Babits Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babits Mihály
Babits Mihaly - Radio 1935.jpg
Babits arcképe és aláírása, 1935
Élete
Született 1883. november 26.
Szekszárd
Elhunyt 1941. augusztus 4. (57 évesen)
Budapest
Nemzetiség Magyarország Magyar
Szülei Kelemen Auróra
Babits Mihály
Felesége Tanner Ilona
(írói álneve: Török Sophie)
Pályafutása
Jellemző műfajok próza, elbeszélés, regény,
irodalomtörténeti tanulmány, esszé,
különböző lírai műfajok
Alkotói évei 1900-1941
Hatottak rá Négyesy László (stílusgyakorlat)
Hatása Juhász Gyula
Kosztolányi Dezső
Poeta Doctus (tudós költő)

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26.Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében, 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[2] (művelt, versszerető - betéve tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét). Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába[3] járt. Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja a két gyermekével visszaköltözött az anyai nagypapa, Kelemen József szekszárdi házába. A nagymama, született Rácz Innoncentia (Cenci néni a Halálfiaiból) fogta össze a családot. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlat-óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ezután Fogarason, majd 1911-1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, a budapesti tisztviselőtelepi, végül a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban tanított. Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg (1908).

Babits Mihály

1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán adta ki második kötetét (Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még főállásban tanít az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1913-ban írja meg első regényét A gólyakalifa címmel (csak 1916-ban jelenik meg). Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszból magyarra (1913-ban jelenik meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat (1940-ben utazik ki érte, Sanremóba). Játszottam a kezével című, 1915-ös szerelmes verse megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.

Az autogramfal a költő esztergomi házában
Babits Mihály és felesége, Török Sophie sírja Budapest, Kerepesi temető: 34-1-30 Ferenczy Béni alkotása
A költő 2007-ben ellopott, majd születésének 125. évfordulóján újraöntött esztergomi szobra, Borbás Tibor alkotása

1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-ben elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920 februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a tanácsköztársaság bukásáig.

1919-20-ban rövid ideig Ady özvegyével, Boncza Bertával, Csinszkával tartott fenn szerelmi viszonyt[4]. Ezt követően a vele egy lakásban élő titkára, Szabó Lőrinc menyasszonyát, Tanner Ilonát kéri feleségül[5]. 1921. január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodtak össze.[6] 1924-ben az esztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits számos műve itt született, aki ettől kezdve a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapító tagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló ma Babits-múzeumként működik.

1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Munkatársa volt a Benedek Marcell főszerkesztésében, 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonnak is.

1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégeműtéten esett át, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Babits emlékére írta Radnóti Miklós Csak csont és bőr és fájdalom, Babits Mihály halálára című költeményét
  • Emlékparkja, szoborral, Budapesten
  • Emlékmű-szobra Esztergomban
  • Két egész alakos- és mellszobra Szekszárdon (utóbbiak Farkas Pál alkotásai[7][8])

Költészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rippl-Rónai József portréja Babits Mihályról (1923)

Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata - erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével - inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért - amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt - vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai - melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak - líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus. Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét. A század-elő legműveltebb magyar írója, a Nyugat írói körében poéta doctus (tudós költő).

Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. Fiatal korában l'art pour l'art vádja érte, azonban ez igaztalan vád volt, mert formakultúrája nem művészet a művészetért, hanem művészet az emberért.[9]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Babits Mihály Emlékház Szekszárdon
Szobra Szekszárdon, a nevét viselő művelődési ház előtt, Kiss Kovács Gyula alkotása
Babits Dante-fordítása első-kiadásának díszes borítója, 1912

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseskötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Levelek Íris koszorújából (1909)
  • Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
  • Béke és háború közt (1911-13)
  • Recitatív (1916)
  • Nyugtalanság völgye (1920)
  • Sziget és tenger (1925)
  • Az Istenek halnak, az ember él (1929)
  • Versenyt az esztendőkkel! (1933)
  • Összes versei (1938)

Kiemelt versei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • In Horatium (1904)
  • Óda a bűnhöz (1904)
  • Himnusz Irishez (1904)
  • A lírikus epilógja (1904)
  • Messze... messze... (1907)
  • Esti kérdés (1909)
  • Május huszonhárom Rákospalotán (1912)
  • Húsvét előtt (1916)
  • Fortissimo (1917)
  • Zsoltár férfihangra (1918)
  • A gazda bekeríti házát (1925)
  • Cigány a siralomházban (1929)
  • Mint különös hírmondó (1930)
  • Csak posta voltál (1933)
  • Ősz és tavasz között (1936)
  • Balázsolás (1937)
  • Jónás könyve (1938)
  • Jónás imája (1939)

Tanulmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petőfi és Arany (1910)
  • Az irodalom halottjai (1910)
  • Az ifjú Vörösmarty (1911)
  • A férfi Vörösmarty (1911)
  • Tanulmány Adyról (1920)
  • Írók két háború közt (1941)

Egyéb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A második ének
  • Barackvirág
  • Laodameia
  • Az európai irodalom története (1936)
  • Hatholdas rózsakert
  • Jónás könyve
  • Keresztül-kasul az életemen
  • Új Leoninusok

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babits Mihály családfája
Babits Mihály
(Szekszárd, 1883. nov. 26.–
Budapest, 1941. aug. 4.)
költő, író, műfordító, irodalomtörténész, r. kath.
Apja:
Babits Mihály
(1844. dec. 18. – Pécs, 1898. máj. 12.)
jogász, királyi ítélő-táblai bíró, r. kath.
Apai nagyapja:
Babits Mihály
Apai nagyapai dédapja:
Babits Mihály orvos
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
Blazsovits Erzsébet
(? – Kalocsa, 1894. nov. 27.) r. kath.
Apai nagyanyai dédapja:
n. a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n. a.
Anyja:
Kelemen Auróra-Hajnalka
(1855 – 1945)
r. kath.
Anyai nagyapja:
Kelemen József
36. zászlóalj főhadnagya, ügyvéd,
főszolgabíró, törvényszéki bíró[10]
Anyai nagyapai dédapja:
Kelemen Mihály
a pécsi káptalani uradalom számtartója
Anyai nagyapai dédanyja:
Hamulyák Tekla
Anyai nagyanyja:
Rácz Innocentia ("Cenci néni")
Anyai nagyanyai dédapja:
n. a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 1511/1941 folyószáma alatt.
  2. Babits Mihály halotti anyakönyvi bejegyzésében Kelemen Hajnalkaként szerepel.
  3. Ma: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
  4. „Mis királyfi, oly gyönyörű, hogy vagy nekem" : Babits Mihály és Boncza Berta, In: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők, Corvina, 2012. 36-39.
  5. „Boldog ember vagy, amiért olyan szép menyasszonyod van" : Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tanner Ilona, In: Nyáry Krisztián:: Így szerettek ők, Corvina, 2012. 90-93.
  6. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 57/1921 folyószáma alatt.
  7. http://www.kozterkep.hu/~/355/babits_mihaly_ulo_szobra_szekszard_farkas_pal_1981.html Ülő szobra a róla elnevezett utcában
  8. http://www.kozterkep.hu/~/21769/Babits_Mihaly_mellszobra_Szekszard_2013.html Mellszobra a róla elnevezett kultúrházban
  9. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. Budapest, 1939. I. kötet 954. o.
  10. Kelemen József a családi vagyont elverte, 48 évesen elhunyt, halálát követően számtalan adósság, ezenfelül a híres szekszárdi szőlő gondozásának, s a hátramaradt négy gyermek felnevelésének feladata is a feleségére hárult. A költő Kelemen Józsefről mintázta Ráczi Józsi alakját a "Halálfiai" c. művében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OSZK gyászjelentések

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Babits Mihály témában.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Babits Mihály témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babits Mihály témájú médiaállományokat.

Emléktáblák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]