Ferenczy Béni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczy Károly: Ferenczy Béni portréja (1912)

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18.Budapest, 1967. június 2.) Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművésznő, Ferenczy Noémi gobelinművész ikertestvére. Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége.

Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908-1909 közt Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 19101911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmidt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 19121913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.

A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 19221924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgárságát csak 1944-ben kapta vissza.

19451950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947-1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.

Ferenczy Béni: Játszó fiúk (1947)

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.

Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. (Számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de vannak művei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is). Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.

Ülő nő (bronz), 1961. Budapest, Horváth-kert.

Művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenczy Béni sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-16.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős éremművészeti tevékenységére való tekintettel, tiszteletére a hazai éremművész közösség, róla nevezte el az Országos Érembiennále nagydíját. Ferenczy Béni-díj

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Béni témájú médiaállományokat.