetek[szerkesztés]
- Vukovich György (1929–2007) műveinek válogatott bibliográfiája. Archiválva 2021. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben KSH Könyvtár, Budapest, 2012. (Nagy magyar statisztikusok, 26.) 66 o. (összeáll.)
- Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. KSH Könyvtár, Budapest, 2014. (A statisztika történetei, 1.) 807 o. (főszerk.)
- A számontartott nemzet. A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken. KSH – KSH Könyvtár, Budapest, 2020. (szerk.; Rovács Barnával)
Tanulmányok[szerkesztés]
- Másfél évszázad – élő örökség. Mérföldkövek a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának történetében. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2013. 10. sz. 411–420. o.
- A statisztika és a digitális átállás. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2013. 2. sz. 47–65. o. (Kalmár Csillával és Lencsés Ákossal)
- Az ország és népe: a magyar (állam)leíró statisztika Bél Mátyástól Fényes Elek koráig. In Fényes Elektől az európai statisztikai rendszerekig. Tanulmánykötet. Szerk.: Polónyi Katalin. Magyar Statisztikai Társaság – Partiumi Területi Kutatások Intézete, Budapest, 2016. 38–57. o.
- Hágától Washingtonig – A magyar hivatalos statisztika kapcsolatai a nemzetközi szervezetekkel a kezdetektől 1947-ig. Statisztikai Szemle, 2017. 11–12. sz. 1067–1081. o.
- Multidiszciplináris eljárás a kábítószer-fogyasztás mérésére: a szennyvízelemzésen alapuló drogepidemiológia. Nemzetközi vizsgálatok és adatok. Statisztikai Szemle, 2017. 7. sz. 692–725. o.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az országos középiskolai tanulmányi verseny helyezettjei. Magyar Nemzet, 2000. 111. sz. 34. o.
- ↑ Idei Fazekas-érdemérmeseink. In A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2000/2001. Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, 2001. (Fazekas könyvek, 3.) 31–37. o.
- ↑ e-Festival-díjat kapott a NÉDA. KSH.hu, 2014. november 10.
- ↑ Novák Zsófi Alíz – Péter Zsuzsanna: Óvodások ismerkedtek a KSH Könyvtárral. Budai Polgár, 2018. 19. sz. 11. o.
- ↑ Hamvay Péter: Magyar Pompidou. HVG, 2019. 45. sz. 17. o.
- ↑ Poós Zoltán László: „Az anyanyelvi kultúra megtart a diktatúrával szemben, megtart annak, ami vagyok” – Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával beszélgettünk. Nullahategy.hu, 2019. december 11.
- ↑ Varga Katalin: Szakkönyvtár(ak) a holnap határán. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2018. 5. sz. 50. o.
- ↑ Németh Márton: Színes körkép egy összetett könyvtári területről. Szakkönyvtár a holnap határán. Könyvtári Figyelő, 2019. 4. sz. 616. o.
- ↑ Hajnal Béla: Rózsa Dávid (szerk.): Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Statisztikai Szemle, 2015. 3. sz. 271. o.
- ↑ Hajnal Béla: A KSH Könyvtár online folyóirata: a Nemzetközi Statisztikai Figyelő. Statisztikai Szemle, 2019. 4. sz. 410. o.
- ↑ Rózsa Dávid: Rovatszerkesztői köszöntő. Statisztikai Szemle, 2019. 10. sz. 981. o.
- ↑ A Miniszterelnökség közleménye elismerések adományozásáról. Hivatalos Értesítő, 2020. 37. sz. 3720. o.
Források[szerkesztés]
- Megbízás. Statisztikai Szemle, 2018. 5. sz. 522. o.
- Rózsa Dávid a KSH Könyvtár új főigazgatója. KSH.hu, 2018. április 13.
- Tóth Andrea: Interjú „Az év fiatal könyvtárosá”-val és „Az év fiatal könyvtárosa” pályázat Kovács Máté Alapítvány különdíjasával. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2016. 9. sz. 26–32. o. (Gergely Gyöngyvér Ildikóval)
- Új főigazgató az Országos Széchényi Könyvtár élén. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Kormány.hu, 2020. március 16.
További információk[szerkesztés]
A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának könyvtárnokai és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
Findura Imre (1871–1904) · Ferenczi Izsó (1904–1905) · Korláth József (1905–1907) · Bud János (1907) · Podmaniczky Horác (1907–1909) · Pogány Frigyes (1909?–1914) · Edelényi Szabó Dénes (1914–1931) · Elekes Dezső (1931–1936) · Szabó Béla (1937?–1940) · Gombás Géza (1940–1949) · Kerekes Gézáné (1953–1955) · Kovacsics József (1955–1959) · Dányi Dezső (1960–1983) · Csahók István (1983–2002) · Nemes Erzsébet (2003–2013) · Fülöp Ágnes (2013–2018) · Rózsa Dávid (2018–2020) · Kálmán Rita (2020–) |  | |
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
Miller Jakab Ferdinánd (1803–1815) · Horvát István (1815–1846) · Mátray Gábor (1846–1875) · Fraknói Vilmos (1875–1879) · Majláth Béla (1879–1893) · Szinnyei József (1893–1894) · Fejérpataky László (1894–1919) · Melich János (1919–1922) · Hóman Bálint (1923) · Lukinich Imre (1924–1929) · Jakubovich Emil (1930–1934) · Fitz József (1934–1945) · Györke József (1945–1946) · Tolnai Gábor (1946–1947) · Varjas Béla (1948–1957) · Jóború Magda (1958–1966) · Sebestyén Géza (1966–1968) · Jóború Magda (1968–1982) · Zircz Péter (1982) · Molnár Ferenc (1982–1984) · Havasi Zoltán (1984–1986) · Juhász Gyula (1986–1993) · Poprády Géza (1993–1999) · Monok István (1999–2009) · Sajó Andrea (2010–2013) · Szemerei Péter (2013–2014) (mb. főig.) · Káldos János (2014) (mb. főig.) · Tüske László (2014–2019) · Hammerstein Judit (2019–2020) (mb. főig.) · Rózsa Dávid (2020–) |  | |