Rózsahegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsahegy (Ružomberok)
Papieren ruzomberok.jpg
A város látképe
Rózsahegy címere
Rózsahegy címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Rózsahegyi
Turisztikai régió Liptó
Rang város
Első írásos említés 1233
Polgármester Ján Pavlík
Irányítószám 034 01
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 28 400 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 224 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 535 m
Terület 126,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rózsahegy (Szlovákia)
Rózsahegy
Rózsahegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 45″, k. h. 19° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 45″, k. h. 19° 18′ 15″
Rózsahegy weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye. A Felső-Vág legnagyobb városa. Fehérpatak, Csernova, Hrboltó és Vlkolinec települések tartoznak hozzá. 2011-ben 28 400 lakosából 25 912 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Turócszentmártontól 37 km-re keletre, Liptószentmiklóstól nyugatra fekszik a 18-as és az 59-es főút találkozásánál, a Vág és a Revuca összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét arról kapta, hogy egy vadrózsával benőtt dombon alapították.

A városháza
Park a Š.Hýroš téren

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már a késő bronzkori ú.n. lausitzi kultúra népének volt megerősített települése, később a rómaiak és a szlávok telepedtek meg itt. A várost szász bányászok alapították a fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő vadrózsával benőtt Horka nevű dombon a 13. században. 1233-ban "terra Reuche" néven említik először, mai nevén (Rosenberg) 1332-ben szerepel először. 1332-ben "Rosenberk", 1337-ben "Rosonberch", 1376-ban "Rosumbergh", 1459-ben "Rozembere" alakban szerepek a korabeli forrásokban. 1318-ban városi jogokat kapott, melyeket Károly Róbert kiszélesített. Határában ezüstöt és rezet bányásztak. 1390-ben kiváltságait elvesztve a likavai uradalomhoz csatolták. A 15. század elején német jellege a huszita uralomnak köszönhetően szlávra változott. A 16. században mezőváros, vásártartási joggal, fejlett kézműiparral, evangélikus latin nemesi iskolával. 1607-ben evangélikus zsinat színhelye. 1625-ben 126 jobbágy és 19 zsellérháza volt. 1715-ben 3 malom és 155 adózó háztartás volt a városban, közülük 40 kézműves családé. 1720-ban 92 adózója volt. 1729-ben létesült piarista gimnáziuma. 1784-ben 268 házában 1889 lakos élt. 1828-ban 357 háza és 2532 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. A várost sok elemi csapás pusztította. 19. századi fellendülését főleg faiparának és papírgyártásának köszönheti. 1848-ban a likavai függőségtől is megszabadult, majd fokozatosan a szlovákok pénzügyi, ipari és kulturális központja lett. 1910-ben 12 249 lakosából 8340 szlovák, 1735 magyar, 1031 német, 670 cseh, 216 román és 135 lengyel volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásának székhelye volt.

A városközpont részlete

Vályi András szerint "ROZENBERGA. Elegye tót Mezőváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, ’s a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Oskolája jeles, mellyben a’ Piárista Szerzetbéli Atyák tanitanak; fekszik Vág vize mellett, Likavának szomszédságában, Gombáshoz 2 mértföldnyire. Szerentsétleníttetett 1784-ik esztendőben Júniusban, midőn dél tájban, természeti tűzláng lobbanván fel, mintegy 60000 for, kárt vallottak e’ tűznek dühössége által. Barna, és fejér tarkás márvánnya nevezetes. Néhai tudós Pálma Apátúr, és Történet-írónak születése helye. Posta is van benne; határja középszerű, fája, legelője van, más vagyonnyai is meglehetősek. " [2]

Fényes Elek szerint "Rosenberg, tót m.-város, Liptó vmegyében, a Vágh vize mellett. – Számlál 2451 kath., 76 evang., 5 zsidó lak. – A Revucza vize itt folyik a Vághba; továbbá a szepesi, thuróczi, zólyomi, árvai országutak itt jönnek össze. Van egy piaristák temploma collegiummal együtt; kath. kisebb gymnasium a piaristák felügyelése alatt; cs. kir. só-, posta-, és gazdasági tisztségi-hivatal; polgári oskola; réz és vas lerakóhely; nagy vendégfogadó; papiros- és több liszt-malmok; lakosai sok cserép-edényt égetnek; márványt törnek; savanyuvize is van; tart népes heti- és országos-vásárokat. – Pálma, nevezetes történetirónk itt született. F. u. a kamara." [3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gótikus Szent András-plébániatemploma a 14. században épült, 1585-ben késő gótikus, majd 1902-ben neoromán stílusban átalakították, de szárnyasoltára eredeti. Mellette fennmaradt az egykori erődítmény egy része. Déli hajója alatt található a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetőjének, Andrej Hlinka katolikus papnak a mauzóleuma.
  • A piarista kolostor 1730 és 1735 között épült, mellette áll az 1806-ban épített, empire stílusú Szent Kereszt piarista templom.
  • Kálváriatemploma 1873-ban, kápolnái 185859-ben épültek.
  • Evangélikus temploma 1926-ban épült.
  • Szent Család-temploma 1921-ben épült a munkások számára.
  • Zsinagógája 1880-ban épült.
  • A Vág túloldalán álló Zsófia-kastély eredetileg vízivár volt.
  • A Liptói Múzeum 1912-ben létesült, 1937 óta van a mai épületben.
A rózsahegyi vasútállomás

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

magyar Hollókő Magyarország

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegy témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]