Ferenczy Béni

Ferenczy Károly: Ferenczy Béni portréja (1912)

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Élete

Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművésznő, Ferenczy Noémi (gobelinművész) ikertestvére. Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége.

Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908-1909 közt Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 1910–1911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmidt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 1912–1913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.

A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 1922–1924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgáráságát csak 1944-ben kapta vissza.

1945–1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947-1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.

Ferenczy Béni: Játszó fiúk (1947)

Munkássága

Ferenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.

Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. (Számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de vannak művei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is). Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.

Ülő nő (bronz), 1961. Budapest, Horváth-kert.

Művek

• Szent György, (kisbronz, 1913)
• Fiatal férfi, (1919)
• Aesopus, (1921)
• Roland, (1922)
• Anya gyermekével, (1923)
• Atalanta, (1937)
• Lépő nő, (1939)
• Paraszti Vénusz, (1941)
• Vetkőző nő, (1946)
• Játszó fiúk (bronz, 1947, Székesfehérvár, Lakatos utca)
• Ülő nő (bronz, 1961, Budapest, Horváth-kert)
• Petőfi (bronz, 1960, Gyula)

Ferenczy Béni emléktáblája egykori lakhelyén, a Jászai Mari tér 5. szám alatt

Kiállítások

• 1916, Ernst Múzeum, Budapest
• 1918, Ernst Múzeum, Budapest
• 1920, Pozsony
• 1924, Sturm, Berlin
• 1936, Heck, Bécs
• 1937, Pozsony
• 1941, Ernst Múzeum, Budapest
• 1952, Fényes Adolf Terem, Budapest
• 1958, Brüsszeli világkiállítás, magyar pavilon
• 1959, Nemzeti Szalon (gyűjteményes), Keresztény Képtár, Esztergom
• 1963, Ferenczy Béni és kortársai,Künstlerhaus, Bécs
• 1964, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• 1965, Hága
• 1965, A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
• 1966, Magyar szobrászat 1920-1945,
• 1967, A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
• 1967, Emlékkiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• 1971, I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
• 1977, Magyar Művészet1945-1949
• 1977, A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
• 1981, Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
• 1982, Ferenczy Béni csendje, Sárvár
• 1991, Vigadó Galéria, Budapest

Társasági tagság

• Gresham-kör

Ferenczy Béni sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-16.

Díjak

• 1948, 1965, Kossuth-díj
• 1956, Érdemes művész
• 1958, Kiváló művész

Irodalom

• Ferenczy Béni: Írás és kép, Budapest, 1961
• Ferenczy Béni: Virágoskönyv (szerkesztő: Katona Tamás), Budapest, 1974
• Kontha Sándor: Ferenczy Béni, Budapest, 1981
• Ferenczy Béni rajzai (Illyés Gyula bevezetőjével), Budapest, 1982
• Kovács Pál: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992

Emlékezete

Jelentős éremművészeti tevékenységére való tekintettel, tiszteletére a hazai éremművész közösség, róla nevezte el az Országos Érembiennále nagydíját. Ferenczy Béni-díj

Külső hivatkozások

• Élete