Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kölcsey Ferenc Gimnázium

Kolcseybudapest.jpg
A gimnázium épülete
Alapítva 1898
Hely magyar Budapest, Magyarország
Típus állami fenntartású gimnázium
Igazgató Makk Katalin
Elérhetőség
Cím 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 26.
Telefonszám +36/1-311-4684
E-mail titkar@kolcsey-bp.sulinet.hu
Kölcsey Ferenc Gimnázium  (Budapest)
Kölcsey Ferenc Gimnázium
Kölcsey Ferenc Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 19° 04′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 19° 04′ 13″
A Kölcsey Ferenc Gimnázium weboldala

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium a főváros egyik nagy múltú gimnáziuma, mely a VI. kerületben, a Munkácsy Mihály utca 26. alatt található.

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium udvara és épülete

A századfordulón formálódó VI. kerület gyermeklétszáma olyan gyorsan növekedett, hogy ellátásukról hirtelenjében csak ideiglenesen tudtak gondoskodni. Nem lévén akkor más lehetőség, a VI. kerület diákjai az V. kerület állami főgimnáziumába iratkoztak be. Az 1898/99-es tanévre olyan nagy számban jelentkeztek a diákok, hogy a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium a VI. kerületi gyermekek számára ebben az iskolában három új osztályt különített el. Ezen új osztályok igazgatói teendőinek ellátásával az 1899. aug. 26-án kelt 65605. számú rendeletében a minisztérium Szele Róbertet bízta meg. Ugyanebben az évben a VI. kerület dr. Erődy Béla személyében tankerületi királyi főigazgatót kapott, akinek fő feladata a kerületi oktatás megszervezése, illetve a már elhelyezett gyermekek iskolai nevelésének ellenőrzése volt. Az osztályok számának növekedése s az ebből adódó zsúfoltság a következő évben lehetetlenné tette a VI. kerületi gyermekek oktatásának folytatását az V. kerületi gimnáziumban. Ezért aztán 1900-ban kibérelték a Lovag utca 19. számú bérház földszintjét, és az osztályok áttelepülésével megkezdődött az iskola teljesen önálló élete, bár a hely szűkössége miatt még évekig használták az V. kerület főgimnáziumának kápolnáját és nagytermét. A tanulói évfolyamok számának növekedése miatt egyre több helyre volt szükség. Először a Lovag utca 19. I. és II. emeletével bővült az iskola, 1902-ben pedig sor került a Lovag utca 18. számú ház egész területének kibérelésére is. A két bérház méretei és arányai miatt nem felelt meg iskolai célokra, például nagyobb rendezvények megtartására, illetve sporttevékenység folytatására teljességgel alkalmatlanok voltak. Ráadásul a nagyarányú túljelentkezés miatt 120 tanulót a X. kerületi általános iskolában voltak kénytelenek elhelyezni. Immáron halaszthatatlanná vált egy új iskolaépület felépítése. Ezért a főváros 1904-ben megvásárolta az ekkoriban kiépülő, jelenlegi Munkácsy Mihály utca 1700 négyszögöles telkét új iskola építésére.

A tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A századfordulón a jelentősen megnövekedett igényekhez igazodva a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium iskolaépítési programot dolgozott ki. A program tervszerűségét az évről évre meghirdetett építészeti pályázatok biztosították. Budapesten ehhez a fővárosi építési főhatóság iskolaépítési akciót dolgozott ki, amelynek keretében végül 36 új iskolát építettek fel. A tervpályázatokat a hatóságok és az építészszervezetek bonyolították le. (Ez utóbbiak közül a legjelentősebbek akkoriban a Magyar Mérnök- és Építészeti Egylet, valamint az ebből 1902-ben kivált Magyar Építőművészek Szövetsége.) A pályázatok általában nyilvánosak voltak, de a pályázaton való részvételt ˝magyar honosság˝-hoz kötötték. Időnként hirdettek meghívásos pályázatokat is, amelyeken külföldiek is szerepelhettek. A pályázók rendelkezésére álló idő még a nagy tervpályázatok esetében is csak néhány hónapra korlátozódott. A pályamunkákat rövid időn belül egy felkért zsűri bírálta el. Mivel a terveket végül az illetékes hatóságok fogadták el és rendelték meg, ezért elég gyakran előfordult, hogy a megbízást nem a valódi győztes kapta meg. A VI. kerületi főgimnázium telkére kiírt nyilvános tervpályázatot a Berzeviczy Albert vezette közoktatási minisztérium és a főváros együttesen rendezte meg. Ebben az időszakban az építészetben az eklektikus stílus mellett már olyan új törekvések is kibontakoztak egy nemzeti stílusirányzat létrehozására, amelyek az európai szecesszió hatása alatt álltak. Ennek az irányzatnak meghatározó alakja Lechner Ödön volt, akinek rajongóiból és követőiből a századfordulón építészeti iskola alakult ki. Lechner a hazai szecesszió formanyelvének kialakításával nagy vitákat váltott ki építészeti körökben. Emiatt 1905 után egyre kevesebb megrendeléshez jutott. Az 1905-ben a VI. kerületi főgimnázium épületére kiírt pályázaton építészetének több követője is elindult, így Pártos Gyula és Kőrössy Albert Kálmán is adott be pályaműveket. Az 1906-ban elbírált pályázat győztese Kőrössy lett, aki a megbízást is elnyerte.

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium épülete az 1900-as években

A XX. század elején még a monumentális épületek is viszonylag gyorsan felépültek a rendelkezésre álló nagyszámú és olcsó munkaerőnek köszönhetően. A VI. kerület főgimnáziuma is mintegy két év alatt megszületett - impozáns méretei ellenére. A szétszórva és szűkös körülmények között működő iskola tanárai még ezt a tempót is nagyon lassúnak érezték. Így írt erről az 1906/07. évi iskolai évkönyv: ˝A kilencedik év Értesítőjét épp úgy a csalódott reménység szavával fejezhetjük be, mint az előző évét.T.i. az építőipar tavalyi válsága miatt az ősszel sem kezdték meg új épületünk munkáit, s így legalább még egy évig kell várnunk, hogy új hajlékunkat elfoglalhassuk. Vajha a tizedik év csakugyan az utolsó lenne, amelyet pedagógiai és higiéniai szempontból egyaránt alkalmatlan épületekben kell eltöltenünk.˝ Ezt követően a gróf Apponyi Albert által irányított közoktatási minisztérium anyagi különtámogatásának köszönhetően az építkezés felgyorsult, így az iskola 1909. április 14-én birtokba vehette az épületet. Erről az 1908/09. évi iskolai évkönyv a következőképpen számolt be: ˝A jelen iskolai év még a régi, bérelt helyiségekben kezdődött, és folyt március hó 24-ig. Minthogy a magas kormány bőkezűségéből az új épület a Munkácsy-utcában annyira elkészült, hogy abba a tanintézet átköltözhetett, a legmagasabb tanhatóság intézkedése következtében az átköltözést március hó utolsó napjaiban és április hó elején megejtettük, és a szaktanárok felügyelete alatt az összes tanszereket a régi bútorokkal együtt átszállítottuk, és az illető helyiségekben elhelyeztük. Április hó 14-én reggel 8 órakor a fellobogózott épület udvarán zászlója alatt gyűlt össze az ifjúság, ahol az igazgató a tanári kar jelenlétében alkalmi beszédet intézett a tanulókhoz. A legjobb auspiciumok mellett megkezdődött a nevelés és a tanítás munkája az új épületben. Legyen rajta mindenkor, időtlen-időkig a jó Isten áldása !!˝ Az épületen Lechner Ödön formai hatása érvényesült. A nyitott udvar köré szerkesztett kétemeletes épületet az utca felé díszes kőfallal zárták le, amelynek középső részéhez az udvar felé nyíló és az épülettömbbel harmonizáló kapuspavilont illesztettek. Ez később elpusztult. A szecesszió hatása inkább csak a homlokzat és a tetőzet dekorációjaként jelent meg. Formailag ugyanis jóval szigorúbb és puritánabb elrendezésű, alapvetően szimmetrikus formák kialakítására törekvő terv valósult meg. A belső sarkokban elhelyezett két főbejárathoz az épület belsejében széles lépcsőfeljárók és folyosók kapcsolódnak, tágas és kényelmes közlekedést biztosítva. A homlokzaton a tervező az ugyancsak szimmetrikusan sorakozó ablakok egysíkúságát népi motívumokból képzett, vonalszerű, szecessziós díszítőelemekkel igyekezett megtörni. A felhasználók (pedagógusok) véleményét kikérve igyekeztek a belső helyiségeket úgy kiképezni, hogy azok világosak és tágasak legyenek. Az intézmény modernségét növelte, hogy az osztálytermek mellett szaktantermeket is létesítettek, amelyekhez kisebb alapterületű, de jól felszerelt szertárak kapcsolódtak. Két szolgálati lakást is kialakítottak. A kapuspavilonban az altiszt (gondnok) lakását, a főépület északi részének földszintjén az igazgatóét helyezték el. A túloldali szárny földszintjén a kor viszonyai közepette igen modernnek és nagyméretűnek számító tornatermet építettek. A beköltözéssel új korszak vette kezdetét az addigra már tizenegyedik évében járó intézmény életében.

Változások, alakulások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kölcsey Ferenc nevet 1921-ben vette fel.
1924-ben jelentősen megváltozott az iskola profilja: megszűnt főgimnáziumként működni, s reálgimnáziummá alakult át, ami azt jelentette, hogy a latin és a modern nyelvek mellett a mennyiségtan és a természettudományos tárgyak kaptak nagyobb hangsúlyt. A németet a II. osztálytól, a franciát az V.-től kezdték tanítani. Kötelező lett (de nem lehetett megbukni belőle) az I-II. osztályban az ének, a VII. és VIII. osztályban - egy-egy féléven át - az egészségtan tanítása. Ez az átalakulás fokozatosan történt. Kezdetben a második idegen nyelv a francia volt, de már 1925-26-tól bevezették az olaszt, s csökkentették a francia oktatását.

Az 1924-25-ös évre legalább a helyreállítás külső munkálatait elvégezték. A következő tanévre sikerült rendbe hozni az udvart: futó-, távol- és magasugró pályákat alakítottak ki, növényeket telepítettek. Sajnos, odabent korántsem volt minden rendben: a korábbi vaskályhák helyett ugyan már központi fűtéssel oldották meg a telet, s már nem volt szükség arra sem, hogy a szülők támogassák anyagilag a termek fűtését, mégis előfordult, hogy az osztályokban uralkodó 12-13 C miatt haza kellett engedni a diákokat.

Néhány évvel később, 1927-ben jelentek meg az első jelei annak, hogy az olasz nyelv iránti érdeklődésünket Itália is észreveszi: november 7-én gr. Klebelsberg Kunó, vallás- és közoktatási miniszter személyesen látogatott ide Emilio Bodrero közoktatási államtitkárral, majd a tavasz folyamán még többször is jártak náluk magas rangú olasz vendégek.

Talán az is az olaszok rokonszenvének jele lehetett, hogy az olasz kormány által nyaralni hívott 100 magyar diák közül 20 kölcseys volt.

A 20-as évek végén alapította meg a Kölcsey-Öregdiákok Egyesülete a Kölcsey-érmet. Az érettségizők közül az a tanuló kaphatta meg, aki legalább 4 évig járt ide (ekkor még nyolcosztályos a gimnázium), és az igazgató a tantestülettel együtt méltónak találta erre az elismerésre.

Dr. Finály Gábor 1932 októberében nyugalomba vonult. Az intézmény vezetésével dr. Resch Aurélt bízták meg. Egy miniszteri rendelet értelmében a latin nyelvet III. osztálytól tanították, s kötelező lett a IV. és V. osztályokban a gyorsírás. A következő tanévben igen jelentős esemény történt: maga Hóman Bálint kultuszminiszter és az olasz nagykövet nyújtotta át az igazgatónak azt az arany díszérmet, amellyel az olasz király tüntette ki az olasz nyelv oktatásában legjobb eredményt elérő magyar középiskolát.

Szintén Hóman miniszteri működése idején váltott nagyot az iskola státusza: reálgimnáziumból gimnáziummá minősült. Ennek eredményeképpen a latint ismét 8 évig oktatták, a németet III. osztálytól.

A második világháború előtti évek egyik utolsó békés "szenzációja" az volt, hogy Regős József (biológia és vegytan szakos tanár, aki itt érettségizett 1913-ban, ide tért vissza tanítani, s aztán 1946-tól 1959-ig itt volt igazgató) kétévi munkával növénykertet alakított ki a hátsó udvarban, hogy a diákok "élőben" is láthassák azt, amiről az órákon tanulnak. Ebben az időben a kortárs beszámolók szerint az iskola Budapest egyik legszebb iskolájának számított. A falakra kúszónövényeket futtattak, az udvaron fák, virágok, cserjék pompáztak.

Az utolsó békeévekben Esztergomy Ferenc igazgatta az intézményt.

A kor igényei szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium lépcsőháza

1959-ben a nyugalomba vonuló Regős József helyére dr. Hollós István került, aki 1975-ig igazgatta a gimnáziumot. Az iskolai életben újításokat vezettek be: pl. a politechnikai oktatást (könyvkötészet, szabás-varrás, asztalosmunkák) 1963-tól kiterjesztették minden osztályra. A magyar, orosz és matematika szakos tanárok elmentek a kerületi általános iskolások hasonló óráira (aztán a felsős tanárok is viszonozták a látogatást), hogy megnézzék, mit tanítanak ott, mit lehet számon kérni a gimnazistáktól, s mire kell különösen figyelni az elsősöknél. (Ezt a módszert néhány évig még alkalmazták). Szintén újdonság volt az ú.n. Szülők Akadémiája: itteni tanárok és külső, meghívott előadók különböző nevelési témákról beszéltek a szülőknek, korcsoportok szerinti bontásban - az elsősöknek dr. Radnai Béla egyetemi adjunktus a serdüléssel kapcsolatos erkölcsi és magatartásbeli változásokról, másodikban Szabó Lórándné orvos a nemi érésről, harmadikban Laky Péter tanár "Udvarol a fiam" címmel természetesen a két nem közötti kapcsolatról (ekkor még nem volt koedukált tanítás), aztán dr. Dezséry László író a "modern ifjúságról" - kitekintve azokra az ifjakra is, akik a modern életfelfogást külsőségekben, "jampec" haj- és ruhaviseletben tükröztetik. A tavaszi "szemeszteren" kitértek még olyan "apróságokra", mint az ifjúság időbeosztása vagy a zsebpénz kérdése, a nagyobbak szüleinek pedig a pályaválasztásról, a továbbtanulásról nyújtottak ismereteket.

Közben társadalmi munkával sikerült kialakítani egy klubszobát: régi panasz volt, hogy nincs olyan helyiség az iskolában, amely nagyobb tömegek befogadására alkalmas lenne. Így aztán tanár-diák-szülő összefogott, s amit csak lehetett, saját erőből végeztek el az átalakításkor. (A festést a 4. sz. Építőipari Vállalat végezte szívességből, az iskolának csak az anyagot kellett megvennie). A lendületből még arra is futotta, hogy az osztályok ajtaját is lefessék a diákok.

A 70-es évek elején az iskola két fontos oktatási programba is bekapcsolódott. 1970 januárjában került be a Kölcsey az UNESCO asszociált iskolák hálózatába a nemzetközi megértésre nevelés programjába kapcsolódva, 1972-től pedig részt vett a fakultatív tantárgycsoportos oktatási kísérlet kipróbálásában.

A 70-es években emlékezetes tények, eredmények igazolták, hogy a Kölcsey Gimnáziumban igen színvonalas a nyelvoktatás. Virágzott az 1962-63-as tanévtől kezdődően működő heti 12 órás francia tagozat, az 1975-ben induló francia nyelvi OKTV döntőjébe évente több tanuló is bejutott, s ott előkelő helyezést szerzett. Az olasz nyelvoktatásban elért eredményeknek köszönhetően Moro olasz miniszterelnök 1970-ben ellátogatott az iskolába.

Hollós István nyugdíjba vonulása után Finta Tiborné (a Szinyei Gimnázium matematika-ábrázoló geometria tanára) került az igazgatói székbe. 1975 szeptemberétől 1983 végéig vezette az iskolát. Demokratikus vezető volt, nagy fegyelmet követelt. Kiemelten fontosnak tartotta az osztályfőnöki munkát, a nevelést, a szülőkkel való kapcsolattartást, a családlátogatást. A felzárkóztatás és pályaorientáció hivatalos része volt az oktatásnak.

A színvonalas nyelvoktatás újabb lehetőségeit keresve nyelvi labor létesült, s az orosz tagozatos osztály orosz-angol tagozattá alakult. (A tanulók egyik fele az angolt, a másik az oroszt tanulta megemelt óraszámban).

Az ifjúsági mozgalomban nagy szerkezeti változások következtek be. A horizontális (osztályonkénti) alapszervezeteket felváltotta a vertikális (érdeklődési kör szerinti) szerkezet. Az alapszervezetek élén patronáló tanárok álltak. Rengeteg tanórán kívüli program volt. Az iskola külső kapcsolatai megszaporodtak. Üzemek, vállalatok segítették az iskolát (Volán, Ferroglobus, Sasad TSZ, BVSC). A tanulók közhasznú munkára jártak (Kunfehértó, Monor, Cegléd, Dánszentmiklós...), építőtáborokban, aktívatáborokban töltötték a nyarat.

1983 végén a VI. kerületi Tanács Művelődési Osztályának vezetőjévé nevezték ki Finta Tibornét. Ez idő tájt már 5 éves időtartamra bízták meg az igazgatókat. Az 5 év letelte után az iskola fenntartója pályázatot írt ki a vezetői állásra, és kikérte a tantestület véleményét a pályázókról. Dr. Bátorfi Józsefné (aki 1969 óta a gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt) 1984. január 1-jétől 1998. július 31-ig állt a gimnázium élén.

Igazgatása alatt nagy változások történtek az iskola épületének felújításában. Kifestették, rendbe hozták az iskolát, felújították a homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat (1990-1992). Megújultak a tornatermek is.

Sikerült elhelyezni az idáig itt működő Kerületi Gyermekfogászatot, helyén nyelvi termet rendeztek be. A régi kazánház helyén 1992-ben pinceklubot alakítottak ki.

Az udvar egy részét parkosították, pingpongasztalokat, padokat, telefonfülkét, biciklitárolókat szereltek fel. Elkészült a porta, zárhatóvá vált az iskola.

1991 decemberében avatták fel a Kő Pál Munkácsy-díjas érdemes művész által készített és a főlépcsőházban elhelyezett Kölcsey-szobrot.

Az informatika fejlődésével szükségessé vált a számítástechnikai terem, majd PC labor kialakítása, és 1998-ra megvalósult az internet-hozzáférés is.

Az egyre bővülő magyar könyvtár mellett francia könyvtárat is létesítettek.

Az osztályok profiljában is változások történtek. 1985-től évfolyamonként egy osztály az élsportolók osztálya lett, ahol az OTSH támogatásával az iskolai és sportmunka összehangolása a legfontosabb feladat. 1987-ben a Művelődési Minisztérium engedélye alapján 5 éves képzési idejű magyar-francia kettős tanítási nyelvű osztályok kezdték meg működésüket. Ebben az osztálytípusban a jó képességű, fejlett anyanyelvi kultúrájú tanulók magas szintű nyelvi képzésben részesülnek. Kiemelkedő eseménynek számított François Mitterand elnök látogatása a gimnáziumban (1990 január). A küldöttségben részt vett Rolland Dumas külügyminiszter is. Az elnök találkozott a franciatanárokkal, órát látogatott, és beszélgetett a gimnázium diákjaival.

A gimnázium nevét jelző tábla

A kéttannyelvű oktatásnak köszönhetően egyre több régi, francia tagozaton végzett, majd tanárrá vált diák tért vissza, hogy részt vegyen ebben a "szellemi kalandban". Mostanában a tantestület egyharmada volt kölcseys diák.

Saját növendékük volt a jelenlegi igazgató, Makk Katalin is, aki 1998. augusztus 1-je óta áll az intézmény élén.


Képzések

01-es kód: ötéves képzésű francia-magyar két tanítási nyelvű F és G osztályok

02-es kód: ötéves emelt szintű nyelvi képzés angolból (B osztály)

03-as kód: élsportolók általános tantervű osztálya (E osztály)

04-es kód: kommunikáció központú általános tantervű csoport (az A osztály fele)

05-ös kód: ötéves emelt szintű nyelvi képzés angolból (a D osztály fele)

06-os kód: ötéves emelt szintű nyelvi képzés olaszból (a D osztály fele)

07-es kód: ökológiai szemléletű általános tantervű csoport (az A osztály fele)

Néhány ismert egykori tanára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány ismert egykori növendéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]