Varjas Béla

Varjas Béla (Esztergom, 1911. január 11. – Budapest, 1985. április 5.) irodalomtörténész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár vezetője 1948 és 1957 között.

Életútja

Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán végezte. Eötvös-kollégistaként Gombocz Zoltán és Horváth János tanítványa volt. 1934-ben szerzett diplomát.

1934-ben a Révai Kiadó helyettes lektoraként, az 1934–1935-ös tanévben a Kölcsey Ferenc Gimnázium kisegítő tanáraként dolgozott. 1935 és 1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt. 1940-től Horváth János felkérésére proszemináriumot tartott a budapesti egyetemen. 1941-től 1945-ig a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban a bölcsészettudományi kar előadójaként működött. 1945–1946-ban, majd 1955 és 1957 között a Magyar Könyvszemle szerkesztője volt. 1946-ban habilitált, ettől az évtől magántanárként 16. századi magyar irodalmat oktatott Budapesten. (1949 és 1953 között az újonnan létrehozott könyvtártudományi tanszéken is tanított.) 1945-ben a Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársává, 1948-ban főigazgató-helyettesévé, 1949-ben főigazgatójává nevezték ki. 1957-ig szolgált ezen a poszton. Távozása után 1981-es nyugdíjba vonulásáig az Irodalomtörténeti Intézetben tevékenykedett. Megalakulásától, 1969-től részt vett a reneszánsz és a barokk irodalmát kutató csoport munkájában. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságának alapító tagja volt.

Munkássága

A magyar könyvkiadás kezdeteit és a 16. századi magyar irodalom történetét, elsődlegesen Balassi Bálint munkásságát kutatta. Nevéhez fűződik a legrégibb fennmaradt Balassi-kiadás felfedezése, a Balassa-kódex, a 17. századi szombatos énekek és Lencsés György orvosi könyvének, Ars Medica megjelentetése. 1959-től szervezte és irányította a régi magyar nyomtatványok hasonmás kiadását a Bibliotheca Hungarica Antiqua című sorozatban. Foglalkozott Sylvester János, Heltai Gáspár és Komlós András kiadványaival és a krakkói magyar nyomtatványokkal. Közreműködött A magyar irodalom története című hatkötetes kézikönyv-sorozat első két kötetének szerkesztésében és az első megírásában, valamint a Régi Magyar Költők Tára 16. századi folyamának újraindításában. A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei című összegzésében a 16. századi magyar irodalom és társadalom összefüggéseit vizsgálta. Felesége, V. Nyilassy Vilma és Kiss József társaságában közzétette Petőfi Sándor összes műveinek kritikai kiadását.

A második világháború után részt vett a magyar könyvtárügy újjászervezésében. 1947-ben tervezetet tett közzé a könyvtártan egyetemi oktatásáról. 1949-ben az ő vezetésével indult meg a könyvtárosképzés a budapesti egyetemen. Igazgatói időszaka alatt vette át a Széchényi Könyvtár a megszűnt Országos Könyvtári Központ feladatait, valamint a gyöngyösi, keszthelyi és zirci műemlékkönyvtárak felügyeletét. Jelentős szerepet játszott a Magyar Könyvszemle 1955-ös újraindulásában. Ugyanebben az évben tanulmányt publikált a könyvtártudomány elvi alapjáról és rendszeréről.

Elismerései

1955-ben Munka Érdemrenddel, 1981-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Főbb művei

Monográfiák, tanulmányok

• Erdély és irodalmunk nemzeti egysége (Budapest, 1934)
• Könyvtörténet I–II. 1950/51. tanév 1–2. félév (Budapest, 1951)
• A könyvtártudomány elvi alapja és rendszere (Budapest, 1955)
• Paleográfiai útmutató a XV–XVII. századi magyar nyelvű kéziratok olvasásához. Segédlet a könyvtárosképzéshez (Budapest, 1982)
• A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Budapest, 1982)

Szövegközlések, szerkesztett kötetek

• Balassa Bálintnak Istenes éneki (Budapest, 1941)
• Enyedi György: Gismunda és Gisquardus széphistóriája (Kolozsvár, 1942)
• XVI. századi magyar orvosi könyv (Kolozsvár, 1943)
• Balassa-kódex (Budapest, 1944)
• Heltai Gáspár: Magyar Krónika (Budapest, 1963)
• Szombatos énekek (Budapest, 1970)
• Balassi Bálint és a 16. század költői I–II. (Budapest, 1979)
• Balassi Bálint összes versei és Szép magyar comoediája (Budapest, 1981)
• Irodalom és ideológia a 16–17. században (Budapest, 1987)

Források

• Havasi Zoltán: Varjas Béla (1911–1985). Magyar Könyvszemle, 1985. 1. sz. 78–79. o.
• Horváth Iván: Varjas Béla (1911–1985). Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 2. sz. 255–256. o.
• Klaniczay Tibor: Varjas Béla hetven éves. Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 1. sz. 133–134. o
• Kókay György: Búcsú a Magyar Könyvszemle egykori szerkesztőjétől. Magyar Könyvszemle, 1985. 1. sz. 79–80. o.
• Sebestyén György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének rövid története. H. és é. n. [Budapest, 2001], ELTE Eötvös Kiadó.

Kapcsolódó szócikkek

• Kódexirodalom Erdélyben
• Nyelvemlékek Erdélyben