Magyar Történelmi Társulat

A Magyar Történelmi Társulat pecsétje

A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban alapított, ma is működő tudományos társulat 1867. május 15-én alakult a hazai történettudomány művelése, népszerűsítése, levéltári kutatások rendezése, valamint a hazai történelmi források kiadása céljából.

Története

Az első értekezletet ez ügyben 1867. február 2-án Ipolyi Arnold hívta össze. Itt beszélték meg a társulat alakításának módozatait s küldtek ki egy bizottságot (Thaly Kálmán, Ipolyi, Pesty, Rómer Flóris) az alapszabályok kidolgozására. Az első közgyűlést 300 taggal május 15-én tartották a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében, amelyen megvitatták és elfogadták az alapszabályokat. A június 13-án tartott második közgyűlésen felolvasták a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat, és megválasztották a vezetőséget. Az elnök gróf Mikó Imre, a másodelnök Horváth Mihály, harmadelnök Ipolyi Arnold lett. Megválasztottak továbbá 45 választmányi tagot. Ezzel a társulat megkezdte működését.

Az első titkár Thaly Kálmán volt, ugyanő lett szerkesztője a társulat 1867. júliusban megindított szakfolyóiratának, a Századoknak is 1875-ig, amikor Szilágyi Sándor váltotta fel. Könyv- és levéltári kutatások céljából a történelmi kirándulások rendezését is ügykörébe vonta a társulat, melyeket kezdetben minden évben, később háromévenként tartottak. Első volt a kolozsvári, ezt követte a hontvármegyei 1869., avasvármegyei 1870., zemplén-ungi 1873., a zólyom-besztercebányai stb. kirándulás, melyeken több mint 134 levéltárt kutattak át a társulat tagjai, miközben több nevezetes irodalmi felfedezést is tettek, így egy ilyen kirándulás alkalmával fedezték fel 1871. Csicseren a Szabács viadala című, 1473-ban írt magyar költeményt, 1874-ben Zólyom-Radványban Balassi Bálint ismeretlen költeményeit, amelyeknek kiadásáról is a társulat gondoskodott (1879).

1895-ös működési adatok

A társulat tagjai a korabeli alapszabályok értelmében alapító (100 és 200 frtos), évdíjas rendes (5 frt) és külföldi tiszteleti tagok lehettek. Tagjainak száma 1895. november 1-jén: 370 alapító, 1638 évdíjas rendes, 11 külföldi tiszteleti tag. A társulat törzsvagyona 52400 frt, mely összeg a Pesti hazai első takarékpénztárnál van elhelyezve. Az 1896. évre előirányzott bevétel 13428 frt. Évente februárban egy rendes évi közgyűlést és minden hónapban (júl. és aug. kivételével) egy választmányi ülést tart a társulat. Az igazgatást a társulat igazgató választmánya gyakorolja, amely az elnökkel és 2 alelnökkel együtt 60 tagból áll. A választmányi tagokat a rendes évi közgyűlés választja a társulat alapító és rendes tagjai közül, oly módon, hogy a tagok egy harmada minden évben kilép, akik azonban újra megválaszthatók. Könyvtára az Egyetemi Könyvtárban, levéltára a Magyar Nemzeti Múzeumban van elhelyezve.

Elnökei

• A második közgyűlésen (június 13.) elnökké megválasztották Mikó Imre grófot, aki e tisztet 1876-ig viselte.
• Későbbi elnökök:
  • 1877-1878 Horváth Mihály
  • 1878-1886 Ipolyi Arnold
  • 1887–1888 Kemény Gábor
  • 1889-1894 Széchen Antal
  • 1894-1913 Teleki Géza
  • 1913-1916 Thallóczy Lajos
  • 1917-1932 Klebelsberg Kunó
  • 1933-1944 Hóman Bálint
  • 1946-1949 Eckhart Ferenc
  • 1949-1958 Andics Erzsébet
  • 1958-1966 Molnár Erik
  • 1967-1975 Ember Győző
  • 1975-1982 Berend T. Iván
  • 1982-1985 Makkai László
  • 1986-1990 Balogh Sándor
  • 1991-1999 Diószegi István
  • 1999-2007 Kosáry Domokos
  • 2007 Orosz István

Kiadványai

Történelmi tár és Történeti életrajzok

A társulat a Századok mellett 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia segélyezésével megindította a történeti anyag közlése céljából a Magyar Történelmi Tár (1856-1877) helyébe lépő Történelmi tár évnegyedes folyóiratot. 1885 után Történeti életrajzok címen történeti monográfiákat is kiadtak, melyek többek között Mária királynő, Zay Ferenc, Széchy Mária (II.) Forgách Zsigmond, Pázmány Péter, Kun László, (III.) Rákóczi Zsigmond, Bekes Gáspár, Béldi Pál, Nyáry Krisztina, (IV.) Thurzó Imre, Thököly Imre, Csák Máté, (V.) Bakócz Tamás, Maylád I., (VI.) Bethlen Gábor, Mátyás király, (VII.) Kovacsóczy Farkas, II. Rákóczi György, (VIII.) Nagy Lajos király, (IX.) Weiss Mihály, I. Rákóczi György, (X) Gvadányi József, Corvin János, (XI) Esterházy Pál és Zrínyi Miklós költő életrajzait közölték. Emellett 1895-ben népszerű felolvasások rendezését kezdték meg, melyeket külön füzetekben ki is adtak.

Forráskiadványok

A társulat forráskiadványai: Hazai okmánytár, I. köt. (1879), A Zichy-család okmánytára I-VIII., Nagy Imre, újabban (6. és 8. köt.) Kammerer Ernő szerkesztésében (1871-95). A széki gróf Teleki-család oklevéltára I., II. Barabás S. szerkesztésében (1895).

Házi történelmünk emlékei

Egy másik nagy vállalkozása a Házi történelmünk emlékei következő négy osztállyal: 1. Udvartartás és számadás-könyvek. 2. Régi magyar szakácskönyvek. 3. Leltárak és hozományjegyzékek. 4. Házi orvoskönyvek. Szerk. Radvánszky Béla br. Eddig megjelent kötetei: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása (1888) és Régi magyar szakácskönyvvek (1893). Pályadíjak kitűzésével is hatott a történettudomány fejlesztésére s Csánky Dezső, I. Mátyás király udvara és Chömberr Gyula, Corvin János életrajza stb. ezeknek köszönik létrejöttüket.

Századok

A tagság számára már az interneten digitalizálva is elérhető az 1867 óta kiadásra kerülő Századok. 2007-ben DVD-n is megjelentek az addig évfolyamok számai.

Források

• Lukinich Imre 1918: A Magyar Történelmi Társulat története 1867-1917.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal