Rózsa György (könyvtáros)
| Rózsa György | |
 | |
| Rózsa György az 1970-es évek második felében | |
| Született | 1922. október 13. Nagyvárad |
| Elhunyt | 2005. december 17. (83 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Rózsa Gábor és Rózsa Mihály |
| Foglalkozása | könyvtáros |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/10-7-18) |
| A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója | |
| Hivatali idő 1960 – 1996 | |
| Előd | Haraszthy Gyula |
| Utód | Engel Pál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rózsa György (Nagyvárad, 1922. október 13. – Budapest, 2005. december 17.) diplomata, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának és az ENSZ genfi könyvtárának főigazgatója, a közgazdaság-tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának címzetes egyetemi tanára. Rózsa Gábor (1947) statisztikus és Rózsa Mihály (1953-2007) történész apja, Rózsa Dávid (1982) könyvtáros, Rózsa Dániel, Rózsa Eszter és Rózsa Ádám nagyapja.
Életútja[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
Tanulmányait Nagyváradon, Bukarestben és Budapesten végezte. 1944-ben a Kasztner-vonat utasaként – későbbi feleségével együtt – Bergen-Belsenbe deportálták. Svájcban, a Caux sur Montreux-i internálótáborban érte meg a háború végét.
Pályája kezdetén, 1946-tól a Külügyminisztérium kulturális, majd elnöki osztályán dolgozott. 1948 tavaszán a moszkvai magyar nagykövetségre helyezték át, ahol Szekfű Gyula, utóbb Molnár Erik mellett szolgált. Követségi titkárként (és ideiglenes ügyvivőként) a protokoll-, a futár-, a hadifogoly- és a nem kárpátaljai repatriációs ügyeket intézte.[1] Diplomáciai karrierjének kistarcsai internálása vetett véget.
Szakmai pályafutása[szerkesztés]
1951-től a Népkönyvtári Központ munkatársaként folytatta tevékenységét. 1954-ben a Közgazdaságtudományi Intézet könyvtárosaként kezdett az Akadémián. 1960. június 30-ától az MTA Könyvtárának az igazgatója, 1977. október 1-jétől 1996. június 30-áig főigazgatója volt.[2] 1969 és 1975 között, megszakítva budapesti könyvtárvezetői működését, az ENSZ genfi könyvtárának főkönyvtárosi posztját töltötte be.[3] E minőségben ő volt a szervezet második vezetője a világháború után.[4]
Az MTA és különböző nemzetközi szervezetek képviseletében számos konferencián vett részt. Tisztségeket töltött be hazai és nemzetközi szakmai testületek (például a bécsi székhelyű Európai Társadalomtudományi Együttműködés,[5] a hágai Nemzetközi Dokumentációs Szövetség[6] Társadalomtudományi Osztályozási Bizottsága és 1988-tól a párizsi Nemzetközi Bibliológiai Társaság[7]) vezetőségében, közreműködött szakfolyóiratok – többek között a Magyar Könyvszemle (1961–1969), a Könyvtári Figyelő (1979–1980), az ECSSID Bulletin (1979–), az angol Alexandria (1990–) és International Journal of Information and Library Research (1990–) – szerkesztőbizottságában.
1988-ban az ELTE Bölcsészettudományi Kar címzetes egyetemi tanára lett.[8] A Könyvtártudományi és Informatikai Tanszéken speciálkollégiumokat és posztgraduális kurzusokat tartott. 1996-os nyugdíjba vonulását követően a Pro Bibliotheca Alapítvány elnökeként folytatta az akadémiai és az általános könyvtárügy segítését.
1963-ban a közgazdaságtudomány kandidátusa, 1988-ban akadémiai doktora lett.
Munkássága[szerkesztés]
Kutatási területe a szakirodalmi informatika elmélete és módszertana volt; témájának társadalomtudományi, közgazdasági, kutatásszervezési és nemzetközi összefüggéseit is vizsgálta. Magyar és idegen nyelven több mint ötszáz publikációja jelent meg. Összegzései közül a Tudományos tájékoztatás és társadalom című monográfiát és Információ: az igényektől a szükségletekig. Nemzeti adottságok és nemzetközi együttműködés a tudományos információgazdálkodásban című disszertációját angolul is kiadták.[9]
A nyolcvanas években részt vett a hazai bibliológiai kutatások újraindításában, a könyvtárosok akadémiai tudományos minősítését végző bizottságok felállításában, irányította az Akadémiai Könyvtár modernizálását.[10] Az Arany János utcai akadémiai bérház könyvtárrá való átalakítását közel másfél évtizedig szervezte. E munka eredményeként 1988. november 3-án avatták föl a Könyvtár új otthonát.[11]
| „ | A kultúra a maga összetett voltában döntően meghatározza a munkához való viszonyt. Ebből következik a kultúra közgazdasági tényező jellege is | ” |
| – Rózsa György a kultúráról[12] | ||
Az 1990-es évektől több tanulmányában és esszéjében értekezett az információs társadalomról és a fejlődő országok támogatásának új formáiról. A kulturális örökség és az elektronizációs forradalom „összebékítését” tartotta a 21. század egyik legfontosabb kihívásának.[13] A legelmaradottabb térségek felemelésének egyik lehetőségét a Multifunkcionális Alkalmazott Munkakészségi Alap, a MAMA-rendszer létrehozásában, vagyis a kulturális intézmények (nemzeti könyvtár, levéltár, könyvkiadás és -terjesztés) „egy fedél alá” vonásában látta.[14]
Vitacikkeiben főleg a magyar könyvtárüggyel foglalkozott, de megszólalt a szólásszabadság[15] és a délszláv háború utáni kulturális rehabilitáció kérdésében[16] is. Pályafutása jellemző epizódjait megörökítő tízrészes sorozatát a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros jelentette meg 1995 és 2002 között. Versei, aforizmái, útirajzai és az ötvenes éveket megidéző történetei két kiadásban láttak napvilágot. A vele készült életútinterjú két fejezete a Könyvtári Levelező/lapban,[17] az interjú szövegén alapuló életrajza az MTA Könyvtár és Információs Központ és a KSH Könyvtár kiadásában látott napvilágot.
Alapítványa[szerkesztés]
1990-ben két fiával létrehozta az első feleségéről, Robitsek Borbála (1920–1967) óvónőről elnevezett Rózsa Borka Alapítványt, amelynek célja a végzős magyarországi óvodapedagógus-hallgatók támogatása.
Emlékezete[szerkesztés]
2008. november 19-én az Akadémiai Könyvtár Vasarely-termében ünnepi ülésen emlékeztek meg életéről, tudományos és könyvtárvezetői tevékenységéről. Az eseményen felszólalt Náray-Szabó Gábor főigazgató, Vámos Tibor akadémikus, Tamás Pál szociológus, Sebestyén György, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének vezetője és Bánhegyi Zsolt, az Akadémiai Könyvtár osztályvezetője.[18]
2012. október 12-én születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak utolsó, újlipótvárosi otthona falán.[19]
2015. március 4-én könyvbemutatóval egybekötött megemlékezésre került sor tiszteletére az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében Monok István, Rózsa Dávid, Csurgay Árpád és Murányi Lajos előadásával.[20]
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- Nemzetközi Levéltári Tanács díszérme (1977)
- Szabó Ervin-emlékérem (1981)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
- Szocialista Magyarországért Érdemrend (1989)
- Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
- Pro Scientia Hungarica (1996)
- A Bolyai János Alapítvány Bolyai-díja (2004)
Főbb művei[szerkesztés]
Szakirodalmi munkái[szerkesztés]
- A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási bibliográfiai kézikönyv (Haraszthy Gyula előszavával; Budapest, 1959, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)
- A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban | Les sciences soliales Hongroises dens les publications de l'UNESCO (Budapest, 1960)
- The documentation of science organization as an emerging new branch of scientific information (Budapest, 1962, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára)
- Hagyomány és korszerűség : az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről (Budapest, 1964, MTA Könyvtára)
- Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (Budapest, 1964, MTA Könyvtára)
- A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái (Budapest, 1965, Akadémiai Kiadó)
- Some considerations of the role of scientific libraries in the age of the scientific and technical revolution : an essay and approach to the problem (Budapest, 1970, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára)
- Tudományos tájékoztatás és társadalom (Budapest, 1972, Akadémiai Kiadó)
- Scientific Information and Society (The Hague – Paris, 1973, Mouton)
- „Tudományok és művészségek szeretete…” Írások az MTA Könyvtáráról (Budapest, 1986, MTA Könyvtára)
- Information: From Claims to Needs. National Aptitudes for International Co-operation in Scientific Information Economy (Köpeczi Béla előszavával; Budapest, 1988, Kultúra – Library of HAS)
- Kulturális örökség és információs társadalom (Fejtő Ferenc előszavával; Budapest, 1995, Argumentum)
- Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről (Fejtő Ferenc és Farkas János előszavával; Budapest, 2004, Argumentum)
Szépirodalmi kötetei[szerkesztés]
- Bal kezem öt ujja az Ingres-hegedűn (Budapest, 1994, Argumentum)
- Változatok Ingres hegedűjére és Chagall-inspirációk (Kabdebó Tamás előszavával; Budapest, 2001, Argumentum)
- Rózsa György–Rózsa Dávid: Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre; MTAK–KSH Könyvtár, Bp., 2015
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lázár, 1998. 198. o.
- ↑ Gerő, 2009. 409. o.
- ↑ Gömbös, 2008. 221. o.
- ↑ Cruger Dale, 1970. 14. o.
- ↑ European Cooperation in Social Science Information and Documentation, ECSSID.
- ↑ Fédération Internationale d’Information et de Documentation, FID.
- ↑ Association Internationale de Bibliologie, AIB.
- ↑ Gregorovicz, 2006. 89. o.
- ↑ Curriculum vitae, 1992. 9–10. o.
- ↑ Sebestyén, 2009. 41–43., 47–48. o.
- ↑ Rózsa, 1989. 19–24. o.
- ↑ Rózsa, 1997.
- ↑ Juhász–Bodansky, 2007. 580–581. o.
- ↑ Rózsa, 2004. 58–63. o.
- ↑ Rózsa, 1996b. 18. o.
- ↑ Rózsa, 1996a. 143–144. o.
- ↑ Rózsa, 2010.; Rózsa, 2011.
- ↑ Murányi, 2008. 15–17. o.
- ↑ Lencsés, 2012.
- ↑ Beszámoló a rendezvényről az MTA KIK honlapján, A rendezvény videófelvétele az MTA KIK Képkönyvtárában[halott link]
Források[szerkesztés]
- Cruger Dale, 1970. = Cruger Dale, Doris: The United Nations Library. Its Origin and Development. Chicago, 1970, American Library Association.
- Curriculum vitae, 1992. = Curriculum vitae. In „Gondolatok a könyvtárban”. Szerk.: Domsa Károlyné – Fekete Gézáné – Kovács Mária. Budapest, 1992, MTA Könyvtára. 9–10. o.
- Gerő, 2009. = Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Budapest, 2009, Országos Széchényi Könyvtár.
- Gömbös, 2008. = Gömbös Ervin: Magyarok az ENSZ apparátusában.[halott link] Külügyi Szemle, 2008. 2. sz. 213–229. o.
- Gregorovicz, 2006. = Gregorovicz Anikó: Emlékezés dr. Rózsa Györgyre. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2006. 2. sz. 89. o.
- Juhász–Bodansky, 2007. = Az információs társadalom korai magyar irodalma. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Juhász Lilla – Bodansky György. Budapest, 2007, Gondolat – INFONIA.
- Lázár, 1998. = Lázár György: Szekfű Gyula követ és a moszkvai magyar követség jelentései (1946–1948). Budapest, 1998, Magyar Országos Levéltár.
- Lencsés, 2012. = Lencsés Ákos: Rózsa György emléktáblájának felavatása. Könyvtári Levelező/lap, 2012. 10. sz. 31–32. o.
- Murányi, 2008. = Murányi Lajos: Rózsa György emlékülés az MTA Könyvtárában. Könyvtári Levelező/lap, 2008. 12. sz. 15–17. o.
- Rózsa, 1989. = Rózsa György: Új épületben készül az Akadémia Könyvtára történelmének új lapjait írni. In Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988. Összeáll.: Fekete Gézáné. Budapest, 1989, MTA Könyvtára. 19–24. o.
- Rózsa, 1996a. = Rózsa György: A délszláv kulturális helyreállítás egyik lehetséges változata kilenc tételben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996. 4–5. sz. 143–144. o.
- Rózsa, 1996b. = Rózsa György: „Egy főre eső nemzeti jóérzés”. Népszabadság, 1996. április 29. 18. o.
- Rózsa, 1997. = Rózsa György: Gutenberg nem vonul nyugdíjba – A kulturális örökség és a digitalizált kultúra kapcsolatáról. Írás Tegnap és Holnap, 1997. 1. sz.
- Rózsa, 2004. = Rózsa György: Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről. Budapest, 2004, Argumentum.
- Rózsa, 2010. = Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből I. Könyvtári Levelező/lap, 2010. 12. sz. 4–12. o.
- Rózsa, 2011. = Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből II. Könyvtári Levelező/lap, 2011. 1. sz. 8–12. o.
- Sebestyén, 2009. = Sebestyén György: Információs rendszerek a kutatásfejlesztés számára – Rózsa György, a globalizmus és a tudásmenedzsment. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3. sz. 41–49. o.
További információk[szerkesztés]
Életrajz[szerkesztés]
- Rózsa György – Rózsa Dávid: Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre. Budapest, 2015, MTA Könyvtár és Információs Központ – KSH Könyvtár.
Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]
- Bánhegyi Zsolt: Búcsúbeszéd Rózsa György ravatalánál. Könyvtári Levelező/lap, 2006. 1. sz. 14–15. o.
- Csurgay Árpád: Emlékezés Rózsa Györgyre. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 2. sz. 53. o.
- Fejtő Ferenc: Búcsú Rózsa Györgytől. Népszava, 2006. január 9. 7. o.
- Gregorovicz Anikó: In memoriam Rózsa György. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3. sz. 39–40. o.
- Rózsa Dávid: A kilencvenedik év. Rózsa György emlékezete. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 2. sz. 54. o.
- Sonnevend Péter: Rózsa György (1922–2005). Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2006. 2. sz. 53–55. o.
- Sz[ále] L[ászló]: Rózsa György 1922–2005. Magyar Hírlap, 2006. január 9. 17. o.
- Tamás Pál: A könyvtáros elment. Népszabadság, 2006. január 9. 12. o.
- Vajda Kornél: Tisztelgés Rózsa György előtt. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1998. 3. sz. 49–51. o.
- Vámos Tibor: Rózsa György (1922–2006). Magyar Tudomány, 2006. 3. sz. 373. o.
Lexikoncikkek[szerkesztés]
- Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár II. (K–Z). Szerk.: F. Almási Éva. Budapest, 2000, Enciklopédia. 282. o.
- MTI Ki kicsoda 2006 II. (L–Z). Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 2005, MTI. 1462. o.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 375. o. ISBN 963-955-626-2
Bibliográfia[szerkesztés]
- Dr. Rózsa György 1985–2005 közötti írásainak válogatott bibliográfiája. Összeáll.: Murányi Lajos – Bánhegyi Zsolt. 2006. február 1.
- Rózsa György műveinek válogatott bibliográfiája. In Rózsa György – Rózsa Dávid: Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre. Budapest, 2015, MTA Könyvtár és Információs Központ – KSH Könyvtár. 199–224. o.
- Rózsa György szakirodalmi munkássága 1959–1991. Válogatott bibliográfia. Összeáll.: Fekete Gézáné. In „Gondolatok a könyvtárban”. Szerk.: Domsa Károlyné – Fekete Gézáné – Kovács Mária. Budapest, 1992, MTA Könyvtára. 13–28. o.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnokai és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
| Főkönyvtárnokok | Hunfalvy Pál (1851–1891) · Fröhlich Róbert (1892–1894) · Heller Ágost (1894–1902) · Szily Kálmán (1905–1924) · Ferenczi Zoltán (1925–1927) · Szinnyei József (1928–1943) · Melich János (1943–1948) · Keresztury Dezső (1948–1950) |  |
| (Fő)igazgatók | Scher Tibor (1950–1952) · Haraszthy Gyula, Kovács Máté, Mátrai László (1952–1953) · Haraszthy Gyula (1953–1960) · Rózsa György (1960–1996) · Engel Pál (1996–1997) · Domsa Károlyné (1997–2006, főigazgató-helyettesként) · Náray-Szabó Gábor (2006–2013) · Monok István (2013–) | |
.svg){kind=small}
