Rózsa György (könyvtáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  Ez a szócikk a könyvtárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Rózsa György (egyértelműsítő lap).
Rózsa György
Rozsa Gyorgy konyvtaros.jpg
Rózsa György az 1970-es évek második felében
Született Nagyvárad
Elhunyt Budapest
(83 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása könyvtáros
Kitüntetései Nemzetközi Levéltári Tanács díszérme (1977)
Szabó Ervin-emlékérem (1981)

Rózsa György (Nagyvárad, 1922. október 13. – Budapest, 2005. december 17.) diplomata, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az ENSZ genfi könyvtára főigazgatója, a közgazdaság-tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának címzetes egyetemi tanára.

Tartalomjegyzék

Életútja[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Tanulmányait Nagyváradon, Bukarestben és Budapesten végezte. 1944-ben a Kasztner-vonat utasaként – későbbi feleségével együtt – Bergen-Belsenbe deportálták. Svájcban, a Caux sur Montreux-i internálótáborban érte meg a háború végét.

Pályája kezdetén, 1946-tól a Külügyminisztérium kulturális, majd elnöki osztályán dolgozott. 1948 tavaszán a moszkvai magyar nagykövetségre helyezték át, ahol Szekfű Gyula, utóbb Molnár Erik mellett szolgált. Követségi titkárként (és ideiglenes ügyvivőként) a protokoll-, a futár-, a hadifogoly- és a nem kárpátaljai repatriációs ügyeket intézte.[1] Diplomáciai karrierjének kistarcsai internálása vetett véget.

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

1951-től a Népkönyvtári Központ munkatársaként folytatta tevékenységét. 1954-ben a Közgazdaságtudományi Intézet könyvtárosaként kezdett az Akadémián. 1960. június 30-ától az MTA Könyvtára igazgatója, 1977. október 1-jétől 1996. június 30-áig főigazgatója volt.[2] 1969 és 1975 között, megszakítva budapesti könyvtárvezetői működését, az ENSZ genfi könyvtárának főkönyvtárosi posztját töltötte be.[3] E minőségben ő volt a szervezet második vezetője a világháború után.[4]

Az MTA és különböző nemzetközi szervezetek képviseletében számos konferencián vett részt. Tisztségeket töltött be hazai és nemzetközi szakmai testületek (például a bécsi székhelyű Európai Társadalomtudományi Együttműködés[5], a hágai Nemzetközi Dokumentációs Szövetség[6] Társadalomtudományi Osztályozási Bizottsága és 1988-tól a párizsi Nemzetközi Bibliológiai Társaság[7]) vezetőségében, közreműködött szakfolyóiratok – többek között a Magyar Könyvszemle (1962–1969), a Könyvtári Figyelő (1979–1980), az ECSSID Bulletin (1979–), az angol Alexandria (1990–) és International Journal of Information and Library Research (1990–) – szerkesztőbizottságában.

1988-ban az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára lett.[8] A Könyvtártudományi és Informatikai Tanszéken speciálkollégiumokat és posztgraduális kurzusokat tartott. 1996-os nyugdíjba vonulását követően a Pro Bibliotheca Alapítvány elnökeként folytatta az akadémiai és az általános könyvtárügy segítését.

1963-ban a közgazdaság-tudomány kandidátusa, 1988-ban akadémiai doktora lett.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a szakirodalmi informatika elmélete és módszertana volt; témája társadalomtudományi, közgazdasági, kutatásszervezési és nemzetközi összefüggéseit is vizsgálta. Magyar és idegen nyelven több mint ötszáz publikációja jelent meg. Összegzései közül a Tudományos tájékoztatás és társadalom című monográfiát és Információ: az igényektől a szükségletekig. Nemzeti adottságok és nemzetközi együttműködés a tudományos információgazdálkodásban című disszertációját angolul is kiadták.[9]

A nyolcvanas években részt vett a hazai bibliológiai kutatások újraindításában, a könyvtárosok akadémiai tudományos minősítését végző bizottságok felállításában, irányította az Akadémiai Könyvtár modernizálását.[10] Az Arany János utcai akadémiai bérház könyvtárrá való átalakítását közel másfél évtizedig szervezte. E munka eredményeként 1988. november 3-án avatták föl a Könyvtár új otthonát.[11]

„ A kultúra a maga összetett voltában döntően meghatározza a munkához való viszonyt. Ebből következik a kultúra közgazdasági tényező jellege is ”
– Rózsa György a kultúráról[12]

Az 1990-es évektől több tanulmányában és esszéjében értekezett az információs társadalomról és a fejlődő országok támogatásának új formáiról. A kulturális örökség és az elektronizációs forradalom „összebékítését” tartotta a 21. század egyik legfontosabb kihívásának.[13] A legelmaradottabb térségek felemelésének egyik lehetőségét a Multifunkcionális Alkalmazott Munkakészségi Alap, a MAMA-rendszer létrehozásában, vagyis a kulturális intézmények (nemzeti könyvtár, levéltár, könyvkiadás és -terjesztés) „egy fedél alá” vonásában látta.[14]

Vitacikkeiben főleg a magyar könyvtárüggyel foglalkozott, de megszólalt a szólásszabadság[15] és a délszláv háború utáni kulturális rehabilitáció kérdésében[16] is. Pályafutása jellemző epizódjait megörökítő tízrészes sorozatát a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros jelentette meg 1995 és 2002 között. Versei, aforizmái, útirajzai és az ötvenes éveket megidéző történetei két kiadásban láttak napvilágot. A vele készült életútinterjú két fejezete a Könyvtári Levelező/lap című könyvtári szakfolyóiratban látott napvilágot.[17]

Emlékezete[szerkesztés]

Rózsa György síremléke a Farkasréti temetőben
Rózsa György emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, XIII. ker. Csanády u. 4/b.)

2008. november 19-én az Akadémiai Könyvtár Vasarely-termében ünnepi ülésen emlékeztek meg életéről, tudományos és könyvtárvezetői tevékenységéről. Az eseményen felszólalt Náray-Szabó Gábor főigazgató, Vámos Tibor akadémikus, Tamás Pál szociológus, Sebestyén György, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének vezetője és Bánhegyi Zsolt, az Akadémiai Könyvtár osztályvezetője.[18]

2012. október 12-én születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak utolsó, újlipótvárosi otthona falán.[19]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Szakirodalmi munkái[szerkesztés]

  • A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási bibliográfiai kézikönyv (Haraszthy Gyula előszavával; Budapest, 1959, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)
  • A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezési tájékoztatás problémái (Budapest, 1965, Akadémiai Kiadó)
  • Tudományos tájékoztatás és társadalom (Budapest, 1972, Akadémiai Kiadó)
  • Scientific Information and Society (The Hague – Paris, 1973, Mouton)
  • „Tudományok és művészségek szeretete…” Írások az MTA Könyvtáráról (Budapest, 1986, MTA Könyvtára)
  • Information: From Claims to Needs. National Aptitudes for International Co-operation in Scientific Information Economy (Köpeczi Béla előszavával; Budapest, 1988, Kultúra – Library of HAS)
  • Kulturális örökség és információs társadalom (Fejtő Ferenc előszavával; Budapest, 1995, Argumentum)
  • Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről (Fejtő Ferenc és Farkas János előszavával; Budapest, 2004, Argumentum)

Szépirodalmi kötetei[szerkesztés]

  • Bal kezem öt ujja az Ingres-hegedűn (Budapest, 1994, Argumentum)
  • Változatok Ingres hegedűjére és Chagall-inspirációk (Kabdebó Tamás előszavával; Budapest, 2001, Argumentum)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lázár, 1998. 198. o.
  2. ↑ Gerő, 2009. 409. o.
  3. ↑ Gömbös, 2008. 221. o.
  4. ↑ Cruger Dale, 1970. 14. o.
  5. ↑ European Cooperation in Social Science Information and Documentation, ECSSID.
  6. ↑ Fédération Internationale d’Information et de Documentation, FID.
  7. ↑ Association Internationale de Bibliologie, AIB.
  8. ↑ Gregorovicz, 2006. 89. o.
  9. ↑ Curriculum vitae, 1992. 9–10. o.
  10. ↑ Sebestyén, 2009. 41–43., 47–48. o.
  11. ↑ Rózsa, 1989. 19–24. o.
  12. ↑ Rózsa, 1997.
  13. ↑ Juhász–Bodansky, 2007. 580–581. o.
  14. ↑ Rózsa, 2004. 58–63. o.
  15. ↑ Rózsa, 1996b. 18. o.
  16. ↑ Rózsa, 1996a. 143–144. o.
  17. ↑ Rózsa, 2010.; Rózsa, 2011.
  18. ↑ Murányi, 2008. 15–17. o.
  19. ↑ Lencsés, 2012.

Források[szerkesztés]

  • Cruger Dale, 1970. = Cruger Dale, Doris: The United Nations Library. Its Origin and Development. Chicago, 1970, American Library Association.
  • Curriculum vitae, 1992. = Curriculum vitae. In „Gondolatok a könyvtárban”. Szerk.: Domsa Károlyné – Fekete Gézáné – Kovács Mária. Budapest, 1992, MTA Könyvtára. 9–10. o.
  • Gerő, 2009. = Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Budapest, 2009, Országos Széchényi Könyvtár.
  • Gömbös, 2008. = Gömbös Ervin: Magyarok az ENSZ apparátusában. Külügyi Szemle, 2008. 2. sz. 213–229. o.
  • Gregorovicz, 2006. = Gregorovicz Anikó: Emlékezés dr. Rózsa Györgyre. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2006. 2. sz. 89. o.
  • Juhász–Bodansky, 2007. = Az információs társadalom korai magyar irodalma. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Juhász Lilla – Bodansky György. Budapest, 2007, Gondolat – INFONIA.
  • Lázár, 1998. = Lázár György: Szekfű Gyula követ és a moszkvai magyar követség jelentései (1946–1948). Budapest, 1998, Magyar Országos Levéltár.
  • Lencsés, 2012. = Lencsés Ákos: Rózsa György emléktáblájának felavatása. Könyvtári Levelező/lap, 2012. 10. sz. 31–32. o.
  • Murányi, 2008. = Murányi Lajos: Rózsa György emlékülés az MTA Könyvtárában. Könyvtári Levelező/lap, 2008. 12. sz. 15–17. o.
  • Rózsa, 1989. = Rózsa György: Új épületben készül az Akadémia Könyvtára történelmének új lapjait írni. In Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988. Összeáll.: Fekete Gézáné. Budapest, 1989, MTA Könyvtára. 19–24. o.
  • Rózsa, 1996a. = Rózsa György: A délszláv kulturális helyreállítás egyik lehetséges változata kilenc tételben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996. 4–5. sz. 143–144. o.
  • Rózsa, 1996b. = Rózsa György: „Egy főre eső nemzeti jóérzés”. Népszabadság, 1996. április 29. 18. o.
  • Rózsa, 1997. = Rózsa György: Gutenberg nem vonul nyugdíjba – A kulturális örökség és a digitalizált kultúra kapcsolatáról. Írás Tegnap és Holnap, 1997. 1. sz.
  • Rózsa, 2004. = Rózsa György: Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről. Budapest, 2004, Argumentum.
  • Rózsa, 2010. = Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből I. Könyvtári Levelező/lap, 2010. 12. sz. 4–12. o.
  • Rózsa, 2011. = Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből II. Könyvtári Levelező/lap, 2011. 1. sz. 8–12. o.
  • Sebestyén, 2009. = Sebestyén György: Információs rendszerek a kutatásfejlesztés számára – Rózsa György, a globalizmus és a tudásmenedzsment. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3. sz. 41–49. o.

További információk[szerkesztés]

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

Lexikoncikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa György (könyvtáros) témájú médiaállományokat.

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Rózsa György szakirodalmi munkássága 1959–1991. Válogatott bibliográfia. Összeáll.: Fekete Gézáné. In „Gondolatok a könyvtárban”. Szerk.: Domsa Károlyné – Fekete Gézáné – Kovács Mária. Budapest, 1992, MTA Könyvtára. 13–28. o.
m • v • sz
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnokai és (fő)igazgatói
Főkönyvtárnokok

Hunfalvy Pál (1851–1891) · Fröhlich Róbert (1892–1894) · Heller Ágost (1894–1902) · Szily Kálmán (1905–1924) · Ferenczi Zoltán (1925–1927) · Szinnyei József (1928–1943) · Melich János (1943–1948) · Keresztury Dezső (1948–1950)

 Guarykodex.jpg
(Fő)igazgatók

Scher Tibor (1950–1952) · Haraszthy Gyula, Kovács Máté, Mátrai László (1952–1953) · Haraszthy Gyula (1953–1960) · Rózsa György (1960–1996) · Engel Pál (1996–1997) · Domsa Károlyné (1997–2006, főigazgató-helyettesként) · Náray-Szabó Gábor (2006–)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rózsa_György_(könyvtáros)&oldid=13689857”