Csősz Mihály Imre
| Csősz Mihály Imre | |
 | |
| Született | 1838. október 1. Kecskemét |
| Elhunyt | 1916. május 31. (77 évesen)[1] Nagybecskerek |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csősz Mihály Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csősz Mihály Imre (Kecskemét, 1838. október 1. – Nagybecskerek, 1916. május 31.) teológiai doktor, piarista tanár.
Élete[szerkesztés]
Gimnáziumban Kecskeméten, majd Pesten tanult. 1855-ben a piarista rendbe lépett és Vácra került. 1858-ban próbaéves tanár lett a magyaróvári gimnáziumban, ahonnan a pesti egyetemre ment teológusnak. Teológiai doktor lett, majd 1863-ban pappá szentelték. Esztergomban és a pesti főgimnáziumban lett tanár. 1865–1886 között a Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanított, és később igazgatója is volt. Feldolgozta a nyitrai rendház történetét. 1886–1887-ben Nagybecskereken volt főgimnáziumi hitszónok és tanár. 1887 után pedig Rózsahegyen a szerzetház másodfőnöke, hitszónok és tanár. 1900-ban ismét Vácott működött.[2] Szünidőben beutazta Európa nagy részét. A kecskeméti Szentháromság temetőben nyugszik.
1873-ban római tiberi s arkadi tudományos akadémiák tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat tagja volt. Márki Sándorral is levelezett.
Kitüntetései[szerkesztés]
- 1878 Ferenc József-rend lovagkeresztje
- Rózsahegy díszpolgára
- több tudományos társaság rendes és levelező tagja volt
Művei[szerkesztés]
- 1866 Theses ex universa theologia. Pestini
- 1876 A kegyes tanítórend nyitrai gymnasiumának története. Nyitra
- 1877 Egy tanév a nyitrai r. k. főgymnasium életéből. Nyitra
- 1878 A kegyes tanító-rendiek temploma Nyitrán. Nyitra
- 1879 A kegyes tanító-rendiek Nyitrán. Nyitra (Ism. Századok)
- 1884 Kegyeletes megemlékezés Horváth Ferenczről. Nyitra
- 1885 A gymnasiumi ifjuság segélyző-egyesülete. Nyitra
- 1885 Nyitra város közművelődési viszonyai. Nyitra
- 1886 A nyitrai gymnasiumi igazgatók. Nyitra
- 1887 Bonnaz Sándor csanádi püspök félszázados papi jubileuma. Nagy-Becskerek
- 1888 Eszmék a vallásos nevelésről. Liptó-Szt-Miklós
- 1889 Töredék egy spanyol utas naplójából. Liptó-Szt-Miklós
- 1890 A rózsahegyi gymnasium vázlatos történetéből. Rózsahegy (Ism. M. Állam 139. sz.)
- 1891 Boldog Pirotti Pompilius Maria emlékezete. Liptó-Szt-Miklós
- 1891 A lelki tehetségek kiképzése s a valódi műveltség. Liptó-Szt-Miklós
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csősz, http://lexikon.katolikus.hu/C/Csősz.html
- ↑ A magyar kegyes-tanítórend névtára az 1899/900. tanévre. Budapest, 46, 53.
Irodalom[szerkesztés]
- Illés, P. A. - Juhász-Laczik, A. 2012 (szerk.): Örökség és küldetés - Bencések Magyarországon 1. METEM - Rendtörténeti konferenciák 7/1. Budapest, 327.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. Horváth Cyrill: Irodalom, Tudomány, Művészet
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- M. Könyv-Szemle 1876, 243.
- Váry Gellért, Huszonöt év a Kegyes-rend Irodalmi Életéből. Vácz, 1877. 23. 43. 64. 65.
- Petrik Könyvészete
- Szöllősy K., Szerzetes-rendek Története II. 22. és önéletr. adatok
