Tolnai Gábor (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Tolnai Gábor (egyértelműsítő lap).
Tolnai Gábor
Születéskori neve Tolnai Gábor
Született Kunszentmiklós
1910. december 29.
Elhunyt Budapest
1990. február 17. (79 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, irodalomtörténész, esszéíró, könyvtáros, egyetemi tanár
Díjak Baumgarten-díj (1940)
József Attila-díj (1960)
Akadémiai Aranyérem (1980)

Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.[1] – Budapest, 1990. február 17.[2]) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Tartalomjegyzék

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Tolnai Béla és Schwarcz Irén voltak.[1] Budapesten érettségizett a református gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, Sík Sándor és Mészöly Gedeon tanítványa volt. 1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.

Egyetemi évek alatt ebben az épületben élt Tolnai Gábor és Radnóti Miklós

1934-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1946-1947 között főigazgatója volt. 1948-ban a MTA levelező, 1962-ben pedig rendes tagja lett. 1948-1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi és tudományos főosztály élén működött. 1949-1950 között római követ volt. 1953-1980 között az ELTE régi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője.

Szerkesztette a Magyar Századok, a Régi Magyar Prózai Emlékek, A Múlt Magyar Tudósai című könyvsorozatot. 1953-1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957-1962 között pedig a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette. 1965-től szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia idegennyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricaet. 1952-1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságában titkári, majd elnöki tisztet töltött be.

Társasági tagság[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A szabadvers és a lírai formák válsága (1931)
  • Erdély magyar irodalmi élete (1933)
  • Régi magyar főurak (1939)
  • Végzetes esztendők (1945)
  • Vázlatok és tanulmányok (1955)
  • Évek - századok (1958)
  • A tenger és a szél (1964)
  • Itália dicsérete (1965)
  • Federico García Lorca (1968)
  • Tanulmányok (1970)
  • Örökség és örökösök (1974)
  • Maradj velem, mert beesteledett (1977)
  • Nőnek az árnyak (1981)
  • Fejedelmi Erdély (1984)
  • Szóbeli jegyzék (1987)
  • Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei (1988)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Születési anyakönyvi kivonata
  2. ↑ Gyászjelentése

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

m • v • sz
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói

Miller Jakab Ferdinánd (1803–1815) · Horvát István (1815–1846) · Mátray Gábor (1846–1875) · Fraknói Vilmos (1875–1879) · Majláth Béla (1879–1893) · Szinnyei József (1893–1894) · Fejérpataky László (1894–1919) · Melich János (1919–1922) · Hóman Bálint (1923) · Lukinich Imre (1924–1929) · Jakubovich Emil (1930–1934) · Fitz József (1934–1945) · Györke József (1945–1946) · Tolnai Gábor (1946–1947) · Varjas Béla (1948–1957) · Jóború Magda (1958–1966) · Sebestyén Géza (1966–1968) · Jóború Magda (1968–1982) · Zircz Péter (1982) · Molnár Ferenc (1982–1984) · Havasi Zoltán (1984–1986) · Juhász Gyula (1986–1993) · Poprády Géza (1993–1999) · Monok István (1999–2009) · Sajó Andrea (2010–)

 Országos Széchényi Könyvtár 2.jpg
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolnai_Gábor_(irodalomtörténész)&oldid=13579564”